A 3 százalékos hitel és a 4,3 százalékos infláció: a piac és az állami támogatások kettőssége
Az augusztusi inflációs adat nem okozott nagy meglepetést: a fogyasztói árak továbbra is emelkednek, bár az ütem lassult. Az igazi izgalom azonban nem itt, hanem a hitelpiacon van, ahol a szeptembertől elérhető Otthon Start program alapjaiban írhatja át a lakáspiacot. De vajon valóban akkora ajándék a 3 százalékos kamat, és mit mond mindez a gazdaság valós állapotáról?
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2025 augusztusában az infláció - a júliusihoz hasonlóan - 4,3 százalék volt. Ez az adat kulcsfontosságú a megtakarítások szempontjából, hiszen ez határozza meg, a pénzünk valós értéke növekszik vagy csökken. Ideális esetben a befektetéseinken elért hozamnak meg kell haladnia az inflációt ahhoz, hogy reálhozamot érjünk el, azaz a pénzünk vásárlóereje növekedjen. Ugyanakkor az új, legfeljebb 3 százalékos kamatú lakáshitel is felbolygatta a piacot, és a jelenlegi infláció mellett a konstrukció még jelentősebb pénzügyi előnyt jelenthet.
Semmi sem az, aminek látszik?
A piaci valóság és a hivatalos statisztika között hatalmas szakadék tátong, amit a rejtett, úgynevezett árnyék-infláció jellemez.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elsődleges célja az árstabilitás, vagyis a 3 százalékos inflációs cél elérése. Bár a mostani inflációs adat is a megfelelő irányba mutat, a jegybank mégis 6,5 százalékon hagyta az alapkamatot. Ennek oka a szakértők szerint az úgynevezett árnyék-infláció, ami az állami támogatások, azaz az árstopok, a mesterségesen szabályozott árak mögötti, valós áremelkedési ütemet jelenti. Az elemzések szerint ez az érték 5-6 százalék is lehet.
Az, hogy MNB nem nyúlt az alapkamathoz, és az „óvatos” monetáris politikát választotta, azt sugallja, a jegybank nem fog elhamarkodott kamatcsökkentésbe kezdeni. A legtöbb szakértői vélemény szerint az alapkamat az év végéig változatlan marad, a kamatcsökkentési ciklus érdemi folytatása pedig legkorábban 2026-ban várható.
Mit jelent mindez a lakosságra nézve?
Az alapkamat és a kettős inflációs kép közvetlenül hat a mindennapjainkra, különösen a megtakarításokra és a hitelekre.
Megtakarítások: az állampapírok aranykora
A 4,3 százalékos infláció egyértelműen az állampapírok malmára hatja a vizet. Jelenleg a középtávú (5 éves) állampapírok hozama 6,5-6,7 százalék körül mozog, ami messze meghaladja az inflációt. A megtakarítók így reálhozamot érnek el, vagyis a pénzük vásárlóereje növekszik. Ráadásul az állampapírok kamata adómentes.
Ezzel szemben a bankbetétek kamatai stagnálnak. Míg egyes bankok kiemelt ajánlatai magasabb hozamot ígérhetnek, a legtöbb betéti termék kamata továbbra sem éri el, illetve meg sem közelítik az infláció mértékét.
Vannak azonban olyan bankok, amelyek hajlandók értelmezhető hozamot fizetni a náluk tartott pénzre. A 3 hónapos futamidejűek közül a Gránit Bank Hozampáros betétje 8,00 százalékos kamattal, a MagNet Bank Prizma Forint betétje pedig 6,62 százalékos kamattal. A 6 hónapos futamidejű lekötéseknél a CIB Bank 7 százalékos ajánlata a Tadem Megtakarítás. Fontos kiemelni, hogy a bankbetétekre 28 százalékos adóteher (15 százalék kamatadó és 13 százalék szocho) vonatkozik, ami tovább csökkenti a nettó hozamot.
Hitelek: az Otthon Start hitel forradalma
Az Otthon Start program a hitelpiacon teljesen új helyzetet teremtett. A piaci lakáshitelek kamatai továbbra is magasak - a BiztosDöntés.hu lakáshitel kalkulátora alapján 6,18-7,99 százalék között mozognak, az első a lakásvásárlók viszont fix 3 százalékos kamatú hitelhez juthatnak. Ez a kamat jóval alacsonyabb, mint a 4,3 százalékos infláció, ami azt jelenti, hogy a fizetendő törlesztőrészletek valós, azaz reálértéke csökken. Vagyis a holnap visszafizetendő pénz kevesebbet ér, mint a ma felvett.
(Az Otthon Start hitel teljes kamatköltsége azonban jelenleg 8,11 százalék, amelyből az adósnak mindössze 3 százalékot kell fizetnie, a fennmaradó részt az állam vállalja magára.)
A program kockázata a lakásárak emelkedése. A megnövekedett kereslet miatt az ingatlanárak, főként Budapesten, jelentősen emelkedtek már az elmúlt hónapokban is. Ez azt eredményezheti, hogy a vevőknek magasabb hitelösszeget kell felvenniük, ami a kedvező kamat ellenére is növeli a havi törlesztőket. (Ez persze azokat érinti csak, akik később vennének ingatlant Otthon Starttal, mert a kamat és a törlesztő a futamidő alatt nem módosul.)
Összességében a 4,3 százalékos infláció és a 3 százalékos Otthon Start hitel egy rendkívül kedvező képet fest a hitelfelvevő számára. Ám a gazdaság egészét tekintve a két külön világ – az állami támogatásoké és a piaci árképzésé – közötti feszültség továbbra is fennáll.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
