Elmondjuk miért fontos a nyugdíjcélú öngondoskodás

Elmondjuk miért fontos a nyugdíjcélú öngondoskodás Elmondjuk miért fontos a nyugdíjcélú öngondoskodás
Elmondjuk miért fontos a nyugdíjcélú öngondoskodás Elmondjuk miért fontos a nyugdíjcélú öngondoskodás

A csökkenő nyugdíj egy olyan probléma, ami a te életedet is érinteni fogja. Útmutatónkból megtudhatod, hogy milyen tényezők állnak ennek hátterében. Arra a kérdésre is választ kaphatsz, hogy mi várható a jövőben és hogy milyen megoldási módok jöhetnek szóba.

Aggódsz az időskori megélhetésed miatt? Nem vagy egyedül ezzel. Gyakran hangzik el lemondóan: Nekem már úgysem lesz nyugdíjam!

Szerencsére azért ennyire nem súlyos a helyzet és a szakértők többsége úgy gondolja, hogy a nyugdíjrendszer teljes megszűnése valószínűtlen.

Ehelyett arra érdemes felkészülni, hogy a majdani nyugdíjak egyre kisebb hányadát fedezik majd az aktív évek alatt megkeresett jövedelemnek. Ez azért is súlyos probléma, mert az infláció miatt minden egyre többe kerül. Az infláció különösen súlyosan érinti a nyugdíjas réteget például az élelmiszereknél megfigyelhető erős áremelkedés miatt.

Fontos, hogy ne támaszkodj teljes mértékben az állami nyugdíjra. Ez az összeg valószínűleg az alapvető szükségleteidet is nehezen fogja már fedezni. Szerencsére jó alternatívát kínálnak a nyugdíj-megtakarítási formák. A jövőben az öngondoskodás egyre fontosabbá válik majd és mindenki kénytelen lesz egy kisebb-nagyobb összeggel kiegészíteni az állami nyugdíját.

De vajon miből ered a nyugdíjrendszer problémája? Miért nem tudja az állam fedezni az időskori megélhetésedet?

Nyugdíjasok beszélgetnek megtakarításról

Így néz ki a magyar nyugdíjrendszer

A felosztó-kirovó rendszer a magyar állami nyugdíjrendszer egyetlen tartóoszlopa jelenleg. A nyugdíjakat a munkavállalók és a munkáltatók által befizetett járulékokból fizetik. Te, mint munkavállaló 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a munkáltatók pedig 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adót fizetnek.

A nyugdíjasokat az aktív korú – vagyis a 15 és 64 év közöttiek – tartják el. Ha csökken az aktív dolgozók aránya, akkor a járulékokból befolyó összeg is kisebb lesz.

A jelenlegi rendszerben minden pénz a nagy közösbe kerül és nincsenek névre szóló számlák.

Hogyan számolják ki a nyugdíjamat?

A nyugdíjadat egyrészt az 1988 óta keresett átlagbéred határozza meg. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy az 1997-ben jónak számító 38 000 forintos fizetésedet fogják alapnak venni. Az infláció hatásait igyekeznek kiküszöbölni és a korábbi évek bevételeit beszorozzák egy valorizációs szorzóval. Így kiszámolható, hogy mai értéken nézve mennyi volt a kereseted. Ennek az átlagát számolják ki.

A másik meghatározó tényező a ledolgozott évek száma, ez a szolgálati vagy jogosultsági idő. Ennek alapján határozzák meg a nyugdíjszorzót, ami megadja, hogy az életpályád során elért átlagkereseted hány százaléka lesz majd az induló nyugdíjad:

  • A keresetednek csak akkor kapod meg a 100 százalékát nyugdíjként, ha legalább 50 évet dolgozol.
  • A jelenlegi nyugdíjtörvény szerint 40 év munka után az átlagkereseted 80 százalékát kapod.
  • Ahhoz, hogy teljes öregségi nyugdíjat kaphass, legalább 20 évet kell dolgoznod.
  • 15 év munka után öregségi résznyugdíj jár. Ha ennél kevesebbet dolgozol, akkor egyáltalán nem kapsz állami nyugdíjat.

Akinek alacsony az átlagjövedelme vagy kevés a szolgálati ideje, az egyáltalán nem számíthat nyugdíjra, vagy csak nagyon kevés pénzt fog kapni. Ebből a szempontból különösen nehéz helyzetben vannak a katás vállalkozók. Ha szeretnél többet megtudni az ő helyzetükről, akkor olvasd el ezt az útmutatónkat is.

