Így viszik el a pénzed a csaló befektetések, ha nem figyelsz!
Ma adsz nekem 100 ezret, én a jövő héten visszaadok neked 200 ezret! Ismerős? Valószínűleg igen, hiszen a befektetési csalások sajnálatosan gyakori jelenségek a pénzügyi világban. Pedig nem olyan nehéz felismerni ezeket önmagában a magas hozamról. Ebben az útmutatóban megismerkedhetsz a legfontosabb ilyen csalásokkal, melyek mellé megtörtént eseteket is hozunk.
Összefoglaló a befektetési csalásokról: erre figyelj!
Vannak a kockázatmentes befektetések. Ezek általában nem ígérnek nagyobb hozamot, mint az infláció, ezért csak a pénzromlás kompenzálására alkalmasak, vagy még arra sem. Érthető, hogy mindenki arra vágyik, hogy ennél többet keressen.
Persze biztonságosan.
Azonban a kockázat és a hozam közti egyenes arányosság mindig működik!
Minél magasabb hozamot ígérnek neked, annál biztosabb, hogy nem fogod megkapni, vagyis annál bizonytalanabb egy befektetés. Sőt, egy ponton túl már a pénzed sem fogod visszakapni, mert a még magasabb hozamígéret alapja csupán mások befizetése. Olyanoké, mint te magad.
Ebben az útmutatóban hozunk néhány kiválasztott példát arra vonatkozóan, hogy milyen trükkökkel vertek át embereket a befektetési csalók. Ezek csak a jéghegy csúcsa, ilyenek tömegesen vannak ma is és mindig is lesznek sajnos.
Egészen pontosan addig mindig lesznek, amíg lesznek hozzá hiszékeny emberek is. Ez ugyanis a csalás receptjének az alapja. Ha nincs befektető, nincs csalás. Viszont úgy tűnik, mindig lesznek hiszékeny emberek, ezért mindig lesznek befektetési csalók is.
Fontos megértened, hogy nincs átlag feletti hozam kockázatmentesen, mert ha lenne, akkor mindenki abba fektetne!
Ezért az átlagnál magasabb, netán jóval magasabb hozamígéretek egyenesen a tőkédet veszélyeztetik! Lehet ugyan, hogy 1-2 esetben éppen nyereséget érsz el véletlenül, de ez szerencse kérdése. Hosszabb távon egészen biztosan bukni fogsz!
Ha valami túl jónak tűnik ahhoz, hogy igaz legyen, akkor az szinte mindig csalás! Kerüld el az irreális hozamígéreteket, mert azokkal csak elveszítheted a pénzed!
Ha szeretnéd a pénzedet viszontlátni egy befektetésből, elégedj meg a legális és ellenőrzött piaci ajánlatokkal!
A normál befektetéseknél is veszíthetsz
Itt is vannak ugyan olyan befektetések, melyekből a pénzed egy részét elveszítheted, ilyenek például a részvények és részvény alapú befektetések, de legalább nem csalók birtokába jut a pénzed és főként nem az egész pénzed vész el! (Egyébként pont a részvények azok, amelyek előbb-utóbb ki szokták heverni a mélypontjaikat és hosszabb távon általában biztos nyereséget hoznak. Persze ehhez elengedhetetlen a diverzifikáció, azaz portfólió képzése és annak folyamatos gondozása!)
Szóval a lényeg, hogy a piaci átlag feletti hozamnál mindig gyulladjon ki a csalást jelző piros lámpa a fejedben és minden esetben csak megbízható, hivatalos honlapokon leellenőrizhető, szabályozott pénzügyi intézményekkel dolgozz együtt!
Lássunk néhány csalást a múltból, melyeken konkrétan is felismerheted a fenti általános tanácsokban említett jeleket. Hangsúlyozzuk, hogy ez csak a jéghegy csúcsa!
Kun-mediátor Kft., azaz Bróker Marcsi
Bróker Marcsi 1999-ben kezdte pályafutását egy karcagi utazási irodában, ahol illegális bankot működtetett. A Kun-Mediátor Kft. nevében havi 1-1,75 százalékos hozamokat ígért befektetőinek, de erre nem volt engedélye és reális esélye sem.
