Értékpapírosítás: jelentése, működése és kockázatai
Az értékpapírosítás egy olyan, a kisbefektetők körében jelenleg még kevésbé ismert folyamat, amely során a pénzügyi intézmények különféle követeléseket alakítanak át értékpapírrá. Ismerd meg, hogyan működik, és mik az ezzel járó kockázatok!
Mit jelent az értékpapírosítás?
Az értékpapírosítás olyan pénzügyi eljárás, amely során valamilyen jövőbeni pénzáramlással rendelkező követelésből (pl. hitelek, lízingdíjak) értékpapír készül. Jellemzően a hitelezők, vagyis pénzintézetek, bankok és vállalatok alakítják át hiteleiket pénzügyi termékekbe, amiket ezt követően értékesítenek a befektetőknek.
Ennek célja, hogy a hitelből adódó kockázatokat mérsékelje, átruházza a hitelező. Az értékpapírosításon keresztül a finanszírozás olcsóbbá tehető, és a kibocsátó valamint az egész pénzügyi rendszer likviditása is növelhető. Kintlevőségeik újrafinanszírozásával a pénzintézetek és vállalatok tőkét szabadíthatnak fel, amit az értékpapírosítás nélkül a hitelkockázatok fedezésére kellene elkülöníteniük.
A folyamatban a hitelező és az értékpapírosított eszközöket megvásárló befektető mellett gyakran vesz részt egy elkülönített speciális entitás (Special Purpose Vehicle, SPV) is, amely lényegében közvetít a kibocsátó és a befektető között.
Az értékpapírosítás több évtizedes múltra tekint vissza, az Egyesült Államokban az 1970-es évektől a lakossági hitelek fedezésére kezdték el használni, a ‘90-es évektől kezdődően viszont már a vállalati szektor is széles körben alkalmazta ezt a pénzügyi eljárást forrásbevonási eszközként.
Közismertséget a 2008-as gazdasági világválság során kapott, melynek kialakulásában szerepet játszottak az így létrejött pénzügyi termékek. Az értékpapírosítás ekkorra olyan mértéket öltött, az amerikai hitelpiac telítődésével párhuzamosan, hogy a bankok az alacsony hitelképességű adósoknak nyújott kockázatosabb, rossz minőségű, ún. subprime jelzáloghiteleiket is befektetési csomagba szervezték ki. A nem teljesítő hitelek szaporodásával a hitelválság az értékpapírosított termékeken keresztül a pénzügyi piacokra is átgyűrűzött, mélyítve a gazdasági válságot.
Hogyan zajlik az értékpapírosítás folyamata?
Az értékpapírosítás alapját képező követelés lehet jelzáloghitel, fogyasztói kölcsön (pl. járműhitel, diákhitel, hitelkártya-követelés) és bármilyen más bank- vagy vállalati hitel. A folyamat során
- A hitelező (pl. bank) első lépésben eladja a követeléseit egy SPV-nek, ezzel jogilag és pénzügyi értelemben is elkülönítik azokat.
- Az SPV a hitelek fedezetére speciális értékpapírokat bocsát ki, ezeket eszközökkel fedezett értékpapíroknak (ABS – Asset-Backed Securities) nevezik.
- A befektetők ezt követően megvásárolják ezeket a befektetési termékeket, így finanszírozzák a követelések jövőbeni megtérülését.
Előnyök az értékpapírosítással
Az értékpapírosítás bonyolult, nehezen áttekinthető pénzügyi folyamat, ám ezzel együtt számos előnye van a kibocsátó, a befektetők és a pénzügyi rendszer egésze szempontjából.
- A pénzügyi intézmények tehermentesítése, tőke felszabadítása: a hiteltermékek kiszervezésével megoszthatóak a kockázatok, a bank pedig a kockázatkezelésre elkülönített eszközeit is forgathatja
- Diverzifikáció a befektetők számára: lehetővé teszi, hogy magán- vagy vállalati hitelekből álló portfóliót vásároljon a befektető, kockázattűrési képességéhez igazodva. Az ABS-ek a kötvényeknél magasabb hozamot kínálnak, miközben összetettségük révén diverzifikációt is biztosítanak.
