Arany befektetés: 4 mód, hogy aranyba tedd a pénzed 2026-ban

Az arany befektetés alapvetően két megoldással valósítható meg: közvetlenül és közvetetten. Fizikai arany vásárlása esetén a befektető kézzelfogható módon birtokolja az aranyat. Ez jellemzően aranytömb vagy aranyérme formájában történik. Ilyenkor felmerülnek tárolási és biztonsági kérdések, de biztosítási díjjal is számolni kell.

A közvetett befektetési formák ezzel szemben nem járnak fizikai arany birtoklásával. Ide tartoznak például az arany ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) vagy arany ETC-k (tőzsdén kereskedett árupiaci termék), valamint bányavállalatok részvényei. Ezek előnye a könnyebb hozzáférhetőség és a nagyobb likviditás.

Az hogy melyik megoldást választod, eltérő kihívásokat jelent: hatással van nemcsak a költségekre vagy az értékesíthetőségre, hanem az adózásra is. Érdemes ezért alaposan mérlegelni a szempontokat a döntés előtt.

A fizikai arany vásárlása során ténylegesen aranyat vásárolsz, jellemzően aranyrudak vagy befektetési aranyérmék formájában. A vásárlás történhet bankokon, nemesfém-kereskedőkön vagy erre specializálódott szolgáltatókon keresztül. Ezt tárolhatod saját magad, vagy elhelyezheted banki trezorban, illetve letétkezelőnél is.

A befektetési arany egyik fontos jellemzője, hogy vásárlása – meghatározott tisztasági követelmények teljesülése esetén – áfamentes.

De az arany vásárlásának költségei között számolnod kell:

Ezek hosszabb távon befolyásolhatják az aranybefektetéssel elérhető hozamot is. Emellett nem szabad elfelejteni, hogy likviditás szempontjából a fizikai arany kevésbé rugalmas, mint a tőzsdei termékek. Az értékesítés ezért több időt vehet igénybe, illetve az árak is változnak a piaci jegyzés függvényében.

A fizikai arany Magyarországon jogilag ingóságnak minősül, ezért az adásvételére az ingó vagyontárgyakra vonatkozó szabályok érvényesek. A jövedelem az eladási ár és a beszerzési ár különbsége, az arany adózása ezen jövedelem után történik.

Viszont ha egy adott adóév során az ingó értékesítéséből (nem csak aranyból) származó összes bevételed nem haladja meg a 600 ezer forintot, vagy az összesített jövedelmed (azaz nyereséged) nem haladja meg a 200 ezer forintot, tehát a számított, 15 százalékos szja nem lépi át a 30 ezer forintot, akkor nem kell adót fizetned.

Amennyiben az arany beszerzési értéke nem állapítható meg – mert például nincs számla –, akkor az eladási ár 25 százaléka tekintendő jövedelemnek, vagyis ez után kell megfizetni az szja-t. Szociális hozzájárulási adó (szocho) nem terheli az ingó vagyontárgyak értékesítését.

Arany tőzsdei befektetés során is vásárolható, de ilyenkor nem magát a fizikai aranyat vásárolod meg, hanem olyan pénzügyi eszközöket, amelyek az arany árfolyamát követik. Ide tartoznak az árupiaci termékek, a tőzsdén kereskedett alapok (ETF-ek), melyek mögött állhat aranyfedezet. Szintén ide tartoznak a különféle származtatott ügyletek, melyeknél a lényeg az árfolyamkövetés, nem pedig a tényleges aranytulajdon.

A kereskedés ezekkel az eszközökkel gyorsabb, likvidebb, mint a fizikai aranynál, viszont a kockázatuk nagyobb, különösen a tőkeáttételes ügyleteknél. Itt nem a tárolásért, hanem a brókercégnek fizetett tranzakciós díjakért és a számlavezetésért kell fizetned.

Ezek a befektetések nem nyújtanak olyan bizonságos, kézzelfogható fedezetet, mint a fizikai arany. A likviditásuk viszont kiemelkedő, hiszen egy ETF vagy határidős kontraktus pozícióját gyorsan tudod zárni.

A tőzsdei aranyügyletek többsége ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül, és egy adott adóévben csak az elért tényleges nyereséged (a veszteségek szembeállíthatók a nyereségekkel) után kell 15 százalék személyi jövedelemadót fizetni. 2023-tól a tőkepiaci ügyletek nyeresége után nem kell szociális hozzájárulást (szocho) fizetni.

Tartós befektetési számla (TBSZ) esetén a hozam részben vagy teljes egészében adómentessé válhat (3 év után 10 százalékos, 5 év után 0 százalékos adókulcs). Érdemes tudni, hogy a 2025. január 1-je után nyitott TBSZ-eknél bevezették a szocho-fizetési kötelezettséget azokra az esetekre, ha a számlát az 5 éves futamidő előtt feltörik.

