Ugrás a tartalomhoz
 
Cikkek

A jelzáloglevél egy olyan jól szabályozott, alacsony kockázatú, kiszámítható hozamú értékpapír befektetés, amely mögött ingatlanfedezet mellett nyújtott jelzáloghitelek állnak. Előnyei ellenére hosszú időre kikerült a kisbefektetők célkeresztjéből, egészen idén tavaszig. Ismerd meg működését és az elérhető hozamokat!

Mi az a jelzáloglevél?

A banki jelzáloglevél az 1997. évi XXX. törvény alapján, szigorúan szabályozott, névre szóló, átruházható ingatlanfedezetű kötvény, amely mögött elsődlegesen ingatlanfedezetű hitelek, pótfedezetként pedig állampapírok, állam által garantált értékpapírok, elkülönített számlán tartott pénz állnak.

Jelzáloglevelet csak jelzálogbankok bocsáthatnak ki azért, hogy pénzhez jussanak újabb hitelek kihelyezéséhez. A pénzt egy későbbi időpontban a törlesztésekből származó kamattal növelten fizetik vissza a befektetőnek. A bankok ilyen módon gyakorlatilag a jelzáloghitel-állományukat "értékpapírosítják", a befektetők pedig beszállnak a hitelezésbe.

A törvény által előírt fedezeti szintet független vagyonellenőr ellenőrzi, valamint igazolja, hogy a fedezet megfelelő. A rendes és a pótfedezetek a bank fizetésképtelensége esetén kizárólag a jelzáloglevél-tulajdonosok követeléseinek kielégítésére használhatók fel. Ez azt jelenti, hogy ha a bank csődbe megy, a befektetőket elégítik ki a fedezetből.

A jelzáloglevél fő jellemzői:

  • Alacsony kockázatú befektetési lehetőség.
  • Biztonságos, mert ingatlanokkal fedezett.
  • Kiszámítható és az állampapírnál jellemzően magasabb hozamot kínál.
  • Közép- vagy hosszú lejáratú kötvény.
  • Fix vagy változó kamatozású.
  • Másodpiacon is forgalmazható, lejárat előtt eladható.

Melyik hazai bankoknál érhető el jelzáloglevél?

Több hazai banknál is elérhető jelzáloglevél befektetés, ugyanakkor hosszú idő után az MBH Jelzálogbank 2025. márciusi kibocsátása volt az, amely kifejezetten a lakossági kisbefektetőket célozta, nem pedig az intézményi befektetőket.

MBH jelzáloglevelek

Az MBH legutóbbi, lakosság számára kínált MJ28NF02 jelzáloglevél egy 2028-ban lejáró, fix kamatozású jelzáloglevél. Jellemzői:

  • Kamatozás: fix, évi 7%
  • Futamidő: 3 év (2025. március 31-től 2028. április 25-ig)
  • Névérték: 10 000 Ft
  • Az első kamatfizetés napja: 2026. április 25.

A jelzáloglevelet 2025. március 27-éig lehetett jegyezni az MBH Bank és az MBH Befektetési Bank befektetési termékeket is értékesítő fiókjaiban.

Természetesen más bankok is bocsátanak ki jelzálogleveleket, de elsősorban az intézményi befektetőket célozták ezekkel 2008 óta. A jelzáloglevél-kibocsátók közé tartozik Magyarországon az

  • UniCredit,
  • Erste Jelzálogbank,
  • OTP,
  • K&H Jelzálogbank.

A jelzálogleveleik között találhatók kifejezetten rövid (1 év) vagy hosszú (5–10 év) futamidejű is, fix vagy változó kamatozással. Találkozhatsz olyan jelzáloglevelekkel, melyek zöld minősítést kapnak. Ezeknél a fedezetként szolgáló hiteleket energetikailag hatékony ingatlanokra adták.

Hogyan működik a jelzáloglevél?

A jelzáloglevél működése úgy történik, hogy a bank ingatlanfedezetű hiteleket nyújt az ügyfeleknek, melyekre alapozva jelzáloglevelet bocsát ki, amit a befektetők megvásárolhatnak. A bank a kibocsátással forrást teremt újabb hitelek kihelyezésére.

