Likviditás: Mit jelent és miért fontos a pénzügyekben?

Likviditásról akkor lehet beszélni, ha egy eszköz gyorsan, egyszerűen váltható készpénzre, és a tranzakció valós piaci értékén, vagy annak közelében történik meg. A pénzügyi gyakorlatban egy eszközt akkor tekintünk likvidnek, ha gyorsan, jelentős értékveszteség nélkül eladható.

A készpénz a leglikvidebb eszköz, mivel azonnal felhasználható. Ezzel szemben olyan nagy értékű reáleszközök, mint az ingatlanok vagy értéktárgyak, jellemzően kevésbé likvidek, mivel sürgős eladás esetén gyakran kedvezőtlenebb áron lehet csak értékesíteni őket, így kompromisszumot kell kötni az eladás ideje és az ára között.

Példa:

Ha valakinek van 1 millió forintja készpénzben, azonnal ki tudja fizetni az autószerviz számláját. Ha ugyanez az összeg egy ingatlanban van, azt nem tudja gyorsan eladni, így fizetési nehézsége adódhat – ez mutatja a likvid és nem likvid eszközök közötti különbséget.

Az alábbi mutatók segítenek felmérni egy vállalat rövid távú fizetőképességét:

A likvid befektetés olyan eszköz, amelyet gyorsan, könnyen pénzzé lehet tenni anélkül, hogy jelentős árveszteséget szenvednél el.

A likviditás azért fontos a befektetők számára, mert rugalmasságot biztosít a portfóliókezelésben és lehetővé teszi, hogy gyorsan reagáljanak a piaci változásokra. A likvid piacokon a befektetők gyorsan, hatékonyan és alacsony tranzakciós költségek mellett tudnak eszközöket adni és venni.

Ezzel szemben alacsony likviditás esetén nehezebb eladni egy eszközt anélkül, hogy jelentős árengedményt kellene adni. Az alacsony likviditás megnöveli a befektetés kockázatát, különösen válsághelyzetekben. Találkozhatsz a kifejezéssel részvényelemzésekben is: például hiába 1000 forint egy részvény fair ára az elemző szerint, ha úgy ítéli meg, hogy a papír illikvid, akkor likviditási diszkontot fog beépíteni a modellbe és alacsonyabb, például 900 forintos célárat fog meghatározni.

Egy részvény likviditását a legkönnyebben a piaci forgalom alapján lehet megállapítani, de hagyatkozhatsz a Budapesti Értéktőzsde közleményeire is, ahol rendre közzéteszik a likvid értékpapírok listáját.

Magánbefektetőként kicsi az esély, hogy az általad vett-eladott mennyiség (ha blue chip papírokról van szó) érdemben kilendítse az árfolyamot, tehát itt nem kell tartanod ilyen típusú kockázattól, azaz garantálható, hogy nagyobb árfolyam-elmozdulás nélkül tudsz eladni és venni több millió forintért OTP, Mol, Richter és Telekom részvényeket.

Ha foglalkozol magyar államkötvényekkel, akkor kereskedhetsz a másodpiacon. Itt a kincstár biztosít árjegyzést, tehát mindegyik piacon lévő kötvényre van vételi és eladási árfolyam. Sajnos ahogy egyre magasabb a hátralévő futamidő, úgy nő a vételi és eladási árfolyam közti különbözet, ez akár 5 százalékra is „kitágulhat”. Ez is egyfajta jelzője a likviditásnak, ha a különbözet alacsony, akkor érdemi volumenben zajlik kereskedés, tehát likvidebb a kötvény, mint általában a hosszú lejáratok (utóbbiak kockázata egyébként magasabb).

A likviditási kockázat azt jelenti, hogy egy vállalat vagy befektető nem képes időben és megfelelő áron pénzzé tenni eszközeit a kötelezettségei teljesítéséhez. Ez a kockázat különösen veszélyes lehet, mert hirtelen pénzhiányhoz és fizetésképtelenséghez vezethet.

Pénzügyi válságok során ez a kockázat fokozódik, mivel a hitelpiac beszűkül, és nehezebb forráshoz jutni. Ha nem lehetséges gyorsan biztosítani a szükséges likviditást, az akár a pénzügyi rendszer egészének stabilitását is veszélyeztetheti.

A pénzintézetek bizalmatlanná váltak egymással szemben, és nem voltak hajlandók egymásnak hitelezni. Ennek következtében a bankközi piac befagyott, és a bankok nem jutottak elegendő forráshoz a napi működésükhöz.

A likviditáshiány miatt számos vállalat és bank vált fizetésképtelenné, ami tovább mélyítette a gazdasági visszaesést. A válság kezelésére a központi bankok rendkívüli likviditásnövelő intézkedéseket vezettek be, például kamatcsökkentéseket és eszközvásárlási programokat.

A pénzügyi likviditás lényeges, mert ezen múlik, hogy a cég képes-e időben és teljes mértékben eleget tenni rövid távú fizetési kötelezettségeinek, például számlák, bérek vagy hitelek törlesztése során. Ez a képesség elsősorban a vállalat pénzeszközeitől, követeléseitől és egyéb gyorsan pénzzé tehető eszközeitől függ.

A jó likviditás elengedhetetlen a vállalat működésének folyamatosságához és pénzügyi stabilitásához. Ha a likviditás gyenge, az akár fizetésképtelenséghez is vezethet, még akkor is, ha a cég hosszú távon nyereséges.