- Az értékpapírok piacképessége likvid eszközt jelenthet: az értékpapírosított eszközök kibocsátása tőkét szabadít fel, ami többlet likviditásként jelenhet meg a gazdaságban és a piacon. A kereskedhető ABS-termékeknek vagy az ezeket követő tőzsdén kereskedett alapoknak közvetlenül is likviditásbővítő hatásuk lehet.
- Alacsonyabb kamatköltség a kibocsátók számára: a hitelek jogi és pénzügyi leválasztása és befektetési termékként történő értékesítése kockázatmegosztást eredményez, ezért a kibocsátó kamatterheit is mérsékelheti egy ilyen konstrukció.
Kockázatok és a 2008-as válság tanulságai
Az értékpapírosításnak és ezeknek az eszközöknek a megvásárlása fokozott körültekintést, előismeretet és kockázatkezlést igényel.
Az eszközkategória rizikóira a 2008-as gazdasági válság irányította rá a figyelmet, melynek egyik kiváltó oka is az értékpapírosítás túlburjánzása és a hitelminősítések félrevezető jellege volt. A felhevült ingatlan- és hitelpiacon a kevésbé hitelképes, rossz adósok alacsony minőségű hiteleit is csomagokba szervezték ki, miközben a befektetők sok esetben nem voltak vele tisztában, milyen kockázatos eszközöket emeltek portfóliójukba. A követelések bedőlése pedig a tőkepiacokon is láncreakciót váltott ki.
Az értékpapírosított eszközök egyik legnagyobb kockázata, hogy összetett termékek, melyek nehezen áttekinthetőek az átlagbefektető számára. A befektetők sokszor nem tudják pontosan, milyen eszközök, milyen minősítésű hitelek állnak a papír mögött. Ez az átláthatatlanság pedig növeli a pénzügyi rendszer kockázatát.
Az eszközök megvásárlásával a befektető hitelkockázatot is magára vállal, az értékpapírosított termékek mögött álló hitelek minősítésének ismerete ezért kulcsfontosságú.
Milyen típusai vannak az értékpapírosításnak?
Az értékpapírosított termékek négy nagy csoportba sorolhatók be a bennük lévő kintlevőségek típusa szerint:
- ABS (Asset-Backed Securities): általános eszközfedezetű értékpapírok, a jelzáloghitelel-fedezetű terméken kívül bármilyen más fedezetű értékpapír ide sorolható (például diákhitel, hitelkártya-követelés, autóhitel alapú értékpapírok).
- MBS (Mortgage-Backed Securities): jelzáloghitelekre épülő értékpapírok, az értékpapírosított termékek eredeti, klasszikus és legmeghatározóbb típusa, amit bankok hoznak létre a kockázatok menedzselése és likviditásuk bővítése érdekében.
- CDO (Collateralized Debt Obligation): összetettebb, strukturált értékpapírosított eszközök, melyek sok esetben többszörösen összecsomagolt termékek, mivel portfóliójuk már meglévő ABS-ekből áll. Ennél fogva kockázatuk is nagyobb.
- CLO (Collateralized Loan Obligation): vállalati hitelekből képzett értékpapírok, működésük hasonló, mint az MBS-eké, csak itt nem lakossági, hanem céges hitelállományok képezik a termék alapját.
Gyakran ismételt kérdések
-
Miért jött létre az értékpapírosítás?
Eredetileg a bankok jelzáloghiteleinek fedezésére, az ebből adódó kockázatok mérséklésére és pénzügyi likviditásuk növelésére jött létre. Ma már sokkal szélesebb körben, forrásbevonási eszközként ishasználják a pénzügyi szektoron kívül a vállalatok is.
-
Mi az SPV szerepe a folyamatban?
Az értékpapírosítás során egy külön erre a célra létrehozott, elkülönített speciális entitás (SPV) közvetít a követelések tulajdonosa és a befektetők között. A hitelintézetek és vállalatok hiteleit az SPV vásárolja meg, amivel pénzügyileg és jogilag is elkülöníti a hiteleket. Az hitelek fedezetére az SPV bocsát ki értékpapírokat, amiket tőle vásárolhatnak meg a befektetők. -
Milyen kockázatokat vállal a befektető egy értékpapírosított termékkel?
Ezek a termékek hitelalapúak, ezért az értékpapírosított terméket vásárló befektető hitelkockázatot fut. Rizikót jelent, ha az adós nem tudja teljesíteni a hitelfizetést, de az előtörlesztés is, amely csökkentheti a befektető hozamát.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
