Lassul az ingatlanpiac, de ezek a lakások szinte azonnal elkelnek
- Szabad felhasználású hitel akár 15 millió forintig
- Online igényelhető fix törlesztővel
- 3 millió Ft 5 évre 63 579 Ft törlesztővel, THM: 10,83%
Habár az év elején érezhetően visszaesett a lakáspiaci kereslet, a statisztikák azt mutatják, hogy bizonyos méret- és árkategóriák továbbra is rendkívül felkapottak, és jóval gyorsabban cserélnek gazdát, mint más ingatlanok. De mely lakásokat lehet most a legkönnyebben eladni?
Az ingatlan.com legfrissebb adatai szerint a január és február közepe közötti időszakban 24 százalékkal csökkent a lakáspiaci kereslet, míg a zenga.hu korábban azt jelezte, hogy január végén már élénkülés látszott. A február és a március az eladásokat tekintve már erősebb lehet a Duna House (DH) szerint is, miközben az általuk mért vevői keresletindex 2026 januárjában 79 ponton állt az egy évvel korábbi 98 pont után, és ez az elmúlt 10 év második legalacsonyabb értéke.
De a visszaeső kereslet mellett akadnak olyan ingatlanméretek, -árak és -típusok, melyeket jóval könnyebb eladni, mint másokat.
Mit keresnek most leginkább a vevők?
A DH januári adatai alapján a budai oldalon lezárult adásvételek közel harmadát a 60–80 négyzetméter közötti ingatlanok adták. A pesti kerületekben viszont egy méretkategóriával kisebb, tehát elsősorban a 40–60 négyzetméteres lakások iránt mutatkozott a legnagyobb kereslet (42 százalék). Országos szinten – Közép-Magyarországot nem számítva – a tranzakciók 26–26 százaléka a 40–60, illetve a 60–80 négyzetméter közötti ingatlanokat érintette.
Ha a négyzetméterárakat tekintjük, akkor azt látjuk, hogy míg Budán az 1,6 millió forintos négyzetméterárnál drágább ingatlanok keltek el a legnagyobb arányban, addig Pesten jóval szélesebb lett az ársáv: 1 millió forintnál kezdődött a nagyobb forgalom, de az 1,6 millió forintnál drágább ingatlanoknál is élénk volt.
A lakásárakat tekintve pontosabban kirajzolódott a legkeresettebb ársáv: Budán a 70–100 milliós ingatlanok, míg Pesten a 40–70 milliós ingatlanok emelkedtek ki, miközben országosan 15–45 millió forint közötti ársávban jelent meg a legtöbb vétel.
A DH adatai alapján tehát viszonylag széles a keresleti sáv akár az árakat, akár a méreteket tekintjük. Ugyanakkor a zenga.hu januárban azt tapasztalta, hogy a legtöbb lakást kereső továbbra is 1,5 millió forintos négyzetméterár és 100 millió forintos hirdetési ár alatti lakást keres. Számukra problémát okozhat, hogy a kedvezményes, Otthon Start hitel feltételeinek a budapesti eladó ingatlanoknál csak azok 42 százaléka, míg országszerte 72 százaléka felel meg.
A Zengánál országos szinten azt mérték, hogy a 80–100 négyzetméter közötti lakóingatlanok iránt a legnagyobb az érdeklődés: 41 százalékkal érdeklődnek többen, mint az Otthon Start program bejelentése előtt, míg a legkisebb, 40 négyzetméter alatti lakásoknál csak 16 százalékos a növekedés.
Ebben jelentős szerepe van a vidéki ingatlanpiacnak, ahol a kínálat nagyobb része felel meg a program feltételeinek, és ahol az ingatlanok átlagos alapterülete is nagyobb, mint Budapesten.
Az ingatlan.com mérése szerint a január és február közepe közötti időszakban 24 százalékkal csökkent a lakáspiaci kereslet, ugyanakkor a panellakásoknál jóval kisebb volt a visszaesés, mint a téglaépítésűeknél. A téglalakásoknál ugyanis a csökkenés elérte a 28 százalékot, míg a panellakások iránti érdeklődés csak 9,7 százalékkal mérséklődött.
