Még mindig nem okosórával fizetsz?

Ha valaki ráérez az okosórás fizetés ízére, az könnyen beleszerethet ebbe az új fizetési módba hosszabb meggyőzés nélkül is.

Úgyhogy kezdjünk is bele!

(A szerző saját tapasztalatai kizárólag az általa használt Xiaomi Watch S1 Active modellen alapulnak. Más okosóra modelleknél kisebb eltérések, sajátosságok előfordulhatnak, de a lényeg ugyanaz.)

Miért jobb okosórával fizetni bankkártya vagy mobil helyett? 7+2 előny csak az okosórásoknak!

Az egyik legrégebbi rémálmom, hogy egyszer egy pénztári fizetéskor elfelejtem a bankkártyám PIN kódját, mivel sok van belőle. Mármint bankkártyából. Mögöttem zsúfolt, tömött sor figyeli a harmadik bénázásomat a PIN-kóddal, ami persze ilyenkor már jobban stresszel. Aki úgy gondolja, hogy ennél stresszesebb egy tizenegyes rúgás a labdarúgó vb-döntőn, az téved.

Mióta viszont okosórával fizetek, teljesen nyugodt vagyok. Egy PIN-kódot meg kell ugyan jegyeznem a fizetéshez, az óráét, hiszen ennek megadása hitelesít engem a fizetés során. Viszont így mindegyik bankkártyámmal ugyanazzal a PIN-kóddal fizetek, ami megnehezíti az elfelejtést. A bankkártyáim eredeti PIN-kódjáról meg fogalmam sincs, tényleg nem tudom. De nincs is rá szükségem.

Ráadásul az órám naponta csak egyszer kér PIN-kódot mindaddig, amíg le nem veszem a karomról. És igen, emiatt 15 000 forint felett is csak egyetlen érintéssel fizetek!

Egy másik rémálmom volt a mobilfizetés kezdetén – szerencsére ma már okosórával nem az –, hogy a nap végére lemerül a mobilom, ezért estefelé már elő kell vennem a plasztik kártyát, annak tehát mindenképpen nálam kell lennie.

Az okosóra nagyon keveset fogyaszt. Általános élményem, hogy ritkábban kell töltenem, mint hetente, sokszor két hétig sincs rá szükség. Mivel mind a mobilon, mind az órán a kijelző fogyasztja a legtöbbet, azon vagyok, hogy a kijelzőt lehetőleg minél kevesebbet használjam az órán, és maga az óra is minél kisebb energiafogyasztásra legyen optimalizálva. Ez érvényes a Bluetooth kommunikáció kikapcsolására, a karemeléssel történő felélesztési mód kikapcsolására, a képernyő elalvási időre, és a képernyő fényerejének beállítására is.

Nem beszélek rajta, nem olvasok üzeneteket, nem használom játékra és az egyéb funkciókat is az órához kapcsolódó mobilapplikációban használom, nem pedig magán az órán.

Persze én is jártam már úgy, hogy lemerült az okosórám, elvégre én is földi halandó vagyok. Fizettem egy pékségben az órával, majd átmentem az utca másik oldalán lévő boltba, ahol már sötét maradt az óra képernyője. Ez azonban megelőzhető. Elég csak rápillantanom az órára, amikor hazaértem és leveszem (én otthon nem hordom az órát, lásd még: óra és szíj alatti baktériumok az állandó hordás miatt), és akkor mindig eldöntöm, hogy töltsem-e. Amúgy az elején vettem egy pót töltőt az órához, amit mindig magamnál hordtam, ha útra keltem, de idővel elhagytam, mert sosem volt rá szükség. Bezzeg a mobiltelefon miatt viszont mindig velem van egy külső akkumulátor!

A cikk írásakor például három nappal ezelőtt töltöttem fel az okosórát, mindenhol azzal fizettem az elmúlt napokban, és most 82 százalékon áll. Jó eséllyel két hét múlva kell majd feltöltenem legközelebb, két évnyi folyamatos használat után.

