Ezekre érdemes figyelned, ha a meglévő hiteled mellé vennél fel újabbat
Bárki kerülhet abba a helyzetbe, hogy a meglévő hitele mellé újabbat kelljen felvennie. A lépés egyáltalán nem ördögtől való, ám érdemes figyelembe venni néhány szempontot, mielőtt döntést hozunk. Mutatjuk, hogy mire figyelj oda egy második hitel igénylésekor!
Banki hitelt felvenni nagyon sok helyzetben indokolt lehet, sőt, az is előfordulhat, hogy céljaid megvalósításához a meglévő mellé újabb kölcsönt is fel kell venned.
A legfontosabb szempont ilyen esetben, hogy elkerüld a túlzott eladósodást: ha erőn felül vállalsz törlesztési terhet, könnyen szorult helyzetbe kerülhetsz, ezért az újabb kölcsön felvétele előtt mindenképpen vedd figyelembe az alábbi szempontokat:
- A rendelkezésre álló havi bevételeknél csak azokat vedd figyelembe, amelyek minden körülmények között megérkeznek a számládra: ha például rendszeresen teljesítmény alapú mozgóbért is kapsz a munkahelyeden, azzal a számításnál ne kalkulálj.
- Készíts minden tételre kiterjedő havi költségvetést, abban viszont a lehetséges legmagasabb kiadásokkal számolj.
- Vedd figyelembe, hogy a havi költéseid az idő előrehaladtával emelkedhetnek, akár az infláció, akár az életkörülményeid, életviteled fokozatos javulása miatt.
- Mindig készülj fel a sokkszerű helyzetekre: gondold át, milyen fedezetet tudsz felszabadítani – például járművet eladni –, ha valamiért törlesztési nehézségeid támadnának.
- Ha indokoltnak látod, köss törlesztési biztosítást.
- Igyekezz mozgásteret hagyni magadnak az adott hitelkonstrukciónál is: így például lehetőleg ne a lehetséges leghosszabb futamidőt válaszd, jelzáloghitelnél pedig kalkulálj azzal is, hogy a jövőben csökkenhet a fedezetül bevont ingatlan értéke, ha kedvezőtlen fordulat jönne a lakáspiacon.
Azt, hogy a lakossági ügyfelek mekkora törlesztési terhet vállalhatnak, a Magyar Nemzeti Bank által kidolgozott adósságfék-szabályok is meghatározzák. Ezek részeként jelent meg a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutató (JTM), mely azt határozza meg, hogy egyes hiteltermékeknél az igazolt jövedelem mekkora hányada fordítható legfeljebb törlesztésre. Az arány függ a havi jövedelem nagyságától is.
A fogyasztási hiteleknél, mint amilyen a személyi kölcsön is, 600 000 forintos, vagy afeletti havi jövedelemnél annak legfeljebb 60 százaléka fordítható törlesztésre, 600 000 forint alatt pedig 50 százalékra csökken ez az arány.
A jelzáloghiteleknél kicsit bonyolultabb a helyzet, hiszen itt a kamatperiódus is számít a JTM számításánál: minél hosszabb időre fixált a kamat, az adós a jövedelme annál nagyobb hányadát fordíthatja a hitele törlesztésére. A legnagyobb, 60 százalékos arány itt akkor érhető el, ha az adós igazolható havi jövedelme legalább a 600 000 forintot eléri, a hitel kamatperiódusa pedig 10 éves, vagy annál hosszabb.
Fontos, hogy a JTM számításánál a folyószámlahiteleket és a hitelkártyákhoz tartozó kereteket is figyelembe veszik a bankok: itt az a szabály, hogy a jóváhagyott keret 5 százalékát kell figyelembe venni törlesztési teherként. Tehát ha például van egy 500 000 forintos folyószámla-hitelkereted a bankodnál, azt úgy kell figyelembe venni, mintha havonta 25 000 forintot törlesztenél.
Mi számít jövedelemnek?
Nagyon fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a JTM kötelezően alkalmazandó mutató ugyan, de attól negatív irányba eltérhetnek a bankok: tehát előfordulhat, hogy az előírtnál is szigorúbb szabályokat alkalmaznak, például bizonyos jövedelmi szint alatt csak a havi bevételed harmadát hajlandók figyelembe venni a lehetséges legnagyobb törlesztőrészlet kiszámolásánál.
