Osztalékfizető részvények: Hogyan építs stabil osztalékportfóliót?

Azoknak a vállalatoknak a részvényeit, melyek az év során megtermelt nyereségük egy részét kifizetik a tulajdonosoknak, osztalékfizető részvényeknek nevezzük.

Az osztalékportfólió szempontjából azok a cégek számítanak jól teljesítő osztalékfizető részvényeknek, melyek kiszámítható, hosszú és megbízható osztalékfizetési múlttal rendelkeznek, lehetőség szerint folyamatosan emelik a kifizetés mértékét, valamint a részvényesi juttatásuk fenntartható, tehát nem túl alacsony, de nem is túlzottan magas osztalékhozammal kecsegtetnek. Ezeknek a tulajdonságoknak megfelelő vállalatokat szokták osztalék arisztokratáknak is nevezni.

Jó példa a két amerikai üdítőitalgyártó óriás, a Coca Cola és a PepsiCo, melyek közül előbbi 63, utóbbi 54 éve emeli megszakítás nélkül, évről évre az osztalék mértékét.

Európában a Nestlé, a L’Oreal és az Unilever rendelkezik hasonlóan impozáns osztalékfizetési múlttal.

A magyar tőzsdén ilyen historikus rekorddal rendelkező papírokat nem találsz, de például a Magyar Telekom, a Graphisoft Park, a Mol és az ANY Biztonsági Nyomda is beilleszthető az osztalék fókuszú befektetési lehetőségek közé.

Az osztalékfizető részvényekbe történő befektetés számos olyan előnye van, ami miatt ez a befektetési stratégia meglehetősen népszerű a hosszú befektetési időhorizonttal rendelkező tőzsdézők és a kereskedők körében egyaránt.

Az osztalék passzív jövedelemforrást biztosít. A részvény megvásárlásával stabil és kiszámítható pénzáramlásra tehetsz szert azáltal, hogy a vállalatok nyereségük egy részét meghatározott időnként – negyed-, félévenként vagy évente – kifizetik számodra.

Az osztalékbefektetés hosszú távú növekedési potenciált is jelent, mert a megkapott összeg újrabefektetésével az osztalékod akkor is növelni tudod, ha a vállalat esetleg nem emeli a kifizetés mértékét. Minél több részvényed van, annál több osztalékra vagy jogosult. Ezzel a módszerrel hólabda szerűen növelheted a portfóliód értékét.

Az osztalék védettséget ad a piaci volatilitás ellen is, mert a kiszámítható, rendszeres készpénzáram csökkentheti a piaci ingadozások részvényárfolyamokra gyakorolt negatív hatását.

A passzív jövedelemforrást biztosító osztalékrészvények kiválsztásánál más szempontokat érdemes figyelembe venni, mint az árfolyamnyereség érdekében történő befektetéseknél. Az elemzés során az osztalékhozam, valamint a kifizetés fenntarthatósága lesz kulcsfontosságú számodra.

Az osztalék fókuszú befektetés egyik legfontosabb szempontja az osztalékhozam, ez mutatja meg ugyanis, hogy milyen arányú megtérülésre számíthatsz az osztalékra jogosító részvény megvásárlásával. Az osztalékhozam (Dividend Yield) az egy részvényre jutó éves osztalék és a részvényárfolyam hányadosa, ami segít összehasonlítani az egyes vállalatok kifizetéseit.

Például, ha "A" részvény ára 10 000 forint és éves osztaléka 500 forint, B részvény árfolyama pedig 5 000 forint és 300 forint osztalékot fizet, akkor A részvény osztalékhozama öt százalék, B részvényé pedig hat százalék.

Az osztalékhozam csökken, ha a részvény árfolyama emelkedik, vagy a társaság csökkenti a profitjából kifizetendő összeget. A hozam a részvény árának csökkenésekor emelkedik, és abban az esetben is, ha nő a kifizetésre fordított összeg.

Mivel az osztalékstratégia jellemzően hosszú távú befektetést jelent, a hozamok elemzése mellett kiemelt szempont, hogy olyan céget válassz, amely stabilan fenntartható kifizetést alkalmaz. Ebben az osztalékfizetési ráta (Payout Ratio) lesz segítségedre, ami azt mutatja, hogy a vállalat profitjának mekkora részét fizeti ki osztalékként.

A túl magas osztalékfizetési ráta korlátozhatja a vállalat növekedési lehetőségeit, ami a jövőbeli osztalék növelést is kockáztathatja. A megtermelt nyereség 50 százalékát el nem érő kifizetést jellemzően fenntarthatónak tekintik a szakértők, a 75 százalék feletti kifizetési arányt alkalmazó cégeket egyes portfóliókezelők pedig automatikusan kizárják a részvénykiválasztásnál.

A nyereségük 100 százalékát vagy ennél többet is kifizető vállalatokhoz érdemes fokozott óvatossággal közelíteni. Esetükben az osztalékfizetés veszélyben lehet, mivel egyetlen cég sem tud hosszú távon több pénzt kifizetni, mint amennyi nyereséget megtermel.

Az osztalékportfólió összeállítása hasonló alaposságot igényel, mint az árfolyamnyereség érdekében történő részvénykiválasztás. A szempontok azonban némileg eltérőek. Az osztalékfizető részvények kiválasztása során az alábbi lépéseket érdemes követned:

Az osztalékrészvényekbe, illetve a növekedési részvényekbe történő befektetés egymástól markánsan különböző befektetési filozófiát képvisel. Az osztalékot fizető vállalatok és a nagy növekedési potenciállal rendelkező cégek részvényei más-más jellemzőkkel bírnak.

Az osztalékfizető cégek jellemzően saját piacukon erős pozíciókkal és stabil eredménytermeléssel rendelkeznek, részvényeik árfolyamkockázata és volatilitása ebből adódóan alacsonyabb a növekedési részvényekéné, melyek agresszív növekedési stratégiát követnek a piaci méretük növelése érdekében.

A növekedési részvényeket kibocsátó cégekre jellemző, hogy nyereségüket a további növekedés felgyorsítása érdekében visszaforgatják a vállalkozásba, hozamot így elsősorban a részvényárfolyam emelkedése esetén realizálhat a befektető. Az osztalékcégek ezzel szemben stabilabb és kiszámítható bevételt biztosítanak a rendszeres időközönként kifizetett pénzbeli részvényesi juttatáson keresztül.

A növekedési részvényeket hosszú távra – legalább öt éves időtartamra – érdemes megvásárolni a várható felértékelődés érdekében, míg az osztalékpapírok rövid távú kereskedésre is jók lehetnek, hiszen osztalékra a részvény néhány napos tartásával is jogosultságot lehet szerezni.