Fundamentális elemzés: Mit jelent és hogyan működik?

A fundamentális elemzés egy vállalat pénzügyi és gazdasági helyzetének vizsgálatát jelenti annak érdekében, hogy meghatározzuk részvényeinek valós értékét. Az elemzés objektív mérőszámokon alapul, és gyakran kiegészül az iparági és a szélesebb makrogazdasági környezet vizsgálatával is.

Az elemzők és a befektetők azért végeznek fundamentális elemzést, hogy megállapítsák, egy részvény alul- vagy túlértékelt-e. Ez alapján következtetni lehet a részvény árának jövőbeli alakulására, ezáltal arra, hogy érdemes-e az adott részvénybe befektetni.

A megközelítés azon alapul, hogy a részvény árfolyama a belső értékéhez közelít, a kettő ideiglenesen azonban elválhat egymástól. A fundamentális elemzés így elsősorban a hosszú távú befektetési döntések meghozatalában segíti a befektetőket.

Ha például autó vásárlás előtt arra vagy kíváncsi, hogy a kiválasztott, 10 millió forint listaárú jármű megéi-e a vételárát, ezért megvizsgálod a motor teljesítményét, fogyasztását, biztonsági besorolását, valamint összehasonlítod a piacon lévő hasonló modellekkel, akkor lényegében fundamentális elemzést végzel.

A fundamentális elemzés a vállalat meghatározott időközönként közzétett (negyedéves, féléves és éves) pénzügyi mutatóinak és mérlegének vizsgálatán alapul. Emellett figyelembe veszi az adott iparági környezetet és annak trendjeit, valamint az olyan, legfontosabb makrogazdasági tényezőket is, mint a GDP-növekedés, az infláció vagy a kamatkörnyezet. Ezek ugyanis szintén befolyásolják a cég működését és eredménytermelő képességét.

A fundamentális elemzés elsősorban a vállalat pénzügyi mutatóira fókuszál. Tőkeszerkezetéről, eszköz- és hitelállományáról a társaság mérlege, működésének teljesítményéről pedig a rendszeres időközönként közzétett eredménykimutatása, továbbá készpénztermelése (cash flow) árulkodik.

A pénzügyi mutatók közül a vállalat adózott eredményét, ennek egy részvényre vetített értékét (EPS), valamint a kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti eredményt (EBITDA) figyelik a leginkább a befektetők. Egyes szektorokban, különösen a pénzügyi cégeknél a sajáttőke-arányos megtérülés (ROE) is fontos teljesítménymérő. Az értékeltségi mutatók közül az árfolyam/nyereség (P/E) ráta, valamint a cég piaci értékét a könyv szerinti értékéhez viszonyító P/B mutató a leggyakrabban használt.

Egy vállalat működését, így értékét az a gazdasági környezet is befolyásolja, melyben működik. A fundamentális elemzésben ezért a makrogazdasági mutatók is szerepet kapnak. A vállalatok gazdasági konjunktúra, növekvő GDP idején jobban teljesítenek, ami a profitabilitásukat is javítja.

Magas infláció idején a fogyasztók megfontoltabbá válnak, visszafoghatják vásárlásaikat, ami általános ellenszelet jelent, de azok a cégek, melyek képesek áthárítani a fogyasztókra az emelkedő árakat (pl. közmű- és távközlési cégek) ilyen környezetben is jól teljesítenek.

A jegybanki alapkamat alakulása a hitelfelvételi kondíciókat, rajta keresztül pedig a beruházási költségeket is befolyásolja. Az alacsony kamatszint ösztönzi a gazdaságot és a vállalati szektort is, míg a magas kamatok szűkítik a cégek finanszírozási lehetőségeit.

A cég fundamentumai mellett érdemes megvizsgálni azt a szektort is, amiben a vállalat tevékenykedik. Hiába választod ki a legjobb részvényt az adott szektoron belül, ha az egész iparág gazdasági kilátásai visszafogottak. Az iparági elemzés a szektor múltbeli és várható növekedési trendjeinek a vizsgálata mellett magában foglalja a keresleti-kínálati viszonyok alakulásának áttekintését is. A versenytársak helyzetének megismerése, erősségeinek, gyengeségeinek felmérése szintén ide tartozik. Emellett a szektortársak pénzügyi és értékeltségi mutatóit is érdemes a kiválasztott cégével összehasonlítani.

Egy vállalat részvényárfolyamában gyors és jelentős változást idézhetnek elő az olyan fundamentális tényezők, amiket sokszor nem is lehet előrejelezni. A 2020-as koronavírus világjárvány például drámai módon fellendítette a digitális szolgáltatásokat kínáló cégek, például az ételrendelő platformok, a videójátékokat és a videókonferenciás alkalmazásokat fejlesztők árfolyamát. A pandémiás korlátozások miatt otthonukba szorult fogyasztók részéről ugyanis megugrott az ilyen szolgáltatások iránti kereslet.

A fundamentális elemzés leginkább a hosszú távú befektetők számára ideális stratégia, mert a piac által még nem beárazott belső vállalati érték feltárására irányul.

A cég pénzügyi mutatóit és az ezek felhasználásával képzett tőzsdei mutatókat segítségül hívva lehetővé teszi a részvények értékelését, a növekedési potenciál vagy az osztalékhozam alapján.

A fundamentális megközelítés inkább annak eldöntésében segít, hogy mibe érdemes fektetni, semmint abban, hogy hogyan érdemes időzíteni a vásárlást vagy eladást. Utóbbira a kereskedési adatokra és a piaci hangulatra fókuszáló technikai elemzés eszköztára próbál választ adni. Érdemes lehet ezért a technikai elemzéssel kombinálva alkalmazni a részvénykiválasztásnál és a befektetési döntések meghozatalánál.

A fundamentális elemzés eszközkészlete értékes információkkal vértezheti fel a tudatos befektetőket, de erényei mellett korlátai is vannak a technikának.

Előnyök:

A fundamentális elemzés számos objektív és egzakt vállalati teljesítménymutató alapján teszi mérhetővé a részvények valós értékét.

Ez az alapos vizsgálat segít az alulértékelt, és így jelentős felértékelődési lehetőséggel rendelkező részvények megtalálásában.

Az elemzési technika jellegéből adódóan a hosszú távú befektetési stratégiák alapja, mivel a részvény valós értéke és ára közötti eltérés a jövőben konvergál, ha a piac is felismeri az alul-vagy túlárazottságot.

Hátrányok:

A céges beszámolók és mérlegek böngészése időigényes folyamat és az adatok alapos elemzését igényli, ráadásul a potenciális befektetésnek tekintett részvények ezrei közül kell kiválasztani a legígéretesebbeket.

A fundamentális elemzés hátránya még, hogy nem mindig ad rövid távú kereskedési jelzéseket, vagyis hogy mikorra érdemes időzíteni a pozíció megnyitását, vagy lezárását.