Mi az a mozgóátlag, és hogyan segít a befektetőknek?
A mozgóátlag stratégia a technikai elemzés egyik alapvető eszköze, amely az árfolyamok ingadozását kisimítva segít áttekinteni a piaci trendeket. Alkalmazásával csökkenthető a rövidtávú zaj a piacon, így könnyebben felismerhetők a főbb irányvonalak és a tartós trendek. Bár önmagában nem ad vételi vagy eladási jelzést, más indikátorokkal kombinálva hatékony döntéstámogató eszköz lehet a befektetők számára.
A mozgóátlag jelentése és célja
A mozgóátlag (moving average, MA) a technikai elemzés egyik alapvető statisztikai eszköze, amely az árfolyamok időbeli ingadozásának kisimítására szolgál.
A mozgóátlag segítségével egy meghatározott időszak árfolyamadataiból lehet átlagot számítani, majd azt folyamatosan frissíteni az új adatok beérkezésekor. Az így kapott görbe kevésbé követi a rövid távú kilengéseket, ugyanakkor jól szemlélteti az adott instrumentum általános irányát. A mozgóátlag tehát nem előrejelző indikátor, hanem az árfolyammozgások trendjeinek értelmezését segíti.
A mozgóátlagok alkalmazása hozzájárul a zaj kiszűréséhez a piaci adatokból, ezáltal könnyebben felismerhetővé válnak a főbb irányvonalak. Ez különösen fontos az olyan piacokon, ahol az árfolyamok magas volatilitást mutatnak. Bár a mozgóátlag önmagában nem ad vételi vagy eladási jelzést, más indikátorokkal és árfolyammintákkal együtt hatékonyan használható döntéstámogató eszközként.
Összességében a mozgóátlag célja, hogy a befektetők számára átláthatóbb képet adjon az árfolyamok alakulásáról, elősegítve a trendek felismerését és a piaci mozgások értelmezését. Emiatt a technikai elemzés egyik leggyakrabban alkalmazott és legegyszerűbben értelmezhető módszere, amely alapot teremt a komplexebb stratégiák kidolgozásához is.
A mozgóátlag számítása
Egy idősor mozgóátlagának kiszámításakor a t-edik elemhez tartozó értéket úgy kapjuk meg, hogy az adott pontot megelőző „n” darab adat számtani átlagát vesszük. Ez azt jelenti, hogy az idő előrehaladtával mindig más és más adatok kerülnek bele az átlagba, így a mozgóátlag folyamatosan követi az idősor változásait.
A technikai elemzésben a mozgóátlag visszatekintő módon készül: minden egyes ponthoz az azt megelőző meghatározott számú érték átlagát rendeljük hozzá. Például egy részvény napi záróárához tartozó 7 napos mozgóátlag úgy számítható ki, hogy összeadjuk az elmúlt hét nap árfolyamát, majd elosztjuk héttel. A következő napra az új érték meghatározásához a vizsgált időablakot egy nappal továbbtoljuk.
Formálisan a t-edik elemhez tartozó 7 napos mozgóátlag a következőképpen írható fel, ahol y az adott időpont árfolyamát jelöli:
MAt =(yt+yt-1+yt-2+yt-3+yt-4+yt-5+yt-6) / 7
Az időablak hossza szabadon megválasztható, attól függően, hogy milyen idősíkra kívánunk fókuszálni és milyen hosszúságú adatsor áll rendelkezésünkre.
- Rövid távú vizsgálathoz jellemzően 7–15 napos átlagot használnak,
- középtávon 21–50 napos ablak a bevett gyakorlat,
- hosszú távú trendek elemzésére a 100–200 napos mozgóátlag szolgálhat megbízható támpontként.
A mozgóátlag típusai
Egyszerű mozgóátlag (SMA)
Az egyszerű mozgóátlag (Simple Moving Average, SMA) a mozgóátlagok legelterjedtebb formája, amely az adott időszak minden árfolyamértékét azonos súllyal veszi figyelembe.