A kibocsátás folyamata

A jelzáloglevél-kibocsátás lépései:

  1. Hitelkihelyezés: a jelzálogbank jelzáloghiteleket kínál az ügyfeleknek, majd ezekből összeáll egy fedezeti portfólió.
  2. Kibocsátás engedélyezése: a bank elkészíti a kibocsátási tájékoztatót, amelyben meghatározza a feltételeket (lejárat, kamat, sorozat, névérték, stb.). Az MNB-nek engedélyt kell adnia a kibocsátásra, a fedezetet a vagyonellenőr vizsgálja.
  3. Jelzáloglevél kibocsátása: a bank elindítja a kibocsátást zárt körben intézményi befektetőknek vagy nyilvánosan lakossági befektetőknek.
  4. Jegyzés: a befektetők lejegyzik a kibocsátott értékpapírokat.
  5. Másodlagos piac: a befektetők másodlagos piacon (tőzsde, befektetési szolgáltatók) megvásárolhatják vagy eladhatják a jelzálogleveleket.
  6. Tőke- és kamatfizetés: a jelzáloglevél futamideje alatt a bank évente kamatot fizet, majd lejáratkor visszafizeti a tőkét.

Jelzáloglevél vs. állampapír

A jelzáloglevél befektetés leginkább az állampapírokkal hasonlítható össze, mivel alacsony kockázatú, biztonságos és kiszámítható hozamot kínál.

Hasonlóságok:

  • Kötvény típusú, hitelviszonyt megtestesítő befektetések.
  • Meghatározott futamidejű, jellemzően közép- és hosszútávú értékpapírok.
  • Mindkettő stabil, kiszámítható, tervezhető hozamot kínál.
  • Alacsony kockázatú befektetések, de a jelzáloglevél kockázata némileg magasabb, mint az állampapíré.
  • Másodlagos forgalmazásban is elérhetők, vagyis a lejárat előtt adhatók és vehetők, igaz, a jelzáloglevél kevésbé likvid.

Különbségek:

  • A jelzáloglevélnél nincs garantált hozam.
  • Az állampapírok állami garanciával rendelkeznek.
  • A jelzáloglevelek általában valamivel magasabb hozamot kínálnak.
  • Az állampapírok esetében rövidebb futamidő is elérhető.
  • A jelzáloglevél TBSZ vagy NYESZ számlán kívül kamatadó-köteles, míg az állampapírok adómentesek.
  • Az állampapíroknak jobb a hozzáférhetősége, könnyebben adható-vehető.

Milyen hozamot kínál a jelzáloglevél?

A különböző jelzáloglevelek hozama változó mértékű, melyet az egységesített hozam mutató (EHM) jelez. Az MBH MJ28NF02 jelzáloglevelénél például fix 7%-os kamat mellett az EHM évi 6,97% (ha lejáratig tartod az értékpapírt).

A hozam mértéke általában függ:

  • A piaci kamatkörnyezettől és inflációs várakozásoktól: magasabb kötvényhozamok és nagyobb várható infláció esetén magasabb a jelzáloglevelek hozama is.
  • A futamidőtől: a hosszabb futamidejű papírok általában magasabb hozamot kínálnak.
  • A kibocsátó bank hitelminősítésétől: jobb minősítésű bankoknál alacsonyabb hozam jellemző.
  • Kereslet, likviditás: nagyobb kereslet, jobb likviditás esetén alacsonyabb a hozam.

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján elérhetők a kereskedett jelzáloglevelek hozamindexei: látható a teljes megtérülési árfolyamindex, valamint egy 3 és 5 éves jelzáloglevél-hozamindex. Ezek segítséget nyújtanak a befektetőknek a jelzáloglevelek árazásához és a jelzáloglevél-portfóliók teljesítményének értékeléséhez.

Az indexkosarakba csak a BÉT-en kereskedett fix kamatozású, forintban denominált, legalább 1 éves futamidejű jelzáloglevél-sorozatok kerülhetnek be, melyek kibocsátott volumene meghaladja a 3 milliárd Ft-ot.

Maradtak kérdéseid?

  • Milyen kockázatokkal jár a jelzáloglevél befektetés?

    A jelzálogleveleknek jellemzően mérsékelt a kockázata egyrészt a szigorú szabályozás, másrészt az ingatlanfedezet miatt.
  • Miben különbözik az állampapíroktól?

    Míg az állampapíroknál az állam garanciát nyújt, ilyen nincs a jelzálogleveleknél. Általában valamivel magasabb hozamot kínálnak, ugyanakkor a jelzáloglevél TBSZ vagy NYESZ számlán kívül kamatadó-köteles. Másodlagos forgalmazásban kevésbé likvidek.

  • Hogyan lehet jelzáloglevelet vásárolni?

    Jelzáloglevelek a lakossági banki kibocsátások idején a bankoknál és/vagy befektetési szolgáltatóknál jegyezhetők, illetve tőzsdei kereskedésben elérhetők.

Kapcsolódó címkék

Legfrissebb útmutatóink befektetés témában