Kis összegekkel is elérhető értékelhető hozam – és alig kell érte tenni valamit
Gyakran elhangzó panasz a megtakarítások kapcsán, hogy az utóbbi években felgyorsult infláció ellenére is jórészt egy százalék alatt mozognak a betéti kamatok, és havi néhány tízezer forintnyi megtakarítást – az állampapírokat leszámítva – nem lehet viselhető mértékű kockázat, és értékelhető hozam mellett befektetni. Erre a problémára adnak jó választ a bankok utóbbi években elindított, befektetésijegy-alapú megtakarítási programjai.
„Havi néhány tízezer forintot tudok (tudnék) félretenni, mégis hová lehet értelme befektetni ennyi pénzt?” – ez a kérdés gyakran elhangozhat azok körében, akiknél a megtakarítások adják éppen a beszélgetés témáját. A kérdés pedig jogos, hiszen a lakossági betéti kamatok az esetek döntő többségében még mindig bőven évi egy százalék alatt mozognak a pénzintézeteknél, a lakossági állampapírok között pedig igen nehéz olyat találni, amelyik már rövidebb távon is versenyképes hozamot nyújtanak a kisbefektetőknek, úgy, hogy közben könnyű is belőle kiszállni.
Ebből a helyzetből pedig sokak számára az marad a kiút, hogy egyszerűen felélik az egyébként félretehető pénzüket, vagy folyószámlabetétben – netán készpénzben –parkoltatják, ami nyilvánvalóan egyenes út a devalválódás felé.
Ennek az – egyébként igen széles – ügyfélkörnek a problémáira válaszul indították el egyes hazai pénzintézetek a rendszeres befektetési programjaikat, amelyek révén a lakossági ügyfelek már kisebb – akár havi 5-10 ezer forintos – összegek rendszeres megtakarításával is különböző, a kockázati étvágyuknak megfelelő befektetési alapokba fektethetik pénzüket, megteremtve így egy megtakarítási portfólió felépítésének, illetve az érdemi hozam elérésének a lehetőségét.
Hogyan épülnek fel a befektetési programok?
A konstrukciók felépítése meglehetősen egyszerű: a lényeg, hogy az adott programba belépve – már élő értékpapírszámla birtokában – adsz a bankodnak egy vételi megbízást, amelyben megjelölöd, a hónapok konkrétan melyik napján vezesse át a megjelölt összeget az értékpapír-számládra, és milyen befektetési jegyet vásároljon abból. Az, hogy milyen alapok közül válogathatsz, az az adott banktól függ: van, ahol több terméktípus több alapjából lehet válogatni, de előfordulnak a kifejezetten a rendszeres megtakarításokhoz elindított alapok, és befektetési csomagok is.
Fontos, hogy abban az esetben, hogy ha kellő fedezet híján meghiúsul az adott havi tranzakció, a rendszeres befektetésre vonatkozó megbízás akkor is él tovább, és csak a visszavonásával szűnik meg: vagyis, ha egy hónap véletlenül kimarad a sorból, nem kell óriási retorzióra számítani, legfeljebb valamilyen, a befektetési programban való részvételhez kötött kedvezménytől esel el egy hónapra – például egy kedvezményes bankszámlavezetési díjtól.
Ami pedig a lényeg, hogy a befektetési programoknak nincsen előre fixált futamidejük: a felhalmozott tőkéhez és hozamhoz bármikor rugalmasan hozzáférhetsz.
Mik ezeknek a programoknak az előnyei?
Az eddig leírtakból már nagyjából világos lehet, hogy mikor és miért érdemes a banki befektetési programokat választanod. Az egyik legfontosabb előny, hogy te döntheted el, hogy mennyi pénzt akarsz befektetni egy hónapban, és hogy milyen befektetési alapba kerüljön ez a pénz.
A rendszeres megtakarítás elindításához pedig csak egy értékpapírszámlára, és egy, a rendszeres befektetésre vonatkozó megbízás megadására lesz szükséged. Mivel pedig a pénzedet befektetési alapokba helyezik el, a portfóliódat nem kell gondozgatnod, csak azt kell megjelölnöd a megbízás megadásakor, hogy pontosan melyik alapba (vagy melyik megadott csomagba) szeretnéd befektetni a pénzed.
Ugyanannál a pénzügyi szolgáltatónál egyszerre több rendszeres befektetési megbízásod is érvényben lehet, tehát egyszerre több termékbe is be tudszfektetni, ha úgy látod jónak.
