Egyre több magyart aggasztanak a majdani nyugdíjas évek, és változatlanul tartunk az inflációtól is
Az elmúlt hónapokban látványosan nőtt a nyugdíjas évek egzisztenciális bizonytalanságától tartók aránya a magyar lakosság körében, és érezhetően romlottak a rövid távú gazdasági várakozások is – derül ki a Provident Barométer kutatás friss adataiból. A lakosság közben továbbra is az inflációt tekinti az első számú pénzügyi kockázatnak.
Nyár óta öt százalékponttal – 22-ről 27 százalékra – nőtt azok aránya, akik attól tartanak, hogy nem lesz elég a nyugdíjuk a megszokott egzisztenciájuk fenntartására – derül ki a Provident megbízásából, az Ipsos Zrt. által készült, reprezentatív kutatás eredményeiből. Ez különösen annak fényében jelentős változás, hogy kismértékben, egy százalékponttal még azok aránya is csökkent (35-ről 34 százalékra), akik a fizetésük infláció miatti elértéktelenedésétől félnek – miközben továbbra is az inflációt tekintik az emberek az első számú egzisztenciális kockázatnak.
Az öngondoskodási formák közül az élet- és balesetbiztosítás a legnépszerűbb (29 százalék tette az első helyre), a nyugdíjbiztosítás (23 százalék) és az egészségpénztár (18 százalék) előtt. A nyugdíj-megtakarítás népszerűsége kismértékben, 1 százalékponttal nőtt nyár óta, jelezve, hogy valóban ez most az egyik központi kérdés a lakosság pénzügyi biztonsági érzületével kapcsolatban.
A rugalmasság lett a fő szempont a megtakarítási formák kiválasztásánál
A megtakarítási formák kiválasztásában a rugalmasság vált a legfontosabb szemponttá, amit a megtakarítási cél és a biztonság követ. A várható hozam csak a negyedik a sorban – ez szintén jelentős elmozdulás a nyárhoz képest, amikor még a hozam állt az első helyen. Érdekesség, hogy az 50 felettieknél egyértelműen a biztonság vezet, a 18-35 évesek számára pedig a befizetések elvárt gyakorisága is meghatározó.
Ami a magyarok tényleges pénzügyi helyzetét illeti, a két végletet az jelenti, hogy a magyarok 11 százaléka saját bevallása szerint is adósságokat görget maga előtt, 9 százalékuk viszont akár a jövedelme egyharmadát is félre tudja tenni. Ha viszont ezekhez az értékekhez iskolai végzettségre vonatkozó adatokat is társítunk, még tanulságosabb lesz a kép: az érettségi nélkülieknek már a 17 százaléka küzd adóssággal, míg a felsőfokú végzettségűeknek a 18 százaléka képes a jövedelme harmadát elérő megtakarításra.
Havi 700 ezer forint bevételnél húzódik a lélektani határ
Összességében a lakosság nagyobbik felének mindennapjait határozzák meg a pénzügyi gondok: a már említett, 11 százaléknyi eladósodott magyar felnőtt mellett további 43 százalék nyilatkozott úgy, hogy hó végére rendszerint kifogy a pénzből, nem tud megtakarítani.
A magyarok 36 százaléka látja úgy, hogy beosztással a jövedelme 20 százalékát tudja félretenni. Havi 700 ezer forint bevétel körül van az a határ, ahol jelentősen megnő a megtakarítási képesség: alatta még csak öt, fölötte viszont 22 százalék azok aránya, akik félre tudják tenni a jövedelmük egyharmadát is.
A várakozások irányát jól jellemzik, hogy a lakosság kétharmada a jövedelme vásárlóerejének csökkenésére számít; az arány 2 százalékponttal, 67 százalékra nőtt az elmúlt néhány hónapban. Javulást csak a válaszadók 19 százaléka remél, arányuk jelentősen, 4 százalékponttal csökkent a nyári adatfelvétel óta.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
