A bank által nyújtott kölcsönök kamata két részből áll. Egyrészt a referenciakamatból, ami egy piaci kamatszint, másrészt a kamatfelárból.
A referenciakamat egy, a pénzpiacon kialakult kamatszint, a bank ehhez képest határozza meg a saját kamatát.
A kamatfelár pedig egy, a bank által meghatározott kamat, amit a piaci kamatra rátesz. A kamatfelárat a bank nem változtathatja szabadon. A Fair Banking (Etikus bankrendszer) követelményeinek megfelelően a hitelkamat vagy a kamatfelár a hitel futamideje alatt legfeljebb 5 alkalommal, a kamatperiódus végén változtatható a kamatváltoztatási mutató, illetve a kamatfelár-változtatási mutató alkalmazásával.
A fogyasztóbarát lakáshitelek és személyi kölcsönök kamatfelárát az MNB (Magyar Nemzeti Bank) maximálja.
A lakáshiteleknek – és minden jelzáloghitelnek – sarkalatos pontja az önerő. Ez a hitelfelvétel mumusa, az az adott esetben több millió forint, amit neked kell beletenned a hiteledbe. Miért van erre szükség egyáltalán? Honnan teremtsd elő? Mi lehet önerő és mi nem? Segítünk, hogy megvehesd a kinézett lakást és a lakáshitel önerő ne okozzon gondot.
A lakossági lakáshitel-kereslet visszaesése miatt a CSOK-folyósítás is mélypontra jutott ezekben a hónapokban, ráadásul az elérhető konstrukciók közül a falusi CSOK egyre komolyabb részt hasított magának – emiatt születhetett most a hagyományos CSOK megszüntetéséről szóló döntés a BiztosDöntés.hu szakértői szerint.
Te is kaptál már a bankodtól levelet, amikor a törlesztőrészlet változásnál valami referenciakamatokra hivatkoztak és nem értettél belőle semmit? Vagy az a típus vagy, aki szeret mindennek utánanézni és hallottál már róla, hogy a hitelek törlesztője változhat a futamidő alatt? Ha szeretnéd érteni, hogy a bankok hogyan határozzák meg a hiteleik kamatát, akkor jó helyen vagy. A téma elég szakmai és pár alapfogalmat át kell vennünk, mire elérünk a referenciakamathoz, de azért próbáljuk lépésről lépésre elmagyarázni. Vágjunk is bele!