Ugrás a tartalomhoz
 
Cikkek
Kamatláb

Kamatláb számítás: Mit jelent, és hogyan működik?

Írta: Gergely Péter • frissítve: 2025. augusztus 16.

A kamatláb az a százalékban kifejezett ár, amit a tőke meghatározott idejű használatáért kell fizetni a tőkét kölcsönző hitelezőnek. Ismerd meg a kamatlábak számítási módját, és hogy ezek mértéke hogyan befolyásolja befektetésed hozamát, illetve hiteled költségét.

Mi a kamatláb, és miért fontos?

A kamat az eszköz használatának ára, hitel esetén a hitel díja, kötvénybefektetés esetén pedig a befektetés hozama. A kamatnak a tőkéhez viszonyított, százalékban kifejezett értéke a kamatláb.

A kamatláb azt mutatja meg, hogy egy befektetés mekkora hozamot hoz a tőkét kölcsönző számára, vagy hogy a hitel mekkora költséget jelent a kölcsönt felvevőnek.

A kamatláb ismerete azért fontos, mert alapvetően meghatározza a hitelfelvétel költségét, emellett a befektetések hozamának kiszámításában is alapvető szerepe van. A személyes pénzügyeken túl a makrogazdaságban is kiemelt jelentősége van: a jegybanki irányadó kamatlábak alakulása az inflációkezelés és a gazdaság élénkítésének egyik kulcsfontosságú eszköze, ami a gazdasági döntésekre is hatással van.

Kamatláb hitel esetén

Hitelfelvétel esetén a kamatláb a hitelt felvevő fél költsége, vagyis a kölcsön ára százalékos formában kifejezve. A hitelt nyújtó számára pedig a megtérülési rátát jelenti a kölcsönadott (befektetett) tőkéje után. A kamat a tőkén felül visszafizetendő összeg, ami a pénzhasználatért és az ezzel együtt járó kockázatokért kárpótolja a hitelezőt.

A bankok és más hitelezők a kölcsönkérelmek elbírálásánál figyelembe veszik az adósjelölt hitelképességét, a kamatlábat pedig a kockázat mértékéhez igazítják. Minél nagyobb a kockázat, annál magasabb lesz a kamat, azaz a hitel ára.

A kamatláb típusai

A kamatlábak esetén korántsem mindegy, hogy fix vagy változó konstrukcióról van-e szó, illetve a kamatszintek értékelésekor, a hitel vagy a befektetés költségeit illetve hozamát mérlegelve érdemes az infláció mértékét is figyelembe venni.

Nominális és reálkamatláb

A pénzügyek világában meg kell különböztetni a nominális és a reálkamatlábat, ami között az infláció mértéke jelenti az eltérést.

  • Nominális kamatláb: Az inflációt nem veszi figyelembe.
  • Reálkamatláb: Az infláció levonásával kapott tényleges hozam.

Az inflációt figyelembe vevő reálkamatláb pontosabb képet ad a hitel költségeiről vagy a kölcsönzött tőke megtérüléséről.

Fix és változó kamatláb

Hitelfelvételnél és befektetésnél alapvetően kétféle kamatlábbal találkozhatsz attól függően, hogy a futamidő alatt változik-e a kamat mértéke.

  • Fix kamatláb: A teljes futamidő alatt változatlan marad.
  • Változó kamatláb: Időszakonként módosul, általában referencia-kamatlábhoz kötött.

Fix kamatláb például a futamidő végéig rögzített jelzáloghitel, amely a szerződésben rögzített hitelkamata nem változik a kölcsön futamideje alatt, így kiszámítható törlesztési terhet jelent.

Változó kamatlábú például a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), melynek kamata az előző évi infláció mértéke, amit egy meghatározott mértékű kamatprémium egészít ki.

Referencia kamatlábak Magyarországon

Léteznek úgynevezett referencia kamatok is, amiket jellemzően a jegybankok vagy más független intézmények határoznak meg, és amelyek irányadóak a kereskedelmi bankok és a kötvénykibocsátók számára is, melyek ezekhez igazítják saját kamatkondícióikat. Éppen ezért fonos szerepet töltenek be a pénzügy szektorban és a gazdaságban.

Ilyen referencia kamatláb Magyarországon

  • a jegybanki alapkamat
  • a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR)
  • a Budapesti Kamatswap Ügyletek (BIRS)

Hogyan számolják a kamatlábat?