Mi történt a magánnyugdíjpénztárakkal?

Korábban a befizetett járulékok nem csak a közösben gyűltek. Egy részük névre szóló számlákra került. Az itt összegyűlt pénz nem az emberek nettó bevételéből származott, mindössze annyi történt, hogy a fizetésből levont nyugdíjjárulék egy részét átcsoportosították, a magánnyugdíjpénztárakba került.

Az állam célja az volt, hogy a nyugdíjrendszer ne csak egy lábon álljon. A második tartóoszlopot a magánnyugdíjpénztárak képezték.

Sajnos a két rendszer egymástól vonta el a pénzt, mert összességében nem érkezett be több járulék. 2011-ben a magánnyugdíjpénztárakat megszüntették, az azokban összegyűlt pénz visszakerült a közös rendszerbe. Ezt nagyon sok magán-nyugdíjpénztári tag úgy élte meg, hogy az állam elvette a megtakarítását.

Valójában a számlán lévő pénzt egyébként is be kellett volna fizetnie a közösbe, és a magánkasszákba került pénzt nem a nettó jövedelemükből vonták le, hanem csak az addig is és azóta is levont nyugdíjjárulékot osztották kétfelé.

Fontos, hogy a magánnyugdíjpénztáraknak – az elnevezés hasonlósága ellenére – semmi köze nincsen az önkéntes nyugdíjpénztárakhoz. A privát nyugdíj-megtakarításodat nem veheti el az állam a nyugdíjválság ellenére sem, hiszen azt már a nettó bevételedből saját, önálló döntésed alapján fizeted be az önkéntes kasszákba. Ez pont úgy a saját tulajdonod, mint a bankbetétedben gyűjtött megtakarításod.

Ha többet szeretnél megtudni a magánnyugdíjpénztárakról, akkor olvasd el erről szóló útmutatónkat is.

Segítünk összehasonlítani a nyugdíj előtakarékosságokat!
Partnerünk, a Grantis Hungary Zrt. szakértőjével
  • átbeszélitek az igényeidet,
  • ezek alapján versenyeztetjük az ajánlatokat,
  • végül a teljes ügyintézést és papírmunkát is ránk bízhatod.
Promóció

Mi okozza a problémát?

A nyugdíjrendszer válsága mögött több tényező is meghúzódik.

Egyre kevesebb gyerek születik és a lakosság egyre nagyobb arányát az idősebb korosztály teszi ki. Nem véletlenül van annyi állami támogatás (például a Babaváró hitel vagy a CSOK), ahol a legtöbb pénzt azok kaphatják, akik 3 gyermeket nevelnek vagy bevállalnak.

Nő továbbá a születéskor várható élettartam is. E két tényező eredményeként az átlagéletkor magasabb, öregszik a társadalom. Egyre kevesebb a fiatal, aki a járulékok befizetésével biztosíthatná az idősek nyugdíját.

A problémát az is fokozza, hogy a tanulmányok kitolódásával az emberek egyre később kezdenek el dolgozni. Ez is csökkenti az aktív réteg arányát és befolyásolja a gyermekvállalást is.

És ha ez még nem elég:

Nem csak a kevesebb gyermek miatt csökken a népesség. A fiatalok nagy arányban hagyják el az országot és inkább külföldön vállalnak munkát. Így járulékokat sem itthon fizetnek be az állami nyugdíjkasszába.

A nyugdíjrendszer bevételeit az is csökkenti, hogy magas azoknak az aránya, akik feketén dolgoznak, vagy csak nagyon alacsony óraszámban vannak bejelentve.

Ráadásul nem csak a bevételek csökkennek, hanem a kiadások is nőnek. Az orvostudomány fejlődése és a megemelkedett életszínvonal a várható életartam növekedését eredményezte. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjakat egyre hosszabb ideig kell fizetni.

Mit mutatnak a statisztikák?

Magyarországon 2011 óta 144 000 fővel több a nyugdíjas korú és 26 000 fővel kevesebb a gyerek.

Megdöbbentő adat, hogy a magyar lakosságnak csak 46 százaléka dolgozik. Ez azt jelenti, hogy a népesség nagyobb részéről kell gondoskodnia (ebbe természetesen a gyerekek is beletartoznak) azoknak, akik dolgoznak.