Az érintéses fizetés nem a kártyaadatok utaztatásával épül fel – ez biztonsági szempontból ma már nem lenne megfelelő –, hanem csak az arra utaló úgynevezett tokenek utaznak a kommunikációban. Minden fizetés egy egyszer használatos tokennel történik, így ha valaki le is füleli netán egy kommunikáció során valahogy az adatokat, másodszor már nem tud vele fizetni, mert az első fizetést követően lejár. A bank a tokenből tudja beazonosítani a kártyát, a tokenből viszont nem lehet visszafejteni a kártyaadatokat.

Az óra 10 ilyen tokent tárol, azaz tízszer lehet vele egymás után offline fizetni. Ilyen élethelyzet azonban, hogy a 10 fizetés mindegyike offline történik, az életben nem nagyon fordul elő. A 10 kártyahasználat között az óra magától pótolja az elhasznált tokeneket, amint online kapcsolathoz jut.

Fontos megjegyezni, hogy néhány POS terminál azt írja ki, amikor a felhasználó jóváhagyását kéri, hogy ellenőrizze a mobiltelefonját a fizetés folytatásához. Nos, ilyenkor az órát kell ellenőrizni, nem pedig a telefont: az órán újra el kell indítani a fizetést. PIN-kódot ilyenkor sem kell megadni, csupán a Pay gombra kell ismét rákoppintani.

Egyébként mindenkinek más lehet a fontos szempont az okosórás fizetésnél. Nekem egyetlen dolog döntötte el, hogy órával fogok fizetni: egy szép napon meguntam, hogy állandóan elő kell venni a pénztárcámat vagy a telefonomat fizetéskor, majd fizetés után el kell tennem, közben állandóan beakad a vezetékes headsetembe, fel kell gyűrni a télikabátomat a farmer zsebem eléréséhez stb. Az óra viszont mindig ott lehet a karomon és egyáltalán nincs útban soha.

Nem mondom, hogy gyakran, de amikor csak gyorsan leugrom a közértbe valamiért, előfordul, hogy pénztárcát sem viszek magammal. Nyáron, egy könnyű, vagy zseb nélküli rövidnadrágban például kifejezetten frusztráló pénztárcát vinni. Hasonlóan érezhetnek azok, akik például futni, sportolni, mozogni indulnak otthonról. Egyszerűen szeretem, hogy az égvilágon semmi nincs nálam, csak egy okosóra a karomon, és mégis bármikor tudok fizetni útközben. Ebben kétségkívül van egy életérzés, amit érdemes átélni.

Az érintéses fizetés megjelenése óta tart a félelem az emberekben, hogy valaki egy tömött buszon végigmegy, és a pénztárcákból rádiós úton, észrevehetetlenül lehúzza az embereknél lapuló pénztárcákban lévő bankkártyákat, csupa 15 000 forint alatti fizetéssel.

Sok gyártó az emberek félelme alapján mindenféle árnyékoló tokok és pénztárcák gyártásába kezdett. Pedig ezt a csalást a leírt módon lehetetlen elkövetni, így még egyetlen ilyen esetről sem érkezett hír itthonról vagy a nagyvilágból.

Ettől függetlenül, ha valaki mégis tart ettől a fajta, észrevehetetlen fizetési csalástól, annak az okosórát bátran ajánlom. Az órán ugyanis a fizetést mindig engedélyeznie kell a felhasználónak, nem lehet pusztán egy érintéssel megterhelni az okosórában lévő bankkártyát.

A fentiekből következik, hogy okosórával 15 000 forint alatt sem lehet fizetni hitelesítés nélkül, tehát már 1 forint is csak a felhasználó tudtával fizethető ki a számláról. Az okosóra így ugyan macerásabb a plasztik kártyás érintéses fizetésnél, azonban cserébe fokozottabb a biztonság és az órát sem kell semmilyen árnyékoló tokba tenni.