Számítása: egy 20 napos SMA esetében az elmúlt 20 nap záróárainak számtani átlagát kell venni, majd ezt hozzárendelni a vizsgált naphoz. A gyakorlatban a 20 napos, 50 napos és 200 napos SMA a leggyakrabban alkalmazott idősík, amelyek a rövid, közép és hosszú távú trendek azonosítását segítik. Ezek széles körben elfogadott referenciaértékek a technikai elemzésben, így a piaci szereplők sokszor kiemelten figyelik őket.
Az SMA előnye, hogy könnyen értelmezhető és jól szemlélteti az általános árfolyamtrendeket.
Hátránya, hogy lassan reagál a hirtelen piaci változásokra, mivel a legfrissebb adatok hatása eloszlik a korábbi értékek között. Emiatt késhet a trendfordulók jelzése, különösen volatilis piacokon. Ennek ellenére az SMA alapvető eszköz marad, amely stabil kiindulópontot nyújt a bonyolultabb mozgóátlagok – például az exponenciális vagy súlyozott változatok – alkalmazásához.
Exponenciális mozgóátlag (EMA)
Az exponenciális mozgóátlag (Exponential Moving Average, EMA) a mozgóátlag egy olyan típusa, amely a frissebb adatoknak nagyobb súlyt tulajdonít, így érzékenyebben és gyorsabban reagál a piaci mozgásokra. A számítása során az újonnan érkező értékek befolyása erősebb, míg a régebbi adatok fokozatosan kisebb jelentőséggel esnek latba. Ennek köszönhetően az EMA görbéje rugalmasabban követi az árfolyam alakulását, és hamarabb jelzi a lehetséges trendfordulókat.
Ez a tulajdonsága különösen alkalmassá teszi az EMA-t gyorsan változó, volatilis piacok vizsgálatára, ahol a befektetőknek kiemelten fontos a friss ármozgások nyomon követése.
Rövid távú kereskedési stratégiákban – például napi vagy órás grafikonokon – az EMA előnyösebb lehet az SMA-nál, mivel hamarabb mutat irányváltozást, így hatékonyabb eszköz lehet a belépési és kilépési pontok meghatározásában.
Súlyozott mozgóátlag (WMA)
A súlyozott mozgóátlag (Weighted Moving Average, WMA) az egyszerű mozgóátlag továbbfejlesztett változata, amelyben az egyes adatok nem azonos súllyal szerepelnek a számításban. A módszer lényege, hogy a frissebb értékek nagyobb súlyt kapnak, míg a régebbiek kisebbet, így az átlag jobban tükrözi az aktuális piaci mozgásokat.
Például egy 5 napos WMA esetén az utolsó napi árfolyam ötszörös, az előző napi négyszeres súlyt kap, míg az első érték egyszeres súllyal kerül a képletbe.
A WMA előnye, hogy gyorsabban reagál a rövid távú árfolyamváltozásokra, mint az egyszerű mozgóátlag, és pontosabban követi a piaci trendeket. Ugyanakkor számítása valamivel bonyolultabb, és hajlamosabb a rövid távú zaj felerősítésére, ami volatilis környezetben téves jelzésekhez vezethet. Emiatt a WMA-t gyakran más indikátorokkal együtt használják a kereskedési döntések megerősítésére, különösen akkor, ha fontos a piaci mozgások gyors észlelése.
Hogyan használják a mozgóátlagot kereskedési stratégiákban?
Mozgóátlag metszés
A mozgóátlag metszés (moving average crossover) a technikai elemzés egyik legismertebb és leggyakrabban alkalmazott kereskedési jelzése. A módszer lényege, hogy két különböző időtávra számított mozgóátlag – jellemzően egy rövid és egy hosszabb periódusú – metszéspontját figyelik a befektetők. Amikor a rövid mozgóátlag keresztezi a hosszabb mozgóátlagot, az árfolyamelemzés során egy hamarosan bekövetkező trendfordulóra lehet következtetni.
A legismertebb jelzések közé tartozik az úgynevezett golden cross, amely akkor jön létre, amikor a rövidtávú mozgóátlag (például 50 napos) felfelé metszi a hosszútávút (például 200 napos).