Az arany ETF-ek olyan tőzsdén kereskedett alapok, amelyek célja az arany árfolyamának minél pontosabb lekövetése. Egy ETF-fel nem fizikai aranyat vásárolsz, hanem olyan értékpapírt, amely az arany ármozgását próbálja lekövetni. Az ETF-ek egy része fizikai arannyal fedezett, míg más részük származtatott ügyletekkel éri el az árfolyamkövetést.

Az arany ETF-ek előnyei közé tartozik az alacsony költségszint és a szűk spread. Emellett nem kell tárolással, biztosítással vagy fizikai szállítással foglalkozni. A likviditás jellemzően sokkal nagyobb, mint a fizikai arany esetében. Viszont ezek a termékek nem nyújtanak „kézzelfogható” aranytulajdont. Végül számolni kell az alapkezelési díjjal is, mely hosszabb távon csökkenti a hozamot.

Az arany ETF-ek adózása megegyezik a tőzsdei értékpapírok adózásával, ha ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősülnek. Ez azt jelenti, hogy 15 százalék szja-t kell fizetni a nyereség után (a veszteségek szembeállíthatók a nyereségekkel). Szociális hozzájárulás (szocho) nem terheli.

Ha az ETF osztalékot ír jóvá a számládon, az már osztalékjövedelemnek minősül. Erre alapesetben a 15 százalék szja mellett a 13 százalék szochót is fizetni kell.

Arany ETF-ek TBSZ-en is tarthatók, így a hozam részben vagy teljes egészében adómentessé válhat (3 év után 10 százalékos, 5 év után 0 százalékos adókulcs). A 2025. január 1-je után nyitott TBSZ-eket a szocho-fizetési kötelezettség is terheli, ha a számlát az 5 éves futamidő előtt feltörik.

Az aranyat kitermelő bányavállalatok részvényeivel nem aranyba fektetsz, hanem a cégbe. Az ilyen alapon arany részvényeknek tekinthető papírok árfolyama gyakran együtt mozog az arany árával. Emellett azonban jelentős hatással van rájuk az adott vállalat működési hatékonysága, költségszintje, beruházásai vagy geopolitikai kitettsége is. Emiatt a részvények árfolyama volatilisebb, mint az arany árfolyama.

A bányavállalatok részvényeivel nagyobb kockázatot kell vállalnod, hiszen megjelenik bennük a vállalati kockázat is. Ha a cégek nyereségessége gyorsabban nő, mint az arany ára, akkor viszont nagyobb hozamot érhetsz el, mint a fizikai arannyal vagy az arany ETF-ekkel.

A bányavállalatok részvényei tőzsdei értékpapírnak minősülnek. Ha a részvények adásvételéből származó nyereség ellenőrzött tőkepiaci ügylet, akkor a – veszteségek levonása után maradó – nyereség 15 százaléka szja-ként fizetendő.

Szociális hozzájárulás nem terheli a nyereséget, azonban, ha a részvény osztalékot fizet, akkor 15 százalék szja-t és 13 százalék szochót kell megfizetni az osztalék után (de csak a szocho-plafonig).

A részvények TBSZ-en is tarthatók, így a hozam részben vagy teljes egészében adómentessé válhat (3 év után 10 százalékos, 5 év után 0 százalékos adókulcs). A 2025. január 1-je után nyitott TBSZ-eket a szocho-fizetési kötelezettség is terheli, ha a számlát az 5 éves futamidő előtt feltörik.

Az, hogy melyik aranybefektetés kinek való, alapvetően attól függ, hogy a befektető elsősorban mit részesít előnyben: a biztonságot, a likviditást vagy a magasabb hozamot.

A fizikai arany elsősorban azok számára ajánlott, akik az értékmegőrzést, a hosszú távú biztonságot és a válságállóságot célozzák meg. Ők feltehetően pénzügyi rendszertől függetlenül, kézzelfogható formában szeretnék tárolni befektetésüket. A fizikai arany értéke ugyanis nem függ pénzügyi közvetítőktől, a rendszer változásaitól, és általában jól teljesít válságok idején. Ugyanakkor likviditása mérsékeltebb, a költségei magasabbak, nem alkalmas aktív kereskedésre.

Az arany ETF-ek és más tőzsdei aranytermékek azok számára jelentenek jó választást, akik likvid, alacsony költségű és könnyen kezelhető aranybefektetést szeretnének. A befektető itt nem fizikai aranyat birtokol, hanem az árfolyamot követi. Ez jó megoldás lehet azoknak, akik rugalmasan szeretnének reagálni a piaci mozgásokra, vagy hosszú távon, TBSZ-en építenének aranybefektetést.

Az aranybányászati cégek részvényei inkább az aktívabb, nagyobb kockázatot vállaló befektetőknek valók, akik magasabb hozamlehetőséget keresnek. Ezek a részvények az aranyár változására gyakran fokozottan reagálnak. Így emelkedő piacon jó teljesítményt nyújthatnak, de visszaeséskor nagyobb veszteséget szenvednek el. Az árfolyam alakulásában közrejátszik a vállalati működés, a hatékonyság, a menedzsment és a geopolitikai kockázatok.