A plasztiknál ez egyáltalán nem így van, ezért ott érthetőbb a félelem egy jogosulatlan terheléstől. A kártya elvesztése, ellopása esetén ugyanis több, egyenként 15 000 forint alatti tranzakcióval valóban lehetséges a kártya illetéktelen megterhelése, általában a 45 000 forintos, úgynevezett kumulált érintéses limit eléréséig, ha az csupa 15 000 forint alatti tranzakcióból állt össze, tehát a fizetések alatt egyszer sem kellett PIN-kódot megadni. A kumulált érintéses limit elérésekor ugyanis mindenképpen meg kell adni a PIN-kódot, függetlenül az éppen fizetett tranzakció összegétől. Minden PIN-kód megadáskor a kumulált érintéses limit ismét nulláról indul.

Az okosóra elvesztésekor vagy egyáltalán, az óra karról történő lecsatolásakor rögtön aktiválódik a PIN-kódos védelem, és már a következő tranzakcióhoz meg kell adni az okosóra PIN-kódját. Nem lehet tehát a felhasználó tudta nélkül megterhelni az órába digitalizált bankkártyát.

Az okosórás fizetés ad egyfajta szabadságot, hiszen pénztárca nélkül is útra kelhetek, de van egy zavaró tényező, a bizonylat. Sajnos ez nálam egy becsípődés, hogy minden bizonylatot elteszek, amit bankkártyával fizettem, hátha egyszer nem azt látom majd a számlakivonatomon és akkor nálam lesz a bizonyíték. Kemény belső pszichikai munkával elértem, hogy a kilencvenes évek és a kétezres évek bizonylataitól megszabadultam, amikor több helyre volt szükség a lakásban, de máig egyfajta kényszert érzek arra, hogy elrakjam, amikor bizonylatot kapok. Amikor megkérdezik, hogy nyomtassák-e a bankkártyás bizonylatot, akkor rávágom, hogy persze, ez evidencia. Egész biztosan komplett esőerdőket vágtak már ki pusztán miattam az elmúlt évtizedekben, aminél bizonyára egyszerűbb megoldás lett volna egy jó pszichológus.

Na, de most eljött az én időm, hiszen a tervek szerint 2026-ban elindul a digitális nyugta és 2028-tól teljesedik ki. Még nem tudom, hogy pontosan hogyan fog működni, ha csak egy okosóra van nálam, de ha nem kell a zseb nélküli rövidnadrágomba nyáron nyugtákat, meg kártyaelfogadási bizonylatokat gyömöszölni, az lesz az igazi felüdülés! Számomra akkor ér majd révbe az okosórás fizetésre való áttérés igazán, ha már a nyugták is a felhőben lesznek, nem csak a receptek!

Végül, bár ez már nem fizetési vívmány, de ha már okosóra, akkor egyáltalán nem csak fizetni érdemes vele. Típustól függően, rengeteg egészségügyi adatot tud rögzíteni, sőt folyamatosan képes azokat monitorozni, így például vérnyomást, pulzust, véroxigént, különféle mozgásokat, sporttevékenységeket, napi gyaloglási hosszt és időt, az ezekkel elégetett kalóriát stb.

Az én órámba még sok minden más is belefért, így időjárás, stopper, időzítő, ébresztő, számológép, zseblámpa, alvásfigyelő, zenelejátszó, telefon, értesítések, légnyomásmérő, iránytű, fényképezőgép vezérlő, online rádióhallgatás vezérlő, sudoku játék stb. Tudom, hogy ezek egy része benne van a mobiltelefonban is, de a mobiltelefont nem lehet egész nap a testen hordozni, ezért bizonyos egészségügyi szenzorok nincsenek is benne. Az okosóra azonban észrevétlenül, folyamatosan monitorozza a bennünk zajló egészségügyi folyamatokat, de ezen túl képes például egy gyors számolásra, vagy konyhai időzítésre is.

Ahogy fizetésre is... :)