Defláció jelentése: miért lehet veszélyesebb, mint az infláció?
A legszélesebb körben ismert gazdasági szakkifejezés az infláció, ennek ellentéte viszont kevésbé került be a köztudatba. Ez a defláció, amikor az árszínvonal, azaz a termékek és szolgáltatások ára csökken. Elmondjuk, miért fontos, és miért lehet veszélyes.
Mi a defláció?
A defláció (az infláció ellentéte) az árak általános, tartós csökkenését jelenti a gazdaságban. Ennek következtében a pénz vásárlóereje nő, vagyis ugyanannyi pénzért több árut vagy szolgáltatást lehet vásárolni. Bár elsőre előnyösnek tűnhet a fogyasztók számára, hosszabb távon gazdasági problémákat, például keresletcsökkenést és recessziót okozhat.
Bár a mértéke kordában tartható (0 és -3 százalék közt általában), szóval hyper-deflációról még senki nem hallott, mégis veszélyes lehet, mert egy önmagát erősítő spirált indíthat el, elhalasztott vásárlásokkal, a vállalatok bevételeinek csökkenésével, emiatt munkanélküliség-növekedéssel, ami tovább csökkenti a fogyasztást... és így tovább. Nem is mindig kezelhető jegybanki eszközökkel.
Például az Egyesült Államokban a nagy gazdasági világválság idején, az 1930-as években jelentős defláció alakult ki, amikor az árak tartósan csökkentek és a gazdaság mély recesszióba süllyedt.
Mi okozza a deflációt?
Számos oka lehet a deflációnak: például a bankok nem hajlandók hitelezni, befagyasztják a kormányzati kiadásokat, egyes termékekre csökken a kereslet, vagy kevesebb pénz van a gazdaságban. De az is kiváltó ok, ha az össz-kereslet esik, például a fogyasztás helyett a megtakarításokat ösztönző túl magas kamatszint miatt. Összeszedtük a legfontosabbakat:
- Kereslet csökkenése: a fogyasztók és vállalkozások kevesebbet költenek, ami nyomást gyakorol az árakra.
- Túlkínálat: a termelés meghaladja a keresletet, az árak csökkennek a felesleg miatt.
- Technológiai fejlődés: hatékonyabb termelés révén csökkennek az előállítási költségek, ami alacsonyabb árakat eredményezhet.
- Pénzkínálat szűkülése: ha a jegybank nem bővíti a pénzmennyiséget (vagy épp szigorít: kamatemeléssel), a pénz értéke nő, az árak pedig csökkennek.
- Adósságcsökkentés: a háztartások és vállalatok adósságcsökkentése visszafogja a fogyasztást és a beruházást.
- Globális árnyomás: importált olcsó áruk és alacsony infláció más országokból szintén deflációs hatást gyakorolhatnak.
Kínálati oldali defláció
Leginkább akkor lehet számítani rá, amikor az árak a termelési költségek csökkenése miatt esnek. Előállhat például technológiai fejlődés (hatékonyság-növelés) vagy olcsóbb alapanyagok miatt, ami olcsóbbá teszi a termékeket anélkül, hogy a kereslet megváltozna. Előidézheti az is, ha valami miatt a munkaerő olcsóbbá válik. Végül éles piaci verseny is letörheti a fogyasztói árakat.
Ha kínálati oka van a deflációnak, nem jó megoldás erre válaszul pénzt pumpálni a gazdaságba. A kínálati oldali defláció esetén a gazdaság kibocsátása nagyobb eséllyel nőhet, ezért ez tekinthető a „jobb” deflációnak.
Milyen hatásai vannak a deflációnak?
A defláció hatására a fogyasztók gyakran későbbre halasztják a vásárlásaikat (természetesen a nagyobb értékű árucikkekre gondolj, ne a napi fogyasztási cikkekre), várva az árak további csökkenését, ami tovább rontja a keresletet. A vállalkozások bevételei emiatt csökkennek, ami óhatatlanul elbocsátásokhoz és bércsökkentéshez vezethet (utóbbi nem egyszerű művelet, Magyarországon például egyoldalúan nem csökkenthet bért a munkaadó).
A hitel reálköltsége is nő, mivel a pénz értéke emelkedik, így a visszafizetés nehezebbé válik. Nem áll fenn az az általában a hitelezést támogató eset, hogy az adósság elinflálódik. Például egy fix 100 ezer forintos havi törlesztőrészlet vásárlóértéke (inflációs környezetben) később kevesebb lesz, valószínűleg a jövedelmed pedig több.
Gyakran előfordul, hogy a defláció gazdasági recesszióval párosul, súlyosbítva a problémákat.
Felértékeli az adott ország devizájának árfolyamát. A hitelkereslet csökkenhet. Olyan eszközök ára is elindulhat lefelé, mint például az ingatlan.
A deflációs spirál veszélyei
A deflációs spirál lényege, hogy az árak csökkenése → kereslet visszaesése → termelés csökkenése → munkanélküliség növekedése láncolatot indít el.