Az ügyben több mint 60 ezer oldalnyi nyomozati irat készült, 161 tanút hallgattak meg és 74 tárgyalást tartottak. A vádirat szerint Bróker Marcsi több mint 760 embert csapott be, kárt okozva több millió forinttól egymilliárd forintig terjedő összegben. Az összegyűjtött pénzt családja költségeire és az álcájának fenntartására fordította.
Az ítélet alapján Bróker Marcsi és a Kun-Mediátor Kft. ellen 2 milliárd 79 millió forint értékben rendeltek el vagyonelkobzást és 5,4 millió forint pénzbüntetést kiszabtak.
A tárgyalás során a bíró kiemelte, hogy Bróker Marcsi nem a Kun-Mediátor Kft. legális tevékenységéből tartotta fenn rendszerét, hanem az ügyfelek pénzéből.
Bróker Marcsi csalás és sikkasztás miatt tíz év börtönbüntetést és vagyonelkobzást is kapott.
Il Ferro
Amerikai ötlettel próbálkozott a magyar Il Ferro 2006-2007-ben, amely mögé rejtve komoly pilótajátékot épített ki. Az autókon elhelyezett hirdetési matricákról elhíresült cég a hirdetők többségével mindössze barterszerződést kötött, így az újonnan belépő autósoktól begyűjtött regisztrációs díjból finanszírozták a korábban belépőket egy ideig.
A vállalkozás annak ígéretével kínált új autókat magánszemélyeknek, hogy a kocsikra tapasztott reklámmatricákból reklámbevételre tesznek majd szert, és ebből fizethetik ki az autók törlesztőrészletét. Ehhez azonban regisztrációs díjat kértek. Az autós ügyfeleknek belépéskor kétéves szerződésnél 180 ezer, ötéves esetén 333 ezer forintos regisztrációs díjat kellett fizetniük. Ráadásul azt ígérték, hogy negyvenezer forintig átvállalják a hitelbe vásárolt autók után fizetendő törlesztőrészleteket is, így amikor a piramis bedőlt, rengeteg adós maradt hoppon.
A botrány 2007-ben pattant ki, amikorra már több tízezer embert paliztak be.
Az Il Ferro 2007 tavaszán csődölt be, amikor kezdett nem fizetni a reklámmatricák után az autósoknak. Az adósoknak azonban továbbra is törleszteniük kellett gépkocsijuk hitelét. Amikor 2007 márciusában felfüggesztették a reklámdíjak folyósítását, áprilisig még 380 új szerződést kötöttek.
Az Il Ferro-ügyként elhíresült csalássorozat elsőrendű vádlottját, a cég ügyvezető igazgatóját a bíróság a 2011-ben kezdődött büntetőperben első fokon hűtlen kezelésben, sikkasztásban, több mint kétezer rendbeli csalásban és számviteli rend megsértésében találta bűnösnek, amiért 6 év börtönbüntetésre, valamint 428 millió forint vagyonelkobzásra ítélték 2015. júniusban.
A Fővárosi Ítélőtábla 2016 szeptemberében másodfokon az elsőfokú ítéletet 8 év börtönbüntetésre változtatta.
Kézizálog Zrt.
A történet központi alakja, Bíró Péter, korábban a BÁV-nál tevékenykedett, majd saját zálogvállalkozást alapított, a Kézizálog Zrt.-t. A cég látszólagos sikertörténete azonban csalással és sikkasztással átitatott. A vállalkozó a 2008-2010 közötti válság idején keveredett nehézségekbe, és feltételezhetően ekkor kezdett kényszerpályára kerülni.
A Kézizálog hamis aranyfedezetekre építette ki hitelezési rendszerét, és több pénzintézet is hitelezte a cégét, mely eközben gyanúsan nagy forgalmat bonyolított le. Bíró Péter azonban nem valós fedezetekkel operált, hanem ötvös trombitarézből készült hamis aranytömböket használt, miközben további pénzeket kért az aranyfedezetre. Egyúttal hamis kötvényekkel is próbálkozott, és a beérkező milliárdokat a cégének és kötelezettségeinek fedezésére használta.
A bűneset akkor derült ki, amikor a cég új hitelt próbált felvenni, és a hamis fedezet napvilágra került. A Fővárosi Törvényszék jogerősen 5 év szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte Bíró Pétert. A büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként vették figyelembe a vádlott büntetlen előéletét, az időmúlást és a korábbi önfeljelentését. Fellebbezés nem történt.