A vételi megbízás összegét szintén bármikor módosíthatod – sőt, a megjelölt alapot vagy csomagot is másikra cserélheted. A rendszeres befektetések, és az azokon elért hozamok révén pedig fokozatosan egy, már látható méretű megtakarítási tömeget építhetsz fel: hogy mekkorát, azt a bankok honlapjain közzétett kalkulátorok segítségével meg is becsülheted.
A hazai pénzintézetek közül jelenleg hat kínál befektetési jegyek vásárlásán alapuló rendszeres befektetési programokat az ügyfeleknek: ezek ugyan érthetően sok szempontból hasonlítanak egymásra, érdemes néhány információt megosztani az egyes szolgáltatók konstrukcióval kapcsolatban.
- A CIB Bank CIB Rendszeres Befektetési Alap programjában bankfiókban lehet leadni a rendszeres befektetési jegy vételi megbízást. A programban a legtöbb forint alapú, határozatlan futamidejű Eurizon Részalap elérhető.
- Az Erste Bank Erste Future Befektetési Programja a bank George nevű platformján keresztül is elérhető. Az Erste nyolc rendszeres megtakarítási csomagot kínál a Future-be beszálló ügyfeleinek, mindegyiknél megjelölve az ajánlott befektetési időtávot is.
- A K&H-nál szintén elérhető mobilon keresztül a rendszeres befektetési konstrukció, és havonta akár ötezer forint befektetése is elég lehet a beszálláshoz. A pénzügyi szolgáltató három, kifejezetten a rendszeres befektetésre indított, felelős befektetést végző alap jegyeit kínálja ügyfeleinek, természetesen eltérő portfólió-összetétel és kockázati szint mellett.
- Az MBH Banknál már havi tízezer forint átvezetése is elég a rendszeres megtakarítási programban való részvételhez: érdekesség, hogy a pénzintézetnél a befektetések nem csak forintban indíthatók el, hanem dollárban és euróban is.
- A Raiffeisen Banknál havi ötezer – vagy negyedévente tizenötezer – forint befektetésénél húzódik a küszöb, és az ügyfél az alapok széles kínálatából válogathat.
- Az UniCredit Bank programjában az Amundi tizenöt alapja közül lehet választani, vagyis viszonylag széles paletta áll a kisbefektetők rendelkezésére. A havi alsó befektetési limit itt is 10 ezer forint.
Mire érdemes figyelni?
A rendszeres befektetések elindításához többnyire nem kapcsolódnak külön díjak a bankoknál, ám arra érdemes figyelni, hogy eladáskor (vagyis a felhalmozott megtakarításaink kivételekor) milyen költségekkel szükséges számolni. Azt is érdemes figyelembe venni, hogy egyes befektetési jegyeknél az eladási megbízás és a számlán való jóváírás között akár 2-3 munkanap is eltelhet, tehát „feltöréskor” nem olyan azonnal jelenik meg a pénz a számlánkon, mint mondjuk egy betétnél.
Arra is érdemes figyelni, hogy csak akkora havi átvezetést vállaljunk, amit stabilan teljesíteni is tudunk: ha sorozatosan előfordul, hogy nem sikerül előteremteni a vállalt összeget, már nehéz rendszeres megtakarításról beszélni.
A legfontosabb pedig az, hogy körültekintően válasszuk ki azt az alapot vagy csomagot, amibe el akarod helyezni a pénzedet. A helyes döntéshez érdemes végiggondolni, hogy milyen időtávra tervezel ezzel a befektetéssel, és hogy mekkora a kockázatvállalási hajlandóságod. Ha túl bő a választék, és nem tudsz dönteni, nyugodtan kérni lehet szakértő tanácsát is – még akkor is, hogy ha a rendszeres befektetéseknél tényleg igen gyorsan tudsz váltani az egyes termékek között.
Kisgyerekkoromban a golyós számológépen szocializálódva fogtam bele a pénzügyekbe, amiből végül merő véletlenségből egy közgazdász diploma lett. Közben rájöttem, hogy a bankkártya nem csak levélbontásra alkalmas, hanem ha ATM-be dugjuk, az el is nyelheti. Ebből a felismerésből született meg több ezer szakmai cikk többféle pénzügyi-gazdasági portálon, immáron harmadik évtizede. Eretnek nézeteim tálalására végre megtaláltam végleges helyemet a BiztosDöntésnél, ahol célom, hogy közérthetően hozzam el neked mindazt, amivel megtalálod a helyed a napi pénzügyekben. 20 éves tapasztalatom van a bankszámla, banki betét, hitelkártya, állampapír és nyugdíjmegtakarítások területén. 2003-ban végeztem a Corvinus Egyetemen közgazdászként.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