Ez a ciklus önmagát erősíti, mert a fogyasztók további árcsökkenésre várva még inkább visszafogják a költést. A vállalatok emiatt kevesebbet termelnek és elbocsátanak, ami tovább gyengíti a gazdaságot. Megállítása nehéz, mert a jegybanki eszközök elsősorban infláció kezelésére vannak optimalizálva, nem tartós deflációra.
A defláció ellen költségvetési politikával is lehet küzdeni. Az állam növelheti a közkiadásokat (például infrastrukturális beruházásokkal, ez történt az USA-ban is: New Deal) vagy csökkentheti az adókat, hogy élénkítse a keresletet. Ez közvetlenül növeli a fogyasztást és a beruházásokat, szemben a jegybank inkább közvetett eszközeivel. Japánban is próbálták a deflációs időszakban a fiskális élénkítést, bár az eredmények vegyesek voltak.
Hogyan reagálnak a jegybankok?
A jegybankok a deflációt veszélyesnek tartják, mert az árak tartós csökkenése visszafogja a fogyasztást és a beruházásokat. Ilyenkor általában kamatcsökkentéssel próbálják olcsóbbá tenni a hitelfelvételt, hogy ösztönözzék a gazdasági aktivitást. Emellett növelhetik a pénzkínálatot, például állampapírok vagy más eszközök vásárlásával, amit mennyiségi lazításnak neveznek. A pénz mennyiségének a növelése keresletösztönző, a fogyasztás megindulásával pedig előbb-utóbb az árak is nőni kezdenek.
Ha a hagyományos eszközök nem elegendőek, a jegybank nem hagyományos módszerekhez is folyamodhat, például negatív kamatok bevezetéséhez.
Jó példa Japán esete az 1990-es évek végétől, amikor tartós defláció alakult ki, miközben a gazdaság stagnált. Erre a japán jegybank 2001-ben bevezette a quantitative easing-et (mennyiségi lazítást), nagy mennyiségű állampapírt vásárolva a pénzkínálat bővítése érdekében.
Defláció vs. infláció – mi a rosszabb?
A mérsékelt infláció elviselhetőbb és kezelhetőbb, mert ösztönzi a fogyasztást és a beruházásokat. Deflációs környezet ritkábban fordul elő, de komolyabb gazdasági károkat okozhat, mivel visszafogja a keresletet (valószínűleg te is későbbre halasztanád például egy autó megvásárlását, ha tudod, hogy egy év múlva nominálértéken olcsóbb lesz) és növeli az adósságterheket (a GDP arányában). Japán példája jól mutatja mindezt: évtizedes stagnálás következett be a tartós defláció miatt.
Mibe érdemes fektetni a defláció alatt?
Defláció alatt a befektetések tervezése is nehezebb. A kötvénypiacokon a 0 százalék feletti kuponnal rendelkező kötvényekre túlkereslet alakulhat ki, emiatt pedig akár negatív hozamokkal lehet találkozni a másodpiacon. A vállalatok nem tudnak árat emelni (nincs mire hivatkozni), így a nyereségük sem nő, szóval a részvénypiaci árfolyamok is könnyen lefelé indulhatnak el ilyenkor.
A készpénz és az állampapírok keresetté válnak, hiszen az árak csökkenésével a pénz vásárlóereje nő. A részvények és ingatlanok (és általában véve a reáleszközök) viszont gyakran veszítenek értékükből, mert a vállalati profitok és a kereslet visszaesik.
Japánban az 1990-es évek "elveszett évtizede" alatt sok befektető inkább állampapírokban és készpénzben tartotta vagyonát, mert a defláció és stagnálás miatt a kockázatos eszközök gyengén teljesítettek.
Ezért defláció idején a konzervatív, alacsony kockázatú befektetések teljesíthetnek jól, a részvénypiacon pedig előtérbe kerülhetnek a stabilan viszonylag magas osztalékot fizető kibocsátók.
Maradtak kérdéseid?
-
Mi a különbség a defláció és az infláció között?
Az infláció az árak általános emelkedése, míg a defláció az árak általános csökkenése. -
Milyen példák vannak a történelemben deflációra?
Jelentős deflációs időszak volt például az 1930-as években a nagy gazdasági világválság idején, valamint Japánban az 1990-es években a "elveszett évtized" során. -
Mit tehet a jegybank defláció esetén?
Kamatot csökkenthet, pénzkínálatot növelhet és eszközvásárlási programokat indíthat a gazdaság élénkítésére. -
Jó-e a fogyasztóknak, ha csökkennek az árak?
Rövid távon kedvező lehet a fogyasztóknak az árak csökkenése, de a tartós defláció visszafoghatja a keresletet és gazdasági válsághoz vezethet. Például elveszítheted az állásodat, mert a cég ahol dolgozol bajba kerülhet amiatt, hogy nem tud árat emelni, enélkül pedig nehéz kitermelni a vállalat hiteleinek a kamatát. A fogyasztók ilyen környezetben későbbre halasztják a nagyobb értékű (például autó) vásárlásaikat, arra számítva, hogy olcsóbb lesz. -
Mi a különbség a defláció és a dezinfláció között?
A dezinflációval az inflációs trend csökkenését jelenti és vagy addig tart, amíg az infláció negatívba fordul - ez a defláció - vagy ismét el nem kezd emelkedni.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