A panelek iránti mérsékelt ütemű csökkenés azt jelzi, hogy jelenleg is ezek árai és méretei a leginkább keresettek az ingatlanpiacon, ami Budapesten az 1–1,5 millió forintos négyzetméterársávot, így a leggyakoribb, 50 négyzetméter körül panellakásoknál 50–75 millió forintos árat jelent.
Mit lehet a leggyorsabban eladni?
Az előbbieket megerősítik a forgási sebességre vonatkozó adatok, így például a tavalyi egész évet tekintve az Otthon Centrum azt mérte, hogy a panellakások forgási sebessége gyorsult, míg a házaké lassult.
A számokat tekintve: országos átlagban a panellakások 65 nap alatt cseréltek tulajdonost, míg a téglalakások értékesítéséhez 93 napra, a használt házak eladásához pedig 189 napra volt szükség.
Ugyanakkor elhelyezkedést tekintve is vannak különbségek, így a panellakásoknál azt látni, hogy a régióközpontokban és a külső pesti kerületekben a leggyorsabb az értékesíthetőség: 55 és 56 nap, de nem sokkal marad le Buda és Pest vármegye sem, ahol 60 nap ez az idő. Ugyanakkor a kisebb megyei jogú városokban és vidéki településeken jóval hosszabb, átlagosan 78 nap szükséges egy házgyári lakás eladásához.
Ráadásul az OC szerint tavaly a legnagyobb mértékben a panellakások értékesítési ideje csökkent, mégpedig 20 nappal.
A téglalakások esetében tavaly átlagosan 93 napra volt szükség az adásvételek zárásához. A leggyorsabban a régióközpontokban kötöttek üzletet, átlagosan 77 nap alatt. A budai és a külső pesti kerületekben 82 napra volt szükség az eladáshoz, míg a belvárosi kerületekben 93 napra. A megyei jogú városokban átlagosan 101, a kisebb városokban 113, míg a községekben már 152 napra volt szükség a sikeres tranzakcióhoz.
Összességében itt is látni a gyorsulást: a téglalakások értékesítési ideje az előző évhez képest minden településtípusban átlagosan két héttel csökkent.
A használt házak piacán ezzel szemben lassabb forgás jellemezte az elmúlt évet: országos átlagban 189 nap volt az értékesítési idő. A legrövidebb idő a külső pesti kerületekben volt jellemző, átlagosan 143 nap, ezt követték a budai kerületek 158 és a régióközpontok 168 napos átlaggal. Ezzel szemben az ingatlanok több időt töltöttek a piacon Pest vármegyében (177 nap), a megyei jogú városokban (196 nap), illetve a kisebb településeken (207 nap).
A használt házak esetében – szemben a panelekkel és a téglalakásokkal – a tavalyi év a 2024-es adatokhoz képest egyhetes lassulást hozott.
Ha a Duna House 2026 januárjára vonatkozó adatait nézzük, akkor is hasonló számokat látunk: a panelek esetében Budapesten 57–66 nap volt az értékesítési idő, vidéken 63–74 nap, míg a téglaépítésűeknél Budapesten 77–98 nap, vidéken pedig 104–110 nap.
Az előbbi adatok kapcsán érdemes megemlíteni, hogy a DH januári adatai szerint Budán volt rövidebb a forgási idő a paneleknél (57 nap), míg decemberben még 70 napot tett ki az átlagos eladási idő Budán, Pesten pedig 58 napot. Emellett az adatokból az is kiderül, hogy mind a paneleknél, mind a használt téglaépítésű ingatlanoknál gyorsult az értékesítés minden lokáció tekintetében.
Ezek alapján összességében tehát, ha ingatlaneladásról van szó, akkor a legjobb helyzetben a panellakások tulajdonosai vannak, hiszen annak ellenére, hogy a legnagyobb árnövekedés a paneleknél következett be 2025-ben – az Otthon Centrum adatai szerint átlagosan 36 százalékos mértékben – mégis úgy tűnik, hogy továbbra is a panellakás a legkeresettebb kategória, és ezeket az ingatlanokat lehet a legkönnyebben, leggyorsabban eladni.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
