
Fogyasztói árindex (CPI): jelentése és gazdasági hatásai
A KSH által számított fogyasztói árindex (CPI) a háztartások által megvásárolt termékek és szolgáltatások árainak változását méri, és az infláció egyik legfontosabb mutatója. Tudj meg róla mindent!
Mi az a fogyasztói árindex?
A fogyasztói árindex az egyik legfontosabb statisztikai mutató, amely a háztartások (lakosság) által a saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező (átlagos) árváltozását méri.
A fogyasztói árindex reprezentatív fogyasztói kosár alapján készül, amely a magyar lakosság tipikus kiadásait tükrözi – például élelmiszerre, rezsire, közlekedésre vagy egészségügyre fordított összegeket.
Részben módszertani, részben technikai okokból bizonyos vásárlások például ingatlan, illetve egyes szolgáltatások (természetbeni juttatások) nem szerepelnek az indexben.
Az árindex változása egyúttal az infláció mértékét is megmutatja. Ha az árindex emelkedik, az azt jelzi, hogy nő az általános árszínvonal, vagyis csökken a pénz vásárlóereje. A gazdaságban ez hatással van a bérek, nyugdíjak, adók és még a kamatok alakulására is, mivel sok döntést CPI-hez kötnek.
A vállalatok, befektetők és a jegybank is figyelemmel kíséri az árindexet, mivel az infláció irányát és mértékét jelzi előre. A fogyasztói árindex nemcsak statisztikai mutató, hanem fontos iránytű a gazdaság szereplői számára.
Hogyan számítják a fogyasztói árindexet?
A fogyasztói árindexet a Központi Statisztikai Hivatal úgy számítja ki, hogy rendszeresen megfigyeli egy úgynevezett „fogyasztói kosárba” tartozó termékek és szolgáltatások árait. A kosár a tipikus mindennapos háztartási kiadásokat – például élelmiszerek, rezsi, közlekedés vagy ruházat – tartalmazza.
Az árak alakulását havonta figyelik országszerte, boltokban, szolgáltatóknál és online is. Az egyes termékcsoportok súlyt is kapnak, attól függően, hogy mire mennyit költ a lakosság. Ezért az árindex nem egyszerű átlag, hanem súlyozott mutató, amely a valós fogyasztói szokásokat tükrözi. A KSH havonta publikálja az fogyasztói árindex adatokat.
Milyen termékeket vesz figyelembe a fogyasztói árindex?
A fogyasztói árindex számításához a KSH a fogyasztói kosarat használja. Ebben megtalálhatók az alapvető élelmiszerek, például a kenyér, tej, hús és zöldségek, de szerepelnek benne ruházati cikkek, lakbér, rezsiköltségek, gyógyszerek és közlekedési kiadások is.
Sőt, olyan tételek is bekerülnek, mint a mobiltelefon-előfizetések vagy streaming szolgáltatások. A kosárba kerülő termékeket úgynevezett reprezentáns cikkek képviselik – vagyis tipikus, gyakran vásárolt termékek.
Ezek árát a KSH havonta figyeli, országszerte több ezer helyszínen. A cél, hogy minél pontosabban tükrözzék a lakosság tényleges fogyasztását és az árak változását.
Hogyan döntik el fogyasztói kosár összetételét?
Rendszeres adatgyűjtés és statisztikai elemzés alapján dől el, hogy milyen termékek és szolgáltatások kerülnek be a fogyasztói kosárba, és milyen súllyal szerepeljenek az árindex számításában.
A fogyasztói kosár összeállításának fő lépései:
- Háztartási költségvetési felmérés: a KSH évente felméri, hogy a háztartások mennyit költenek, amely alapján meghatározzák a megvásárolt termékeket és szolgáltatásokat, illetve az arányokat.
- Reprezentáns termékek kiválasztása: a fogyasztási csoportokból kiválasztják a tipikus termékeket, például a kenyér kategóriát a félbarna kenyér reprezentálja
- Árellenőrzések, adatgyűjtések
- Kosár aktualizálása: az összetétel és a súly évente változik
Fontos:
A kosár összeállításának nem célja minden egyes termék nyomon követése, hanem a tipikus vásárlások reprezentatív leképezése.
A fogyasztói árindex és az infláció kapcsolata
Ha a fogyasztói árindex nő, az azt jelenti, hogy drágultak a termékek és szolgáltatások, vagyis infláció van. Fordított esetben – ha csökken – deflációról beszélünk. A CPI segítségével könnyen nyomon követhető, hogyan változik a pénz vásárlóereje. Bár maga az index nem “okozza” az inflációt, mégis közvetlen visszajelzést ad róla, így kulcsszerepe van a gazdasági döntéshozatalban.
