Mi az a Pénzügyi Békéltető Testület, és mikor érdemes hozzá fordulni?
Amikor valaki vitába kerül a bankjával, biztosítójával vagy más pénzügyi szolgáltatóval, nem feltétlenül kell bírósághoz fordulnia. A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) a pénzügyi viták bíróságon kívüli rendezésére szolgál. Célja elsődlegesen az, hogy a panaszos és a pénzügyi szolgáltató megegyezzen egymással, ráadásul az eljárás ingyenes.
Mi a Pénzügyi Békéltető Testület és mi a feladata?
A Pénzügyi Békéltető Testület a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szervezetén belül működő, de szakmailag független vitarendezési fórum. A PBT-t a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény hozta létre 2011-ben. Miután 2013-ban megszűnt a PSZÁF, feladatait a Magyar Nemzeti Bank vette át, így a PBT azóta az MNB-n belül, de önállóan működik. A szervezet működését a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény szabályozza.
A testületet hatévente kinevezett elnök vezeti, akit az MNB elnöke nevez ki. A PBT tagjai jogi és/vagy közgazdasági végzettséggel rendelkeznek, és a konkrét ügyekben pártatlanul járnak el. Az egyes ügyeket vagy háromtagú eljáró tanács, vagy – az 50 ezer forint ügyérték alatti, egyszerű megítélésű, illetve a méltányossági ügyekben – egyetlen testületi tag intézi.
A PBT feladata, hogy az ügyfelek és a pénzügyi szolgáltatók (bankok, biztosítók, egyéb pénzügyi vállalkozások) között felmerülő vitákat bíróságon kívül, gyorsan és díjmentesen rendezze. Ennek köszönhetően nem feltétlenül kell a fogyasztónak éveken át tartó pereskedésbe kezdeni azért, hogy egy vitatott banki díj, tartozás, biztosítási kár vagy elszámolás ügyében megoldás szülessen. Ha a felek megállapodnak, és a megállapodás megfelel a jogszabályoknak, akkor a PBT az egyezséget jóváhagyja, amit a feleknek aztán teljesíteniük kell.
Ki és milyen ügyekben fordulhat a PBT-hez?
A testület kizárólag fogyasztónak minősülő magánszemélyek kérelmére jár el az MNB által felügyelt pénzügyi szolgáltatókkal szemben. Ez azt jelenti, hogy cég, gazdasági társaság, gazdasági tevékenységében eljáró egyéni vállalkozó, jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy társasház nem kezdeményezhet eljárást, csak fogyasztónak minősülő magánszemély.
Másrészt olyan pénzügyi szolgáltatókkal kötött szerződések megléte esetében indítható eljárás, mint a bankok, lízingcégek, hitelközvetítők, biztosítók, független biztosításközvetítők, önkéntes és magánnyugdíjpénztárak, egészségpénztárak, befektetési szolgáltatók, alapkezelők, illetve követeléskezelők, amennyiben az eredeti követelés pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódik.
A PBT három ügytípusban indít eljárást:
- Egy fogyasztó és egy magyarországi pénzügyi szolgáltató közötti vitarendezés.
- Méltányossági ügyek, melyekben a kérelmező személyi vagy anyagi körülményeire hivatkozva kedvezőbb teljesítési feltételeket (törlesztés mérséklését, elengedést, szerződésmódosítást stb.) szeretne elérni.
- Határon átnyúló ügyek: EGT-beli szolgáltatóval szembeni, illetve EGT-beli fogyasztó egy magyarországi szolgáltatóval szembeni jogvitában.
Milyen tipikus ügyekről lehet szó?
- Hitelszerződésből eredő vita: például fennáll-e még a tartozás, helyes-e annak összege, megfelelően számolták-e el a kamatokat, késedelmi kamatokat, díjakat és egyéb költségeket, vagy az ügyfél befizetéseit.
- Előtörlesztés vagy végtörlesztés esetén: a befizetéssel milyen mértékben rendezte az ügyfél a tartozását.
- Bankszámlával és bankkártyával kapcsolatban: jogosulatlan terhelés, illetve egy díj vagy költség jogszerűségének és összegének vitatása.
- Hitelkártyánál: a kamat és a késedelmi díj mértéke, az elszámolás átláthatósága.
- Biztosítási ügyekben: a biztosító kárrendezése, egy kárigény elutasítása, egy biztosítási díj, károkozói pótdíj vagy fedezetlenségi díj jogossága.