Ez erőteljes vételi jelzésként értelmezhető, mivel arra utal, hogy az árfolyam emelkedő trendbe léphet. Ezzel szemben a death cross akkor alakul ki, amikor a rövid mozgóátlag lefelé keresztezi a hosszabb mozgóátlagot, ami jellemzően eladási jelzés, és a piac gyengülésére utal.
Támogatás és ellenállás szintek
A mozgóátlagok nemcsak a trendek azonosításában hasznosak, hanem gyakran szolgálnak dinamikus támogatási (támasz) vagy ellenállási szintként is.
Amikor az árfolyam egy emelkedő trendben a mozgóátlag közelébe süllyed, sok esetben ott megtámaszkodik, majd folytatja felfelé irányuló mozgását. Hasonlóképpen, csökkenő trendben a mozgóátlag gyakran ellenállásként viselkedik: az árfolyam felfelé korrigál ugyan, de a mozgóátlagnál megakad, majd ismét lefelé fordul.
Ez a jelenség abból fakad, hogy a piaci szereplők széles köre figyeli a mozgóátlagokat, és kereskedési döntéseit ezekhez igazítja.
Az 50 napos és 200 napos mozgóátlag például sok befektető számára kiemelt referencia, ezért árfolyamtámaszként vagy -ellenállásként való szerepük gyakran önbeteljesítő módon érvényesül. Így a mozgóátlagok nemcsak technikai indikátorok, hanem pszichológiai szintek is, amelyek jelentősen befolyásolhatják a piaci viselkedést.
Trend azonosítása
A mozgóátlagok egy egyszerű és rendkívül hatékony eszközt nyújtanak a piaci trendek azonosítására. Ha az árfolyam a kiválasztott mozgóátlag felett tartózkodik, akkor emelkedő trendről beszélhetünk. Ez azt jelenti, hogy a piaci szereplők többsége vásárlói hangulatban van, és az árak hosszabb távon hajlamosak felfelé mozognak. A mozgóátlag ilyenkor dinamikus támaszként is működhet, amely mentén az árfolyam megtámaszkodik a korrekciók során, így megerősítve a felfelé irányuló trendet.
Ezzel szemben, ha az árfolyam a mozgóátlag alatt helyezkedik el, akkor csökkenő trendről beszélhetünk. Ilyenkor a piaci szereplőknek inkább az eladási hajlandósága erősebb, és az árfolyam hosszabb távon lefelé mozdul.
A mozgóátlag ebben az esetben ellenállásként viselkedhet, amely nehezíti az árak emelkedését a korrekciók során. A trendek ilyen jellegű vizsgálata lehetővé teszi, hogy a befektetők gyorsan és egyértelműen felmérjék a piaci irányt, és hatékonyan alakítsák ki kereskedési stratégiáikat. A mozgóátlagok alkalmazása így nemcsak technikai elemzői szempontból értékes, hanem a piaci pszichológia és a befektetői magatartás szempontjából is releváns.
Gyakori beállítások különböző időtávokhoz
A mozgóátlagok hatékonysága nagymértékben függ a kiválasztott típusuktól és az alkalmazott időtávtól. Rövidtávon a 20 napos exponenciális mozgóátlag (EMA) a leggyakrabban használt, mivel gyorsan reagál az árfolyamváltozásokra, így ideális eszköz a day trading vagy a rövid távú swing trading során. Az EMA előnye, hogy az újabb adatok nagyobb súlyt kapnak, ami lehetővé teszi a trendfordulók gyorsabb észlelését.
Középtávú elemzésekhez a 50 napos egyszerű mozgóátlag (SMA) használata a legelterjedtebb. Ez a periódus elegendő időt biztosít a közép-hosszú távú trendek azonosítására, miközben az SMA simított görbéje csökkenti a rövid távú piaci zaj hatását.
Hosszú távon azonban a 200 napos SMA a legfontosabb indikátor, amelyet a befektetők a részvénypiaci trendek követésére és a stratégiai döntések alapjául alkalmaznak. Ez a hosszú periódusú mozgóátlag stabil trendképet ad, és széles körben figyelhetők vele az árfolyamok hosszú távú irányának jelzései.