Quaestor
A Quaestor-ügy az egyik legnagyobb pénzügyi botrány Magyarországon a rendszerváltás óta. A csoport 2015-ös csődje tízezreket érintett, akik közül sokan életük munkájának eredményét veszítették el.
A cégcsoport kezdetben állampapírlopással, majd nem létező kötvények értékesítésével, könyvelési meghamisítással és piramisjátékkal rövidítette meg az ügyfeleit. A bűncselekmények már 1998-tól megkezdődtek, de a csalássorozat egy ideig fenntarthatónak látszott. A 2008-as válság után azonban a cégcsoport majdnem összeomlott, mivel 2009 közepén a brókercég nagy ügyfelei kivonták a pénzüket, ami válságot okozott.
A csoport a lakossági kötvényprogramra tért át, agresszív reklámokkal és magas hozamokkal vonzotta a kisbefektetőket.
A csoport most a lakosságtól próbált tehát pénzt szerezni, hogy a korábbi nagy ügyfeleiknek visszafizesse az eltulajdonított értékpapírokat.
2015. március 9-én aztán a Quaestor-csoport kötvénykibocsátó cége, a Quaestor Financial Hrurira Kft. öncsődöt jelentett. Hivatkozásuk szerint a Buda-Cash-botrány utáni pánik tette tönkre a céget, ezért kértek állami segítséget. A jegybank vizsgálata szerint a Quaestor Hruria Kft. 210 milliárd forint vállalati kötvényt bocsátott ki, ebből mintegy 150 milliárd forintnyi fiktív kötvénykibocsátás lehetett. A csalás eredményeként az 1 653 károsultnak körülbelül 30 milliárd forint kára keletkezett. A csoport vezetői azonban eltüntették a nyomokat, iratokat semmisítettek meg, és az elektronikus nyomokat törölték.
A Fővárosi Törvényszék 2021-es álláspontja szerint a károsultaknak nincs joga az állam és az állami szervezetek felelősségének megállapításáért perelni. A Quaestor-kötvényekre – se a fiktívekre, se a valódiakra – nem vonatkozik a Befektető-védelmi Alap (BEVA) garanciája.
A Quaestor-ügyben a botrány kirobbanása után már 2015. március 11-én megindult a nyomozás. A Quaestor csoport főtulajdonosa, Tarsoly Csaba és társai a vád szerint 5 458 rendbeli csalással 77 milliárd forintos kárt okoztak.
Ennek ellenére jogerős bírósági ítélet még a mai napig sincs.
A Kairos csalás
A Kairos azt vállalta, hogy a "befektetésben" részt vevők számítógépét adattárolásra használja, amiért ő is pénzt kap, méghozzá világcégektől.
Ez az "ötlet" a torrentezés mellett például az egykori SETI képernyővédő ötletére utal, melyben a programhoz csatlakozó felhasználók éppen nem dolgozó számítógépeit használták ki intelligens élet keresésére a világűr felől érkező rádiózajok elemzésével. Csakhogy a SETI ingyenes szolgáltatás volt, senki nem fizetett senkinek.
A Kairosnál naponta 10 órát kellett vállalni a számítógép bekapcsolva tartását, amely idő alatt a számítógép tárhelyéből néhány tíz vagy néhány száz GB-ot a Kairos használt. Kellett még hozzá egy állandó internet kapcsolat is.
Bár az ötlet nem volt rossz, de a szolgáltatásért sokkal többet fizetett (volna) a Kairos, mint ami a piacon általánosan elérhető az adattárolásért. Na és persze már az induláskor is be kellett fizetni pénzt, csak így lehetett csatlakozni a céghez. 35 ezer forinttal is lehetett kezdeni, de a cég persze a 750 ezer forintos csomagot ajánlotta.
A Kairos még az új tagokért is fizetett
A cég egyéves szerződést ígért, és persze egy jutalékos rendszert az újabb tagokért. Akár 60 százalékban is visszaosztották a tagok befizetéseit, ami már önmagában gyanús.
Persze mindig vannak emberek, akik elhiszik, hogy ez így működik és megmagyarázzák maguknak, hogy amit ők találtak, az miért nem csalás.