Hogyan tükrözi az inflációt?
A fogyasztói árindex úgy tükrözi az inflációt, hogy összehasonlítja egy kiválasztott fogyasztói kosár árát különböző időpontokban. Ha például egy év alatt 100-ról 106-ra emelkedik az index értéke, akkor az éves infláció 6 százalék.
Ez az adat megmutatja, hogy átlagosan mennyivel nőttek az árak – függetlenül attól, hogy egyes termékek jobban, mások kevésbé drágultak. Mivel az index súlyozott, ezért a gyakrabban vásárolt vagy többe kerülő termékek nagyobb hatással vannak az eredményre. A CPI elég valós képet ad arról, amit a vásárlók a pénztárcájukon is éreznek.
Milyen tényezők befolyásolják az árindexet?
Számos tényező lehet hatással a fogyasztói árindex alakulására. Ide tartoznak például a nyersanyagárak változásai (mint az olaj vagy a gabona), az energiaárak, az adókulcsok módosítása (például áfaemelés), valamint a forint árfolyamának mozgása is.
Emellett a kereslet és kínálat alakulása, a bérek emelkedése vagy éppen a globális események – mint egy háború vagy világjárvány – is képesek gyorsan átrendezni az árakat.
Mivel az árindex ezeket az árváltozásokat méri, közvetetten tükrözi a mögöttes gazdasági folyamatokat is. Ezért különösen fontos, hogy az index mögött álló fogyasztói kosár mindig naprakész legyen.
A fogyasztói árindex korlátai
Bár a fogyasztói árindex hasznos mutató, nem tökéletes több dolog befolyásolhatja a pontosságát és megbízhatóságát. A CPI csak egy átlagot mutat, és nem veszi figyelembe, hogy az egyes háztartások fogyasztása jelentősen eltérhet – így amit az index mutat, az nem biztos, hogy mindenki számára a valóságos inflációt tükrözi, tipikusan ilyen eltérés a nyugdíjasok fogyasztói kosara.
Mennyire pontos valójában a fogyasztói árindex?
Számításakor rengeteg áradatot gyűjtenek össze, de ezek sosem lehetnek teljesen átfogóak. Bizonyos árak gyorsan változnak vagy nehezen követhetők, így az index mindig kissé „lemarad” a valóságtól. Emellett az árak minőségi változásait – például ha egy termék drágább, de jobb lett – nehéz pontosan értelmezni az indexen belül. Így előfordulhat, hogy az index valamennyire alul- vagy túlbecsüli az inflációt.
A fogyasztói szokások változása
Az emberek vásárlási szokásai idővel változnak: új termékek jelennek meg, régiek eltűnnek, vagy éppen kevesebbet költenek bizonyos dolgokra. Ha a fogyasztói kosarat nem frissítik időben, az index már nem tükrözi hűen a valós fogyasztást.
Bár a KSH évente aktualizálja a kosarat, a gyorsan változó gazdasági helyzetekben így is lehet torzulás. Például ha az emberek az infláció miatt áttérnek olcsóbb termékekre, a spórolás hatását az index nem feltétlenül érzékeli azonnal.
Lehetséges politikai manipuláció
Bár az indexet független statisztikai hivatalok számítják, egyes országokban előfordulhat, hogy a módszertan vagy az adatszolgáltatás módosítása politikai célokat szolgál.
A túl alacsonyan tartott inflációs adatok jól mutatnak a választók előtt, de nem feltétlenül tükrözik a valóságot. Éppen ezért fontos, hogy az index számításának folyamata átlátható, független és szakmailag megalapozott legyen. Ez a bizalom kulcsfontosságú a gazdaság szereplői és a lakosság számára is.
Gyakran ismételt kérdések
-
Hogyan befolyásolja a fogyasztói árindex az inflációt?
A fogyasztói árindex az árak változását mutatja meg. Ha az index növekszik, az infláció is emelkedik, ami csökkenti a pénz vásárlóerejét. A CPI az infláció egyik leggyakrabban használt mérőszáma. -
Milyen termékek és szolgáltatások szerepelnek a fogyasztói árindexben?
Az árindexben szereplő termékek és szolgáltatások egy átlagos háztartás fogyasztási szokásait tükröző fogyasztói kosarat alkotnak. Ezeket aszerint súlyozzák, hogy a háztartások a kategóriák szerint miből mennyit költenek. A KSH kosarat rendszeresen frissítik.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.