Előnyök és hátrányok
Előnyök:
- Egyszerű használat: A mozgóátlagok kiszámítása és értelmezése könnyen elsajátítható, ezért gyorsan alkalmazható mind rövid, mind hosszú távú elemzésekben.
- Sokoldalúan alkalmazható: A különböző típusú és periódusú mozgóátlagok kombinálásával többféle piaci helyzet és kereskedési stratégia vizsgálható.
- Vizuálisan könnyen értelmezhető: A grafikonon ábrázolt simított görbék gyorsan szemléltetik a trendeket, a támasz- és ellenállási szinteket, így intuitív eszközt nyújtanak a befektetők számára.
Hátrányok:
- Csak a múltbeli adatokat veszi figyelembe: A mozgóátlagok kizárólag a korábbi árfolyamadatokra épülnek, ezért nem képesek előre jelezni a váratlan piaci mozgásokat.
- Volatilis piacokon késhet: Gyorsan változó árfolyamok esetén a mozgóátlag késve reagálhat a trendfordulókra, ami késedelmes jelzésekhez vezethet.
- Hamis jelzéseket adhat oldalazó trendben: Oldalazó, konszolidációs időszakokban a mozgóátlag gyakran téves vételi vagy eladási jeleket generálhat.
Maradtak kérdéseid?
-
Melyik jobb: SMA vagy EMA?
Az SMA és az EMA eltérő célokra optimalizált mozgóátlagok: az SMA minden adatot azonos súllyal kezel, ezért stabil és könnyen értelmezhető görbét ad, ami a hosszú távú trendek követésére és zajcsökkentésre alkalmas.
Ezzel szemben az EMA a frissebb adatoknak nagyobb súlyt ad, így gyorsabban reagál a piaci mozgásokra, ami előny rövid távú kereskedésnél és volatilis piacokon.
Összességében hosszú távú, stabil trendekhez és kevésbé ingadozó piacokra az SMA, míg rövid távú stratégiákhoz, gyors trendfordulók követésére és volatilis környezetben az EMA a hatékonyabb választás.
-
Mikor ad vételi jelet a mozgóátlag?
A mozgóátlag vételi jelet általában akkor ad, amikor a rövid távú mozgóátlag felfelé keresztezi a hosszú távút, vagy amikor az árfolyam a mozgóátlag felett helyezkedik el. Az előbbi eset a golden cross jelensége, ami erős emelkedő trend kezdetét jelzi, míg az utóbbi azt mutatja, hogy az árfolyam meghaladta a trendkövető átlagot, és a piac vásárlói hangulatban van. Mindkét jelzés a trendek erősödésére és potenciális vételi lehetőségre utal a technikai elemzés keretében.
-
Használható kriptovalutákon is?
Igen, a mozgóátlagok kriptovalutákon is hatékonyan használhatók, mivel ezek az eszközök is árfolyam-idősorokkal rendelkeznek, és technikai elemzéssel vizsgálhatók. Az EMA különösen hasznos a kriptopiacokon, mivel képes a magas volatilitás és gyors ármozgások miatt a rövid távú trendfordulók gyors felismerésére. Az SMA hosszabb távon segít átlátni a fő trendeket és a piaci irányt. Ugyanakkor érdemes figyelembe venni, hogy a kriptopiacok gyakran erősen spekulatívak, így a mozgóátlag jelzései mellett más indikátorokkal és kockázatkezeléssel is érdemes kombinálni. -
Miért fontos a 200 napos mozgóátlag?
A 200 napos mozgóátlag az egyik legfontosabb hosszú távú trendindikátor a pénzügyi piacokon, mivel segít a befektetőknek és kereskedőknek átlátni a piac általános irányát és a tartós trendeket.
Amikor az árfolyam a 200 napos SMA felett van, hosszú távú emelkedő trendet jelez, míg az alatta lévő árfolyam csökkenő trendet tükröz.
Ezen kívül a 200 napos mozgóátlag gyakran dinamikus támasz vagy ellenállási szintként is működik, mivel sok piaci szereplő figyeli, így a rajta történő átlépés jelentős pszichológiai és technikai hatással bír. Emiatt a 200 napos SMA-t széles körben használják befektetési döntések, trendkövetés és piacfelmérés alapjaként.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
