Több macera érhet minket a bankokban 2025-től
Új MNB rendeletek jelentek meg a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megakadályozásával kapcsolatban, amely érintheti a banki szerződéskötéseinket vagy a banki szolgáltatások használatát, például ilyen a strómanok kiszűrése. Fontos megismerni az újdonságokat, melyek 2025-ben lépnek életbe.
Két rendeletet adott ki az MNB – a korábbi rendelet hatályon kívül helyezésével egyidejűleg – a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megakadályozásának további támogatására. Az egyik jogszabály újdonságai egyebek közt a tényleges tulajdonos kilétének feltárásáról, a külső ellenőrzési funkció követelményeinek, illetve az üzleti kapcsolat jellegének megállapításáról szóló rendelkezések, míg a másik rendelet az elektronikus ügyfél-átvilágítás körében tartalmaz friss előírásokat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) – korábbi szabályozása átdolgozásaként, kiegészítéseként – két rendeletet bocsátott ki a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás megelőzése és megakadályozása (AML/CFT) érdekében, a hazai jogszabályi változások, az Európai Bankhatóság iránymutatásai, illetve a felügyelési tapasztalatok tanulságait átvezetve. A jegybanki jogszabályok előírásai részben idén júliustól, 2025. januártól, illetve 2025. márciustól lépnek hatályba.
Cégek, figyelem!
Az egyik fontos változás a cégek, szervezetek tényleges tulajdonosának, illetve tulajdonosi, irányítási szerkezetének megállapítására szab meg kötelezettségeket. Alacsony kockázatú ügyfél esetében elégséges csak az ügyfél nyilatkozata, minden más esetben egyéb kockázatalapú intézkedések révén kell meggyőződnie a banknak a fentiekről.
A stróman kockázat elkerülésére a pénzügyi szolgáltatónak a tényleges tulajdonos személyazonosságát is ellenőriznie kell, s adott esetben akár ügyfélismereti beszélgetést is le kell folytatnia az ügyféllel, valamint az ebben közreműködő tényleges tulajdonossal is. Ezeket a szabályokat már eddig is alkalmazták a bankok, az újdonság ebben az, hogy a rendelet által szabályozva ügyfélismereti kérdőívet is ki kell töltetni az ügyféllel.
A jogszabály szerint a szolgáltatóknak kockázatértékelést kell elvégeznie az ügyfélről. A rendelet által felsorolt, figyelembe veendő információforrások köre a kockázatos országok listájától kezdve például egészen a bűnüldőző hatóságok adataiig terjedhet. A belső ellenőrző és információs rendszer kapcsán új elvárás, hogy a szolgáltatói szűrőrendszer az ügyletek valós idejű monitoringját is biztosítsa.
Az MNB szabályozás bővíti a fokozott ügyfél-átvilágítás alá esők eddigi körét, egyebek közt a magas terrorizmusfinanszírozási kockázatot hordozó nonprofit szervezetekkel, a magas proliferációs (azaz gyorsan, nagy mennyiségben terjedő) kockázatot hordozó szervezetekkel vagy a stróman kockázatot hordozó, ám az ügyfélismereti beszélgetésben együtt nem működő tényleges tulajdonosú ügyfelekkel.
Az új szabályozás meghatározza az üzleti kapcsolat létesítéséhez, ügyleti megbízás teljesítéséhez szükséges kijelölt felelős vezetői döntések eseteit és e döntések delegálásának lehetőségét is, illetve a megerősített eljárás keretében a pénzváltással összefüggő összeghatár tízmillióról húszmillió forint összegre nő.
Jön az eAzonosítás a bankoknál is
Az MNB másik rendelete az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének, belső szabályozásának minimumkövetelményeire, auditálásának módjára, valamint az ilyen eszköz útján végzett online ügyfél-átvilágítás végrehajtására vonatkozó részletszabályokat tartalmazza. A szolgáltatóknak elektronikus ügyfél-átvilágítási szabályzatot kell készíteniük, s folyamatosan ─ rendszeres és eseti jelleggel ─ ellenőrizniük és szükség esetén módosítaniuk kell a digitális hírközlő eszközük jogszabályoknak és belső szabályzatuknak megfelelő működését.
Eseti ellenőrzésre adhat például okot, ha a szolgáltató a rendszere elleni sorozatos visszaélési (csalási) törekvéseket észlel.
A rendelet kibővíti a közvetett ügyfél-átvilágítási módok körét a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásáról szóló törvényben meghatározott eAzonosítás lehetőségével.
Bevezeti a szabályozás az online ügyfél-átvilágításban a biometrikus adatok használatának lehetőségét is. Új lehetőségként jelenik meg, hogy az elektronikus ügyfél-átvilágítás ki is szervezhető, de ennek során a szolgáltató nem adhatja át másnak az üzleti kapcsolat létesítéséről szóló döntés jogát.
Kisgyerekkoromban a golyós számológépen szocializálódva fogtam bele a pénzügyekbe, amiből végül merő véletlenségből egy közgazdász diploma lett. Közben rájöttem, hogy a bankkártya nem csak levélbontásra alkalmas, hanem ha ATM-be dugjuk, az el is nyelheti. Ebből a felismerésből született meg több ezer szakmai cikk többféle pénzügyi-gazdasági portálon, immáron harmadik évtizede. Eretnek nézeteim tálalására végre megtaláltam végleges helyemet a BiztosDöntésnél, ahol célom, hogy közérthetően hozzam el neked mindazt, amivel megtalálod a helyed a napi pénzügyekben. 20 éves tapasztalatom van a bankszámla, banki betét, hitelkártya, állampapír és nyugdíjmegtakarítások területén. 2003-ban végeztem a Corvinus Egyetemen közgazdászként.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