- Követeléskezelővel szemben a követelés jogosságának vitatása, de csak akkor, ha a követelés alapjául szolgáló eredeti jogviszony pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódott.
- Ha valaki nem vitatja ugyan a tartozását, de méltányossági okból könnyítést, részletfizetést, mérséklést vagy más kedvezőbb feltételt szeretne elérni.
Milyen ügyekben nem lehet a PBT-hez fordulni?
Akad néhány olyan eset, ami pénzügyekhez kapcsolódik, az emberek számára problémát okoz, azonban mégsem a testület hatásköre. Ide tartozik például:
- ha a jogvita nem pénzügyi szolgáltatóval áll fenn, hanem például közüzemi vagy távközlési szolgáltatóval szemben;
- ha a pénzügyi szolgáltató már fizetési meghagyás kibocsátását kezdeményezte, vagy bármelyik fél pert indított a másik ellen;
- ha egy ügyben már PBT-eljárás volt folyamatban, illetve ha jogerős ítélet született;
- udvariatlan ügyintézői magatartás, a szolgáltató munkaszervezési gyakorlatának bírálata, hitelbírálatnál elutasítás;
- KHR-listára kerülés.
Fontos, hogy ha a fogyasztó előzetesen nem kísérelte meg a vitás ügy rendezését közvetlenül a pénzügyi szolgáltatónál, akkor nem fordulhat egyből a PBT-hez.
Emellett, ha a fogyasztó bírósághoz fordul, azt követően már nem kezdeményezheti a PBT eljárását ugyanabban az ügyben. Fordítva viszont lehetséges, tehát a PBT eljárása nem zárja ki a későbbi bírósági megoldást.
Így zajlik a PBT eljárása — lépésről lépésre
A békéltető testület eljárási folyamatának lépései:
- Panasz benyújtása a banknak, pénzügyi szolgáltatónak. Ez minden esetben meg kell, hogy előzze a PBT eljárását.
- A szolgáltató válasza, melyben elutasítás esetén tájékoztat a további jogorvoslati lehetőségekről. Ekkor nyílik meg az út a PBT eljárására.
- Kérelem elkészítése az adott ügyben megfelelő hivatalos nyomtatvány kitöltésével, és a szükséges dokumentumok csatolásával: a panasz másolata, a szolgáltató válasza (vagy nyilatkozat arról, hogy nem érkezett válasz), a szerződés másolata, és minden egyéb, az igényt alátámasztó dokumentum.
- A kérelem benyújtása a testületnek. Ez történhet postai úton (Pénzügyi Békéltető Testület, 1525 Budapest, Pf.: 172.), személyesen az MNB ügyfélszolgálatán (1122 Budapest, Krisztina krt. 6.) vagy bármelyik kormányablakban, illetve elektronikusan a KAÜ-azonosítást igénylő ERA-rendszeren keresztül.
- A PBT a beérkezéstől számított 8 napon belül dönt arról, van-e hatásköre az ügyben, és hiánytalan-e a kérelem. Hiányos beadvány esetén hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt a beérkezéstől számított 15 munkanapon belül, 8 napos határidővel.
- A testület a befogadástól számított 75 napon belüli időpontra kitűzi a személyes meghallgatást, illetve az eljárást 90 napon belül kell befejezni. Ezt a PBT elnöke ügyenként egyszer, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja. Amennyiben hiánypótlásra kerül sor, az nem számít bele a határidőbe.
A meghallgatáson a panaszos megjelenése nem kötelező, a testület az ügyet a rendelkezésére álló iratok és adatok alapján akkor is lefolytathatja és döntést hozhat.
A PBT eljárása során a pénzügyi szolgáltatónak együttműködési kötelezettsége van. A testület felhívására válasziratot kell benyújtania, amelyben nyilatkoznia kell többek között arról, hogy miként látja a fogyasztó igényének jogosságát, milyen tényekre és bizonyítékokra hivatkozik, miért nem sikerült a panaszkezelésben rendezni az ügyet, valamint arról is, hogy aláveti-e magát a PBT döntésének.
Az eljárásnak többféle eredménye is lehet:
- A felek egyezséget kötnek, amit a testület határozattal jóváhagy.
- A PBT határozatot hoz, melyben jogsértés vagy szerződésszegés esetén kötelezi a pénzügyi szolgáltatót, ha az alávetette magát a PBT döntésének.
