Beindultak a bankok a bankszámlaköltségek csökkentésében

A kormány elégedetlenségét a bankok jelentős díjemelései váltották ki 2023 és 2025 között. Ezek azonban jogszabály által megengedett, inflációkövető díjemelések voltak. Azért voltak mégis jobban megérezhetők az átlagosnál, mert az infláció két éven át kiugróan magas volt, így a 2023 és 2025 közötti díjemelések évi 14,5, majd 17,6, végül pedig 3,7 százalékos díjemeléssel jártak. Ezek egymásra épülve – kamatos kamat hatással - együttesen majdnem 40 százalékkal emelték meg a bankköltségeket a lakosság számára.

Mindezt tetézte a kormány tavalyi döntése, melynek értelmében a legtöbb pénzügyi műveletet terhelő pénzügyi tranzakciós illeték 50 százalékos emelését csak az idei évtől háríthatták át a bankok a lakosságra, vagyis az inflációs díjemelés megszokott időszakában. Emiatt a bankok a legtöbb esetben két emelést is végrehajtottak idén tavasszal, előbb az illetékemelést tovább hárítva, majd az inflációkövető díjemelést alkalmazva.

A kormány már korábban is kifejezte szándékát az alapszámlával megvalósítható olcsó bankolásra. Az alapszámla lényegében egy egyszerűsített bankszámla, melyen a leggyakoribb pénzügyi műveletek végrehajthatók, beleértve a bankkártyás vásárlásokat és készpénzfelvételeket is. Az alapszámla egy európai uniós szabályozás eredményeképpen, a nemzeti jogszabályalkotások hatáskörében jött létre a tagállamokban. Magyarországon kormányrendelet kötelezi a hazai bankokat ennek nyújtására.

Noha az alapszámla több európai uniós tagállamban is díjmentesen vehető igénybe, Magyarországon elég magas havidíjjal, a bruttó minimálbér 1,5 százalékos mértékével indult. Ez viszont egyáltalán nem volt versenyképes a hazai bankszámlákkal, így alig nyitottak alapszámlát az ügyfelek. Ezért a kormány 2023. július 1-től a bruttó minimálbér 0,5 százalékára csökkentette az alapszámla maximálisan felszámítható havidíját.

Ez már viszont egy igen versenyképes ajánlatot teremtett, hiszen így például 2025-ben havi 1 334 forintért az ügyfelek kibocsátási díj és éves díj nélküli bankkártyát kapnak, továbbá havonta összesen 4 darab eseti vagy rendszeres átutalási megbízást további díj nélkül, összesen legfeljebb 100 000 forint értékben, korlátlan számú és összegű bankkártyás vásárlást, készpénz befizetési lehetőséget, és csoportos beszedési megbízást.

Az alapszámlának a havidíja az egyetlen, aminek mértékébe a kormány közvetlenül beleszólhat, hiszen az a minimálbérhez van kötve, méghozzá a kormány által megszabott mértékben. A többi díjat a bankok saját maguk állapítják meg. Az alapszámla havidíja ráadásul évekre előre kiszámíthatóan ismert lehet a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) minimálbérről szóló, 2024. november 21-i több évre szóló megállapodása nyomán. 2026-ban várhatóan 1 454 forint, 2027-ben 1 643 forint, míg 2028-ban 1 873 forint lehet az alapszámla havidíja. Ezek a legmagasabb értékek, a bankok lefelé eltérhetnek ettől.

Ez adhat magyarázatot arra, hogy a kormány miért az alapszámla körül keresi az olcsóbb lakossági bankolás lehetőségét. Főleg, hogy az MNB és a Bankszövetség tegnapi megállapodása nyomán az alapszámlának mindaddig a havi díját sem kell megfizetniük az ügyfeleknek, amíg az infláció nem csökken három egymást követő hónapban 4 százalék alá. (Ez a a jegybanki inflációs tolerancia sáv felső határa.)

Az alapszámla nem a legmegfelelőbb választás azonban mindenkinek, még akkor sem, ha átmenetileg ingyenes bankolást biztosít.

Két fontos szabály ugyanis vonatkozik az alapszámlásokra.

Egyrészt, az alapszámlához nem kapcsolódhat folyószámlahitel. Ez azt jelenti, hogy az alapszámlára váltó ügyfeleknek a váltás előtt egy összegben vissza kell fizetniük az esetlegesen meglévő folyószámlahitel tartozásukat, ami a havi rendszeres jövedelmet meghaladó mértékű összeg is lehet.

Másrészt, az alapszámla tulajdonosának nem lehet másik fizetési számlája, azaz bankszámlája Magyarországon, és nem is lehet rendelkező ilyen felett. Megtakarítási számlája, értékpapírszámlája, hitelkártyája, külföldi számlája – így Revolutja vagy Wise-a - viszont lehet, csak belföldi bankszámlája nem. Így például házaspárok közös számlája sem folytatható alapszámlával.