A kamatláb a kamat és a tőke hányadosa, szorozva százzal. Jellemzően egy évre vetítve határozzák meg, a futamidő során felhalmozott kamatok kiszámításához az idővel is korrigálják.

Egyszerű kamatszámítás képlete

A kamatot alapesetben úgy kapod meg, hogy az alapösszeget (hitel vagy tőke) megszorzod a kamatlábbal, és az időszakok számával (jellemzően évben adják meg, de ettől eltérő is lehet a kamatozási időszak).

  • Kamat = Alapösszeg × Kamatláb × Idő

Ha például egymillió forintot kötsz le állampapírban évi öt százalékos kamattal, akkor 1 000 000 x 0,05 x 1 = 50 ezer forint kamatot kapsz vissza az első év végén.

Kamatos kamat számítása

A kamatos kamat számítása az előbbinél összetettebb. Tudatos befektetőként érdemes ezt is ismerned, mert a kamatok újrabefektetésével ugyanis nem lineárisan, hanem exponenciálisan növelhető a befektetés értéke, mivel a korábban megkapott kamatok után is kamatozik a befektetésed.

A kamatos kamat számításának képlete:

FV = P × (1 + r)^t, ahol:

  • FV = jövőbeli érték,
  • P = kezdőtőke,
  • r = kamatláb,
  • t = időtartam.

Amennyiben a fenti példában szereplő egymillió forintos tőkét nem egy, hanem öt évre kötöd le évi öt százalékos kamatozású állampapírban, a megkapott kamatokat újrabefektetve az ötödik év végén

1 000 000 x (1 + 0,05)^5 = 1 628 894 forintot fog érni a befektetés.

Kamatlábak hatása a pénzügyekre

Hitelfelvételnél a kamatláb költséget jelent, ezért minél alacsonyabb kamatozású hitelhez jutsz, annál kevesebb összeget kell visszafizetned a futamidő végéig. A magasabb kamat pedig nagyobb törlesztőrészletet eredményez. A befektetésnél viszont kedvező a magas kamat, hiszen minél magasabb kamatozással fekteted be a pénzed, annál több hozamod, vagyis nyereséged keletkezik.

Érdemes tudatában lenned, hogy a hozam-kockázat elv a kamatlábaknál is érvényesül, vagyis minél magasabb a hozam, annál magasabb a kockázat is. A rosszabb hitelbesorolással rendelkező államok vagy vállalatok csak magasabb kamatokkal tudják értékesíteni állampapírjaikat, illetve kötvényeiket, a rosszabb adósnak pedig magasabb kamatkondíciójú hitelt kínál a bank.

A kamatoknak makrogazdasági szinten is komoly szerep jut, a jegybanki kamatpolitika egy olyan eszköz, amin keresztül fékezhető az infláció üteme (a kamatráta emelése szigorítja a hitelezést, ezáltal csökkenti a gazdaságban lévő pénzmennyiséget), de a GDP-növekedés ösztönzésére is használható (az irányadó kamatok csökkentése ösztönzi a hitelkihelyezést, így a beruházásokat és a fogyasztást).

Maradtak kérdéseid?

  • Mi a különbség a nominális és reálkamatláb között?

    A reálkamatláb figyelembe veszi az inflációt is, az infláció mértékével csökkentett tényleges hozamot jelenti.
  • Hogyan változnak a kamatlábak a piaci körülmények hatására?

    A gazdaság zsugorodása vagy lassulása idején a jegybankok a gazdaság élénkítése érdekében emelhetik az alapkamatot, ami a kereskedelmi hitelkamatok emelkedését eredményezi. Az infláció megfékezése céljából a jegybank dönthet úgy, hogy csökkenti az irányadó kamatrátát, ami a hitelfelvételi költségek csökkenésével jár.
  • Miért fontos figyelni a referenciakamatlábakat (pl. BUBOR, EURIBOR)?

    A független intézmények – jellemzően jegybankok – által meghatározott referenciakamatok a kereskedelmi bankok és a kötvénykibocsátók számára is irányadóak, a hitelek és a kötvények kamata is igazodik ezekhez.
Kapcsolódó címkék

Legfrissebb útmutatóink lakáshitel témában