Aggodalomra ad okot és egy újabb problémára hívja fel a figyelmet, hogy a nyugdíjasok körülbelül 57 százaléka egyedül él. Ez azt jelenti, hogy az idős emberek többségének önállóan kell boldogulnia a mindennapokban.

Más országokban biztosan jobb a helyzet, nem?

A nyugdíjrendszer problémája nem csak Magyarországot érinti. A fejlett országokban általánosságban jelen van. Például az Európai Unióban átlagosan 0,3 százalékos a népességfogyás évente. Ezzel szemben a nyugdíjasok aránya körülbelül 1 százalékkal nő majd a következő években.

Magyarországon még nem terjedt el annyira a nyugdíjcélú öngondoskodás, mint például a nyugati országokban. A Portfólió hírportál cikke alapján a magyaroknak csak 15 százaléka számolt be arról, hogy van valamilyen nyugdíjcélú megtakarítása.

A helyzet elég ellentmondásos, mert a válaszadók fele gondolja úgy, hogy sokkal nehezebb nyugdíjas évekre számíthat, mint amilyen a saját szülei pihenő időszakát jellemezte. Ebből az a következtetés vonható le, hogy bár a magyarok nagy része tisztában van a nyugdíjproblémával, mégsem tesz ellene semmit. Szerencsére hazánkban is lassú, de biztos javulás indult meg az öngondoskodás terén.

Akkor nem is lesz nyugdíjam?

A mostani nyugdíjrendszer az előrejelzések szerint 2035-ig működhet zavartalanul. Az azonban egy tévhit, hogy ezután már egyáltalán nem is lesz nyugdíj. Továbbra is számíthatsz állami ellátásra, de az már kevéssé biztosítja megélhetésed, mint korábban.

Becslések szerint az átlagfizetésed kevesebb mint 50 százalékát fogod megkapni induló nyugdíjként. Ebből várhatóan nem fogsz tudni gondtalanul megélni. Mivel már nem tudsz teljes mértékben az öregségi nyugdíjra támaszkodni, érdemes belevágnod valamilyen nyugdíjcélú előtakarékosságba.

Az állam az öngondoskodást adókedvezménnyel is támogatja, így még könnyebb dolgod van. Ha szeretnéd tudni, hogy mi miatt érdemes előre megtervezni a nyugdíjas éveidet, akkor nézd meg ezt a videót is:

Mi lehet a megoldás?

Elméletben többféle megoldás is lehetséges az állam részéről, de mindegyik olyan hátrányokkal jár, ami miatt nem valószínű, hogy ezek a lépések a gyakorlatban is megvalósulhatnak.

Már eddig is voltak megoldási kísérletek, de ezek vagy nem jelentettek változást, vagy csak odébb tolták a problémát. Ilyen intézkedés volt a magánnyugdíjpénztárak bevezetése, majd visszaolvasztása az állami rendszerbe. A változásoknak tulajdonképpen csak az lett az eredménye, hogy az emberek bizalmatlanná váltak a privát nyugdíj-megtakarítási formákkal szemben is az elnevezés hasonlósága miatt.

A másik lehetőség a nyugdíjkorhatár emelése. Erről már 2013-ban a született döntés, amely keretében 62 évről 65 évre emelkedett az öregségi nyugdíjkorhatár. Habár jelenleg még átmeneti időszakban vagyunk, 2022-től már mindenki 65 évesen mehet nyugdíjba.

Itt jön a buktató:

Valószínűsíthető, hogy a nyugdíjkorhatárt még tovább emelik. Ez logikus megoldásnak hangzik, mert a várható életkor emelkedésével az emberek hosszabb ideig nyugdíjasok. Így nő az aktív dolgozók aránya, aki befizetik a nyugdíjjárulékokat és egyben csökken a nyugdíjasok száma is. De a nyugdíjkorhatár nem emelhető a végtelenségig és ez az intézkedés csak átmeneti megoldást kínál.

Ráadásul az a kérdés is felmerül, hogy vajon mennyire elvárható egy 70 éves embertől, hogy még dolgozzon? Megfelelő lehet-e ehhez az egészségi állapota?

Megoldás lehetne a nyugdíjjárulékok növelése. Ez azonban hazánkban nem járható út, mert már így is nagyon magas összeget fizetnek be a munkavállalók. Magyarország Európa élvonalában van ebből a szempontból.