A Kairos.hu "vállalkozás" tulajdonosának nem lehetett utánajárni, csak kamu nevek voltak fent a weboldalon, cégnév sehol. A címek külföldiek voltak: az angol és az amerikai cím is egy székhelyszolgáltatónál volt, ahol nyilvánvalóan nem dolgoztak alkalmazottak.
A cég azt állította magáról, hogy 55 ezer magánfelhasználó gépéért fizet, de a előfizetési díjak és a "mérlegben" közölt vagyon nem fedték egymást, erre már nem figyeltek.
A számítógépre feltelepített "adatcsomag"-ban csupa nullák voltak a hozzáértők szerint.
A Kairos végül globálisan százezerre becsült károsulttal fejezte be a működését, összesen minimum félmilliárd dolláros becsült kárral. Magyarországon mintegy 15 ezer tagja lehetett a Kairosnak, akik közül legalább tízezren károsultak.
A Kairost orosz eredetűnek tudták a tagok, bár a főszervező ukrán volt. Az ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya folytatott összevont nyomozást piramisjáték szervezésének bűntette miatt, ismeretlen tettes ellen.
Az interneten nincs hír arról, hogy elkapták volna a csalókat és megbüntették volna őket.
Maradtak kérdéseid?
-
Egy ismerősöm ismerőse állítólag egyszer tényleg milliókat nyert pár százezer forint befizetésével. Miért mondjátok, hogy minden ilyen csalás?
Tényleg van 1-2 olyan csalás, mely eleinte fizet és így nyereséggel tudsz kijönni belőle. De mire idáig eljutsz a próbálkozásban, hogy ezt megtaláld, valószínűleg elveszíted a pénzed. Ezt a háborút hosszabb távon biztosan nem nyerheted meg!
-
Mi lehet az a befektetés, amely nem csalás, kiemelkedő hasznot hozhat, még ha kockázatos is?
Egy jól felépített, hiányzó igényekre reagáló vállalkozás. Ilyen példából sok van. Ha valaki, akit ismersz és megbízol benne, ahhoz kér pénzt tőled, hogy indítana vagy megvásárolna például egy pékséget, azon is bukhatsz. De ott mégis nagyobb eséllyel kapod vissza a pénzed piaci hozamszint feletti haszonnal, mintha befektetnél egy nyilvánvaló csalásba.
-
Miért nem termelhet piaci hozamszint felett egy pénzügyi vállalkozás?
Azért, mert nem tud miből pénzt csinálni, főleg nem korlátlan befizetésekből. A legális pénzügyi piacon a részvényekkel lehet a legmagasabb hosszú távú hasznot elérni. Ha nem részvényekbe (méghozzá jól átgondolt részvényekbe!) fektet valaki, akkor nem tud elérni még ennyi hasznot sem a pénzügyi piacon.
Nincsenek olyan csodák, amelyeket csak az ismer, aki a befektetést kínálja, rajta kívül senki más!
-
Vannak komoly, rövid távon több tíz százalékos hasznot hozó befektetési alapok. Akkor ez is csalás?
Nem. De ezt előre nem lehet látni és hosszú távon ők sem képesek tartani ezt a hasznot, hanem az évek alatt belesimulnak az átlagba. A Bamosz honlapján az összes befektetési alap múltbeli teljesítményét ki tudod listázni. Abból láthatod magad is, hogy hosszú távon nincs a piaci átlagtól eltérő hozam. Pontosabban van, de csak lefelé.
Kisgyerekkoromban a golyós számológépen szocializálódva fogtam bele a pénzügyekbe, amiből végül merő véletlenségből egy közgazdász diploma lett. Közben rájöttem, hogy a bankkártya nem csak levélbontásra alkalmas, hanem ha ATM-be dugjuk, az el is nyelheti. Ebből a felismerésből született meg több ezer szakmai cikk többféle pénzügyi-gazdasági portálon, immáron harmadik évtizede. Eretnek nézeteim tálalására végre megtaláltam végleges helyemet a BiztosDöntésnél, ahol célom, hogy közérthetően hozzam el neked mindazt, amivel megtalálod a helyed a napi pénzügyekben. 20 éves tapasztalatom van a bankszámla, banki betét, hitelkártya, állampapír és nyugdíjmegtakarítások területén. 2003-ban végeztem a Corvinus Egyetemen közgazdászként.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