Alapszámlára váltani csak ezeknek a feltételeknek megfelelve lehet, ráadásul előfordulhat, hogy a váltás miatt néhány napig bankszámla nélkül marad az ügyfél. A banknak ugyanis a 262/2016. számú kormányrendelet értelmében 10 munkanapja van az ügyfél alapszámla nyitási kérelméről dönteni. Az alapszámlára nem vonatkozik a bankváltási folyamat, így a régi és az új bankba is be kell mennie az alapszámlát nyitó ügyfélnek.

Akik alapszámlára váltanak, azok nem élhetnek a bankok számlanyitási ajándékpénzeivel és elképzelhető az is, hogy bizonyos kényelmi szolgáltatásokról (pl. banki SMS szolgáltatás) le kell mondaniuk.

A bankok sorra jelentik be az önkéntesen vállalt kötelezettségeiket a 2024. december 31-én érvényes díjakhoz való visszatérésre és annak moratóriumban tartására a következő év derekáig. Ez azonban csak kis mértékben segíti az ügyfelek bankköltségeinek megfékezését, hiszen pusztán az idei 3,7 százalékos díjemelést kompenzálja. A tavalyi év előtti két, kimagasló inflációs időszak díjemelései, melyek a markáns díjemelés alapját adták, változatlanul érvényben maradnak.

Ráadásul, a díjemelést elsősorban maga a kormány ösztönözte a pénzügyi tranzakciós illeték másfélszeres emelésével, melyet a bankok csak az idei évtől háríthattak át a lakosságra. Ez egy sokkal hangsúlyosabb díjemelési tétel, mint a 3,7 százalékos infláció miatti emelés, jelenleg azonban kérdéses ennek sorsa: megmarad-e, vagy valamilyen formában visszavonják ezt a bankok, netán a kormányzat?

Az OTP Bank vállalta, hogy kész ellensúlyozni a jogszerűen alkalmazott és 2025. március 1-jén bevezetett, lakossági bankszámlákra, bankkártyákra és elektronikus banki szolgáltatásokra vonatkozó inflációs díjemelést.

A vállalás keretében az OTP Bank kész többmilliárd forint értékű kedvezményt meghosszabbítani, továbbá 2025. május 1. és 2026. április 30. között összesen csaknem kétmilliárd forinttal csökkenteni a lakossági ügyfelei által fizetendő banki költséget. Ez az összeg megfelel a 2025-re törvényileg megengedett inflációs díjemelés ügyfélkedvezményekkel csökkentett hatásának, így az OTP- a miniszter kérésének megfelelően - kész visszatérni a 2025. év eleji lakossági banki díjakhoz.

A Gránit Bank azt közölte, hogy ügyfeleit nem érintette díjemelés, évek óta változatlan, kedvező díjakkal intézhetik napi pénzügyeiket. A pénzintézet a hétköznapi bankoláshoz kapcsolódó díjait, mint például a számlavezetési díjakat, az átutalások díjait sok éve nem emelte meg. A bankkártyás vásárlás, és az iSMS szolgáltatás mindkét számlacsomagban ingyenes volt eddig is.

A folyószámlavezetéshez és a fizetési tranzakciókhoz kapcsolódó banki díjakat a már meglévő számlacsomagjaik esetében az elmúlt 12 évben nem emelték. A tartósan alacsony bankolási díjakkal adják vissza ügyfeleiknek a bank digitális üzleti modelljéből fakadó költségelőnyüket, így a 2024. év végi díjakra való visszaállásban a Gránit Banknak nincs teendője.

A K&H jelezte: az április 1-jei hatállyal meghirdetett inflációs és egyéb működési jellegű okból bevezetett lakossági bankszámlavezetési és bankkártya szolgáltatási díjemelését május 1-jétől kezdődő akció keretében 2026. június 30-ig nem számítja fel. Az akció alatti díjak mértéke megegyezik a 2025. január elejei díjszabással.

A Raiffeisen Bank május 1-jével csökkenti a lakossági ügyfelek banki kiadásait.

Ennek értelmében 2026. június 30-ig kedvezményeket biztosítanak a lakossági bankszámla- és kártyadíjakból. A teljes kedvezménycsomag összességében megegyezik a pénzintézet 2025-ben "jogszerűen végrehajtott" inflációs díjemelésének mértékével.

Az ügyfeleket érintő kedvezményeket a bank - az NGM iránymutatásának megfelelően – különböző mértékű és esedékességű díjkedvezmények formájában biztosítja.

Vállalták, hogy nem hajtanak végre egyoldalú módosítást a lakossági bankszámlákhoz és betéti kártyákhoz kapcsolódó díjakban.