Alternatíva lehetne még, hogy a már folyósított nyugdíjakat csökkentik. Ez azonban olyan elégedetlenséget váltana ki, hogy a kormányok valószínűleg csak a legvégső esetben fordulnának ehhez az eszközhöz.

Ez a helyzet:

Jelenleg úgy tűnik, hogy a probléma hosszú távú megoldásához nem elég, ha az állami nyugdíjrendszer megmentésében gondolkodunk.

Ne ringasd magad abba a hitbe, hogy mire eléred a nyugdíjkorhatárt a gond magától is megoldódik.

Abban bízol, hogy majd a nyugdíjkorhatár elérése után is tudod folytatni a munkát? Ez nem jó ötlet! Csak azért, mert most tudsz dolgozni, nem biztos, hogy 70 évesen is képes leszel rá.

Szomorú nyugdíjas, akinek nincs elég megtakarítása

Mit tehetek?

Szerencsére te is gondoskodhatsz az időskori anyagi biztonságodról. Erre a legjobb módot az államilag támogatott nyugdíjcélú előtakarékossági formák biztosítják.

Mivel az állam is tisztában van a nyugdíjrendszer válságával, igyekszik támogatni az öngondoskodást. A nyugdíjbiztosítás, a nyugdíj-előtakarékossági számla és az önkéntes nyugdíjpénztár esetében az éves befizetéseid után 20 százalékos állami támogatás jár, amit a saját SZJA-dból igényelhetsz vissza adóbevalláskor.

A megtakarításodat ma már nagyon kedvező feltételek mellett, olcsón és nyugdíjszakértők segítségével indíthatod el. Ha időben elkezdesz félretenni, akkor kisebb havi díjak mellett is nagy megtakarítást tudsz összegyűjteni. Ezzel az összeggel ki tudod egészíteni az állami nyugdíjadat és a megszokott életszínvonalon élhetsz tovább.

Sokféle megoldás létezik, Magyarországon körülbelül 80 féle megtakarítási lehetőség közül válogathatsz. Ha szeretnél többet megtudni a nyugdíj-előtakarékossági formákról és kíváncsi vagy, hogy a 3 alaptípus közül melyik illene hozzád a legjobban, akkor olvasd el erről szóló útmutatónkat is.

Összefoglalva

Összességében elmondható, hogy a nyugdíjválság mindenkit értintő változást jelent.

A csökkenő születésszám, a nyugdíjasok növekvő aránya, a magasabb várható élettartam, az elvándorlás és a szürkegazdaságban foglalkoztatottak jelentős száma miatt folyamatosan csökkenő aktív réteg mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a várható nyugdíj egyre kisebb hányada lesz a korábbi átlagjövedelemnek. A problémát még az infláció is súlyosbítja.

Röviden:

A magyar lakosságnak egy része még mindig arra számít, hogy az állami nyugdíj teljes mértékben fedezi majd időskori kiadásait. Hosszú távú megoldás azonban az államtól nem nagyon várható.

A nyugdíjkorhatár megemelése csak elodázza a problémát. Ha te magad szeretnéd a kezedbe venni az irányítást, akkor érdemes belevágnod egy nyugdíjcélú előtakarékosságba. Ezeket a befektetéseket az állam 20 százalékos adókedvezménnyel támogatja, ráadásul nagyon kedvező hozamú megoldásokat is találhatsz.

Minél korábban elkezdesz félretenni, annál kisebb összeg is elegendő egy nagyobb saját nyugdíj felépítéséhez.

Segítünk összehasonlítani a nyugdíj előtakarékosságokat!
Partnerünk, a Grantis Hungary Zrt. szakértőjével
  • átbeszélitek az igényeidet,
  • ezek alapján versenyeztetjük az ajánlatokat,
  • végül a teljes ügyintézést és papírmunkát is ránk bízhatod.
Promóció
Bodor Anna
Bodor Anna

Egyetemi hallgató vagyok, aki ha nem ír, akkor olvas. Cikkeket, novellákat, verseket. Fontosnak tartom a pénzügyi tudatosságot és úgy gondolom, hogy a gazdasági kérdések nem is olyan ijesztőek, ha hétköznapi nyelven, akár egy kis humorral fűszerezve beszélünk róluk. Szeretem az őszt, a forró tejeskávét és a hosszú sétákat.