Megduplázódott a háztartások nettó vagyona hat év alatt

Hat év alatt több mint duplájára nőtt a magyar háztartások nettó vagyona, ami 2023-ban elérte a 248 940 milliárd forintot a Magyar Nemzeti Bank "Miből élünk?" háztartási vagyonfelmérésének adatai alapján. Csak érzékeltetésül, 2019-ben a Puskás Aréna 190 milliárd forintba került, ami 2023 végén az inflációval korrigálva körülbelül 288 milliárd forint lett volna. Eszerint a háztartások vagyonából 865 ilyen ingatlankomplexumot lehetett volna akkor felépíteni.

Ugyanezen idő alatt csaknem két és félszeresére nőtt az egy háztartásra jutó medián vagyon értéke is, ami 2023-ban 30,6 millió forint volt. A medián érték azt jelenti, hogy a háztartások egyik fele ennél több, míg a másik fele ennél kevesebb vagyonnal rendelkezett 2023-ban. Ebben a pénzügyi - pl. készpénz, részvény, befektetési jegy - és a nem pénzügyi vagyon - főleg ingatlan - is benne van.

A jelentős vagyongyarapodásból azonban nem mindenki részesedett azonos mértékben, míg ugyanis a leggazdagabb tíz százalékba tartozók nettó pénzügyi vagyona 48 százalékkal nőtt 2020 és 2023 között, a kilencedik tizedbe tartozók csak 18,5 százalékkal gyarapodtak, míg a legszegényebb tizedben 10,7 százalékos volt a növekedés.

A nem pénzügyi eszközök között Magyarországon az ingatlan a legáltalánosabb vagyontárgy, így nem meglepő, hogy itt is a leggazdagabbak profitáltak a legtöbbet az ingatlanpiaci raliból. A leggazdagabb tized nem pénzügyi vagyona ugyanis csaknem 73 százalékkal gyarapodott 2020 és 2023 között, de a kilencedik, a nyolcadik és a hetedik tizedbe tartozók is 68, 51, illetve 58,5 százalékos vagyonnövekedést értek el.

A legszegényebb tized azonban már alig tudott profitálni a lakásárak drágulásából - itt mindössze 3,6 százalék volt a vagyongyarapodás -, aminek az lehet a legfőbb oka, hogy közülük kevesen rendelkeznek csak saját tulajdonú ingatlannal.

A nem pénzügyi vagyon eloszlása is meglehetősen koncentrált Magyarországon, a 166 386 milliárd forint 38 százaléka a legvagyonosabb tíz százalék kezében van, de talán még beszédesebb, hogy az ilyen vagyon több mint 90 százaléka az emberek felénél összpontosul.

Elsőre valamivel kiegyenlítettebbnek tűnik a helyzet akkor, ha a nem pénzügyi eszközökön beül kifejezetten az ingatlanvagyonra koncentrálunk. Az MNB adatai szerint ugyanis a legvagyonosabb tized kezében az ingatlanvagyon "csak" 29 százaléka van, ám kicsit jobban megvizsgálva a számokat azt látjuk, hogy az ingatlanvagyon 82 százaléka az emberek felét gazdagítja. Ez alapján jól látható, hogy a lakosság fele rendelkezik az ingatlanvagyon túlnyomó részével.

Még nagyobb a koncentráció a pénzügyi vagyont illetően, itt a legtehetősebb 10 százalék kezében van a vagyon 68,5 százaléka, míg a lakosság szegényebb fele mindössze a vagyon 8 százalékával bír. Ez persze annyiban érthető, hogy a kevésbé tehetősekre nem jellemző az aktív pénzügyi befektetés, ha van vagyonuk, rendszerint az ingatlan, amiben élnek.

Az MNB adatai alapján 2023-ban a legkevésbé és a leginkább vagyonos tized rendelkezett a legnagyobb összegű adóssággal: a leggazdagabb tized 2 966 milliárd forint, míg a legkevésbé vagyonos decilis 1 962 milliárd forint hitellel bírt.

Korcsoport szerint a 36-45 éves korosztály rendelkezett 2023-ban a legnagyobb hiteltartozással (4 342 milliárd forint), őket követik a 46-55 évesek (3 461 milliárd forint) és a 17-35 évesek (3 108 milliárd forint.) 2014-hez képest a 17-35 éves korú fiatalok körében történt a legnagyobb, 78,5 százalékos növekedés, ami a támogatott, gyerekvállaláshoz kötött hitelezés felfutásának lehet betudható. A 36-45 éves korosztálynál 49 százalékos, míg a 46-55 éveseknél 60 százalékos volt a a hitelösszeg növekedése 2014 és 2023 között.