Arra is figyelemmel kell lenned, hogy a pénzügyi szolgáltatók gyakorlata az elfogadott jövedelem megítélésében sem egységes. A munkabért, a vállalkozásból származó jövedelmet és a nyugdíjat például minden esetben figyelembe veszik a bankok, de a különböző rendszeres és szociális juttatásoknál (például a GYES-nél és a GYED-nél) már nem egységes a gyakorlat.
Az sem mindegy emellett, hogy milyen hitelt szeretnél felvenni, és milyen az a hitel, amit már törlesztesz. A fogyasztási hiteleknél viszonylag egyszerű a helyzet, hiszen azoknál nincs ingatlanfedezet, így leginkább a jövedelmi helyzeted, és a bank kockázatvállalási hajlandósága határozza meg, hogy meddig nyújtózkodhatsz. Az sem gond, hogy ha például egy meglévő lakáshitel mellé vennél fel személyi kölcsönt, hiszen utóbbinál szintén csak a jövedelmi helyzeted, és a törlesztési múltad számít, újabb ingatlanfedezet bevonására nincs szükség.
A helyzet már jóval bonyolultabb, ha mondjuk a lakáshiteled mellé vennél fel szabad felhasználású jelzáloghitelt, hiszen itt mindkét konstrukciónál szükséges az ingatlanfedezet bevonása.
Ebben az esetben két lehetőséged marad:
- Az egyik, hogy – ugyanannál a banknál – kiváltod a meglévő hiteledet egy nagyobb összegű kölcsönnel úgy, hogy a bejegyzett zálogjog ugyanazon az ingatlanon marad.
- A másik opció, hogy egy másik, tehermentes ingatlant is felajánlasz, ami a második jelzáloghiteled fedezeteként szolgálhat majd. Ennek a megoldásnak a nagy előnye, hogy az új hiteledhez másik szolgáltatót is kereshetsz, viszont hátránya, hogy már két ingatlant is leterhelsz a hiteleid miatt.
Segít, ha látják a múltadat
Azt is látnod kell, hogy a bankok objektív módon, a rendelkezésükre álló információk – és persze az esetlegesen bevont ingatlanfedezet minősége – alapján döntenek arról, hogy jóváhagyják-e az újabb személyi kölcsön kérelmedet, vagy sem.
Az egyik ilyen információs forrás a BISZ Központi Hitelinformációs Zrt. által fenntartott Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR), amely a mulasztó adósok adatai mellett a rendben törlesztő lakossági ügyfelek hitelei nagy részének adatait is tartalmazza.
Utóbbit az teszi lehetővé, hogy a hitelt felvevő lakossági ügyfelek a szerződés megkötésekor nyilatkozhatnak arról, hogy a problémamentes hiteleik adatait más bankok lekérdezhessék-e a KHR-ből (ez az úgynevezett átadhatósági nyilatkozat), illetve arról is, hogy a hitelük visszafizetése után még öt évig tárolja-e az adataikat a rendszer, mint pozitív hiteltörténetet (ez a tárolhatósági nyilatkozat). Ezeket a hozzájárulásokat pedig mindenképpen érdemes megadnod, hiszen a pozitív hitelmúltat a bankok nagyon nagyra értékelik a bírálatnál, így ha egy meglévő kölcsön mellé újabbat vennél fel, ez is jól jöhet a bírálatnál.
Hiszek abban, hogy stresszmentesebb és jobb életünk lehetne, ha átgondolt pénzügyi döntéseket hoznánk. Ebben szeretnék segíteni. Folyamatosan keresem a megoldást azokra a problémákra, amiket a legtöbben nehezen tudnak maguktól megoldani, és ahol egy jó döntésnek komoly hatása van. Úgy gondolom, hogy a pénzügyek világa az, amiben a legtöbbet tudok segíteni. 2010 óta azon dolgozom, hogy segítsek tudatos és biztos döntéseket hozni a BiztosDöntés.hu-n. Előtte a BankRáció.hu alapítója és ügyvezetője voltam. 15 éve foglalkozom lakáshitel, személyi kölcsön, bankszámla, banki betét, állampapír termékcsoportok összehasonlításával. 2006-ban végeztem közgazdászként az International Business School (IBS) főiskolán.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