A korábban jogszerűen végrehajtott díjemelések értelmében 2025. április 1-jétől beszedett magasabb díjak különbözetét a CIB Bank visszatéríti ügyfelei számára – arról, hogy ezt hogyan és mikor hajtja végre a pénzintézet, az érintett ügyfelek külön tájékoztatást kapnak. A lakossági bankszámlák és bankkártyák díjait a korábbi, az inflációs emelés előtti szintjét fenntartják 2026. június 30-ig

A pénzintézet a már meghirdetett, április 30-tól alkalmazandó, az inflációt tekintetbe vevő díjemelés mértékével, így összesen közel 1,5 milliárd forinttal csökkenti, és 2026. június 30-ig nem emeli a lakossági bankszámlákra és betéti kártyákra vonatkozó, ügyfelei által fizetendő díjakat.

A bank korábban meghirdetett kedvezményei továbbra is érvényben maradnak, így többek között a havi számlavezetési díjból elérhető e-kivonat és bankkártyás fizetési kedvezmény is.

Az UniCredit Bank jelezte, hogy ellensúlyozza a jogszerűen alkalmazott és 2025. március 1-jén bevezetett lakossági bankszámlákra, bankkártyákra és elektronikus banki szolgáltatásokra vonatkozó inflációs díjemelést. Emellett vállalja, hogy 2026. június 30-ig az inflációs és egyéb, belső működésiköltség-növekedéséből adódó többletköltségeit nem terheli ügyfeleire.

Azok az ügyfelek, akik szeretnének olcsóbban bankolni, átválthatnak egy kedvezőbb számlacsomagra. Ez valószínűleg azokat érintheti jobban, akiknek valamilyen régi, ma már kedvezőtlen számlacsomagjuk van.

Minden bankszámlánál ingyenes a bankkártyás vásárlás, korlátlan számban és összegben. Érdemes élnie vele mindenkinek, hiszen az online kasszákkal ellátott boltokban mindenhol kötelező az elektronikus fizetés, ami a legtöbb esetben a bankkártya elfogadását jelenti. A fizetési kérelemmel történő fizetés szintén nem kerül pénzbe, az ügyfelek rendelkezésére áll továbbá az ATM-ből vagy postán elérhető 150 ezer forintos ingyenes készpénzfelvétel is. Ezt a kedvezményt igénylő és használó ügyfeleknek jár a bolti készpénzfelvétel is, mely havi 40 ezer forintig törvényileg ingyenes. Ugyancsak díjmentes a lakosság számára a QR-kódos fizetés is.

Minden hazai banknál létezik tranzakciónként 50 ezer forintig ingyenes vagy kedvezményes – tehát pénzügyi tranzakciós illeték megfizetése nélküli – átutalási lehetőség is, mely korlátlan számban ismételhető. Ezáltal egy nagyobb összeg is ingyen vagy kedvezményesen átutalható 50 000 forintos tranzakciókra bontva. Ezekről az átutalási kedvezményekről a BiztosDöntés.hu az alábbi oldalon nyújt részletes tájékoztatást.

Az Erste Bank, a K&H Bank, az OTP Bank, a Raiffeisen Bank és az UniCredit Bank ügyfelei a bank mobilalkalmazásában, esetleg internetbankjában digitális kuponokat aktiválhatnak, melyek segítségével olcsóbban vásárolhatnak a bankkártyájukkal a kuponokon szereplő kereskedőknél.

Egy bankváltással új banknál nyitva a bankszámlát jelentős, akár 40 000 forintos, vagy még nagyobb összegű ajándékpénzt is kaphatnak az ügyfelek. Az Erste Bank most éppen 40 000 forintot ad egy új bankszámla nyitásért, de a Gránit Bank is kínál ugyanennyit. Az OTP Bank 30 000 forintos jóváírást ad a Persely megtakarítási számlán. A Raiffeisen Banknál például rendszeres megtakarítás vállalásával ugyancsak kétszer 40 000 forint üti az új ügyfelek markát, az UniCredit Bank pedig 35 000 forintot ad egy új számlanyitásért. Az akciókra további feltételek vonatkoznak és általában 2 év hűségidővel járnak, viszont ezek a pénzek szabadon elkölthetők és adómentesek.

Szinte minden banknál léteznek olyan ingyenes bankszámlák is, melyek bizonyos feltétellel, vagy feltétel nélkül díjmentes, vagy olcsó bankszámlavezetést kínálnak. Ilyen számlacsomagokra általában bankon belül is áttérhetnek az ügyfelek, mellyel rengeteget spórolhatnak. Bankon kívül váltva bankszámlát pedig számíthatnak a már említett ajándék pénzekre is, akár több banknál is, párhuzamosan.