ROI: mit jelent és hogyan számold ki?
A befektetésarányos megtérülés (ROI) egy beruházás vagy befektetés jövedelmezőségéről ad információt közérthető formában. Ismerd meg, hogyan számolhatod ki, valamint hogy milyen előnyei, illetve hátrányai vannak a ROI-nak a befektetések értékelésében!
Mi az a ROI?
A ROI (return on investment, befektetésarányos megtérülés) egy egyszerűen számítható, ezért gyakran használt pénzügyi mutató, ami a befektetés megtérülését mutatja a befektetett tőkéhez viszonyítva. A befektetés jövedelmezőségéről ad információt, mérhetővé teszi, hogy egy adott tőkeberuházás mekkora hozamot generál, azaz milyen hatékonysággal fekteti be tőkéjét egy vállalat.
A ROI a befektetések és a pénzügyek világában széles körben alkalmazható, részvény- és ingatlanbefektetéseknél éppúgy, mint a vállalatok (tervezett) beruházásainak értékelésénél. Összehasonlítható vele két különböző vállalat befektetési hatékonysága, de a ROI segíthet a cégeknek több alternatíva közül a legnagyobb megtérüléssel kecsegtető beruházás kiválasztásában is.
A magasabb ROI nagyobb hatékonyságról, illetve megtérülésről tanúskodik. Azt a befektetést, amely várhatóan negatív megtérülést hoz, nem érdemes megvalósítani.
Hogyan számold ki a ROI-t?
A ROI egyik nagy előnye, hogy meglehetősen egyszerűen számítható pénzügyi mutató, mivel elegendő a befektetett tőkét és az elért nyereséget ismerni a meghatározásához. Értékét pedig százalékos formában kapod meg.
Kiszámításához a befektetés hozamát el kell osztani a befektetett tőkével, majd ezt a hányadost megszorozni százzal.
- ROI képlete: (Nyereség – befektetett tőke) / befektetett tőke × 100
 
Ha például egy vállalat egymillió forint tőkét fektet be egy beruházásba, ami 1,5 millió forint eredményez számára, akkor a befektetésarányos megtérülés (ROI) 50 százalék lesz, hiszen (1 500 000 – 1 000 000) / 1 000 000 x 100 = 50%
Hogyan használd a ROI-t?
A befektetés megtérüléséről információt adó ROI meglehetősen rugalmas, sok területen alkalmazható pénzügyi mutató. A saját befektetéseid megtérülése mellett egy befektetési portfólió, vagy egy vállalat beruházásainak értékelésére egyaránt használható, továbbá több alternatív beruházás várható megtérülésének, illetve a vállalatok befektetési teljesítményének összehasonlítását is lehetővé teszi.
A magasabb ROI alapvetően nagyobb megtérülést, illetve hatékonyságot jelent. A befektetésarányos megtérülés optimális mértéke ugyanakkor függ a vállalt kockázat szintjétől, illetve a beruházás tőkeigényétől is. Kockázatosabb befektetés esetén az elvárt hozam is magasabb, két azonos ROI közül ilyen esetben érdemes az alacsonyabb rizikójú befektetést választani.
Részvénybefektetésnél jellemzően a 10 százalék feletti ROI-val rendelkező cégek részvényeit tekintik kedvező megtérülési rátával rendelkezőnek, ami azon alapul, hogy az amerikai S&P 500 tőzsdeindex historikusan 10-es ROI értékkel rendelkezik. Az ideális ROI szint ugyanakkor vállalati szektoronként eltérő lehet.
Milyen előnyei és hátrányai vannak a ROI-nak?
A ROI közérthetősége és egyszerű számítása miatt kézenfekvő használni a befektetések megtérülésének értékelésénél. Azonban mint minden mutatónak, a ROI-nak is megvannak a korlátai. Alkalmazását mindezek figyelembevételével érdemes mérlegelni, és esetlegesen kiegészíteni más mutatók használatával.
Előnyök:
- Könnyen érthető, gyorsan kiszámolható a befektetett tőke és az elért nyereség ismeretével.
 - Rugalmas, széles körben alkalmazható a befektetések megtérülésénél, a vállalati beruházások értékelésénél és különböző cégek hatékonyságának összehasonlításánál.
 - Lehetővé teszi különböző típusú és nagyságrendű befektetések összehasonlítását.
 
Korlátok:
- Nem veszi figyelembe a befektetési időtávot, vagy a beruházás megtérülési idejét.
 - Nem számol a kockázatokkal, így önmagában félrevezető lehet.
 - Pontos számításához az összes költségtétel ismerete szükséges, ami a gyakorlatban nehezen kivitelezhető, miközben az egyes költségtételek kihagyásával manipulálható.
 
Miben különbözik a ROI a ROE-től és ROA-tól?
A befektetések értékelésekor a ROI mellett találkozhatsz két másik mutatóval, a sajáttőke-arányos megtérüléssel (ROE) és az eszközarányos megtérüléssel (ROA). A ROE és a ROA a ROI-hoz hasonlóan a vállalatok profitabilitási hatékonyságáról nyújtanak információkat, erre a célra ezek megfelelőbbek, míg a befektetések megtérülésének megállapítására, a vállalatok beruházásainak és a befektetési portfóliók értékelésére a befektetésarányos megtérülés az alkalmasabb.
A ROE egy profitabilitási ráta, ami azt mutatja meg, hogy egységnyi tőkére vetítve mekkora eredménytermelésre képes az adott vállalat. Kiszámításához az adott időszak adózott eredményét kell elosztani az adott időszak átlagos saját tőkéjével.
A ROA mutató annak megállapításában segít, hogy egy cég mennyire hatékonyan hasznosítja eszközeit. A két másik mérőszámhoz hasonlóan egyszerűen számítható, az adózott eredmény és a cég eszközállományának hányadosaként. Előnye a ROE-val szemben, hogy a vállalat adósságállományát is figyelembe veszi.
A ROI a befektetések/beruházások általános hatékonyságát, a ROA az eszközök kihasználásának hatékonyságát mutatja meg, a ROE pedig a saját tőke forgatásával elért nyereségességről tájékoztat.
Maradtak kérdéseid?
- 
									
Mire használják a befektetésarányos megtérülés (ROI) mutatót?
Egy befektetési portfólió teljesítményének mérése mellett alkalmas a vállalatok befektetéseinek értékelésére, beruházásaik (várható) jövedelmezőségének kiszámítására, így a beruházási döntések meghozatala során is alkalmazzák. - 
									
Hogyan számítják a ROI-t?
A befektetés hozamát el kell osztani a befektetett tőkével, majd ezt a hányadost százzal megszorozni. - 
									
Milyen alternatívái vannak a befektetéserányos megtérülés mutatónak?
A ROI használatát érdemes lehet kiegészíteni a sajáttőke-arányos megtérüléssel (ROE) és az eszközarányos megtérüléssel (ROA) a vállalatok eredménytermelő képességének vizsgálatánál. 
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
			
			