- Ajánlást fogalmaz meg, amennyiben a fogyasztó igénye megalapozott és meghaladja a 2 millió forintot, illetve a szolgáltató nem vetette alá magát a testület döntésének.
Mi az az alávetés?
Az alávetés itt azt jelenti, hogy a szolgáltató előzetesen vagy az adott ügyben vállalta, hogy elfogadja a testület döntését és azt magára nézve kötelezőnek ismeri el. Az alávetés lehet általános, azaz minden ügyre kiterjedő, vagy eseti, tehát egy konkrét ügyre vonatkozó, emellett a szolgáltató az alávetést korlátozhatja az összegre vonatkozóan. (Az alávetési nyilatkozatot tett szolgáltatók nyilvántartása itt található.)
A PBT akkor is hozhat kötelező határozatot, ha a szolgáltató külön nem tett alávetési nyilatkozatot, viszont a fogyasztó megalapozott igénye nem haladja meg a 2 millió forintot.
A PBT döntésével szemben jogorvoslatot lehet kérni 15 napon belül.
A PBT nem kötelezheti az ügyfelet fizetésre
Fontos tudni, hogy a PBT eljárásának eredményeként a fogyasztót nem kötelezheti fizetésre, például amikor egy tartozást vitat. Ha az ügyfél kérelme megalapozatlan, az eljárást egyszerűen megszüntetik.
Ugyanakkor a PBT a pénzügyi szolgáltatóval szemben hozhat kötelezést, így például előírhatja, hogy ne érvényesítsen egy jogszerűtlen követelést, fizessen ki egy összeget vagy tegyen meg valamilyen intézkedést.
Mennyibe kerül?
A PBT eljárása ingyenes, sem eljárási díjat, sem illetéket nem kell fizetnie az eljárást kezdeményező magánszemélynek. A PBT eljárásban nem kötelező jogi képviselőt igénybe venni, így ennek költsége sem terheli az ügyfelet. A felmerülő egyéb költségeket (pl. utazás, posta stb.) azonban a felek maguk állják, ahogy azt is, ha ügyvédet vesznek igénybe.
Az ingyenes eljárás a bírósági perekhez képest komoly előnyt jelent, különösen akkor, ha a vita egy olyan összegről zajlik, ami miatt a panaszosnak nem érdemes vállalnia egy hosszabb per költségeit és időigényét.
Miért jobb választás a békéltető testület eljárása, mint egy per?
A bírósági peres eljárással szemben a PBT eljárása:
- Díjmentes: az eljárás megindítása és lefolytatása a panaszos számára ingyenes, nincs szükség kötelező jogi képviseletre.
- Gyors: a törvénybe foglalt rövid határidők miatt lényegesen gyorsabb elbírálást biztosít, mint a polgári peres eljárás.
- Egyszerűbb: a nyomtatványok és az eljárási lépések magánszemélyek számára is érthetők, átláthatók.
Maradtak kérdéseid?
-
Mi történik, ha a bank nem működik együtt a békéltető testülettel?
A pénzügyi szolgáltatókat törvény alapján együttműködési kötelezettség terheli a PBT eljárásában. A testület válasziratot kér, amit a szolgáltatónak a felhívás kézhezvételét követően 15 napon belül meg kell küldeni. Az együttműködési kötelezettség megszegése már olyan fogyasztóvédelmi probléma, ami miatt az MNB bírságot szabhat ki a kötelezettséget megsértő szolgáltatóval szemben. Emellett egy kötelező határozat teljesítésének elmaradása esetén bírósági végrehajtás indítható az ügyben.
-
Ha kérelemmel fordulok a békéltető testülethez, az a tartozásom felfüggesztését is jelenti?
A PBT-eljárás önmagában nem jelent fizetési halasztást. Ha valakinek fennálló szerződéses fizetési kötelezettsége van, azt a PBT-eljárásától függetlenül teljesítenie kell.
-
Fizetési meghagyással szemben is fordulhatok a PBT-hez?
Jogerős fizetési meghagyás a PBT előtt nem vitatható, azzal szemben 15 napon belül a közjegyző előtt lehet ellentmondással élni. További lehetőség a méltányossági eljárás kezdeményezése, abban az esetben, ha már kérted a szolgáltatótól, de az elutasította. Ugyanakkor a PBT nem kötelezheti méltányosság gyakorlására a pénzügyi szolgáltatót.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
