Öröklési illeték: minden, amit tudnod kell 2024-ben
Örököltél és nem tudod, hogy mennyit kell utána adózni? Segítünk kiszámolni!
Az öröklés szabályaival és eljárásával sokan csak akkor találkoznak először, amikor örökösökké válnak, így előfordulhat, hogy az illetékfizetés kellemetlenségével is csak ilyenkor szembesülsz. Vajon mi után keletkezik öröklési illeték fizetési kötelezettség? Hogy néz ki a folyamat? Biztos, hogy minden esetben ki kell fizetni? Útmutatónkból mindezekre választ kapsz, és megmutatjuk, hogyan működik az adósság öröklése vagy kinek a feladata a vagyontárgyak összeírása. Vágjunk is bele!
Az öröklés pontos menetével kevesen vannak tisztában, hiszen a szerettei vagy saját halálán senki sem gondolkodik szívesen. Azonban az öröklés elrendezése mindig a hozzátartozók feladata. A szabályokkal és az eljárással érdemes tisztában lenni mind örökösként, mind örökhagyóként.
Az öröklés menetéből nem lehet kihagyni az állami szerveket sem. Az öröklött vagyont hivatalos úton is számba kell venni, ráadásul előfordulhat, hogy öröklési illetéket kell fizetned. Nézzük meg lépésről lépésre, hogy mit jelent pontosan ez az illetékfizetési kötelezettség!
Mit jelent az öröklési illeték?
Illetéket nem csak öröklés után kell fizetned, hanem nagyobb vagyon megszerzése esetében is. Ez a fizetési kötelezettség a vagyonszerzési illeték.
Az öröklési illeték (vagy más néven örökösödési adó) minden belföldön szerzett örökség esetén érvényes és előfordulhat, hogy külföldi hagyaték után is keletkezik. Az öröklési illetéket a 1990. évi XCIII. törvény szabályozza.
Az öröklésiilleték mértéke eltérő lehet attól függően, hogy milyen típusú hagyatékra tettél szert.
Az illeték mértéke általánosságban 18 százalék. Ebbe a kategóriába tartoznak például a:
- 300 000 forintnál magasabb összegű készpénz
- 300 000 forintnál magasabb értékű bankbetét
- 300 000 forintnál magasabb értékű bankszámla.
Az örökölt autók is ide tartoznak, mivel ezek igazodnak az érvényben lévő vagyonszerzési illetékhez.
Azonban ehhez képest előfordulhatnak eltérések. Például lakás, lakásban szerzett tulajdonrész vagy lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog után 9 százalék illetéket kell fizetni.
Mi az örökélési illeték alapja?
Az öröklési alap kiszámításakor mindig a tiszta értéket kell figyelembe venni. Ez azt jelenti, hogy az örökölt vagyon értékéből le kell vonni a költségeket és a tartozásokat. A veszteségek összefoglaló neve a hagyatéki teher.
Oké, de mi számít hagyatéki tehernek?
Az örökség értékéből levonhatod:
- az adósságok vagy tartozások összegét. Ilyenek lehetnek például az olyan személyi kölcsönök vagy jelzáloghitelek, amelyeket az örökül hagyó még nem fizetett vissza teljes mértékben a banknak
- a közjegyzői díjat
- a gondnok költségét. Ezt a hivatalos személyt a hagyatéki eljárás segítése céljából rendelik ki a családodhoz. Fontos, hogy ez a költség nem jelenik meg minden esetben.
- a végrendeleti végrehajtó díját
- a temetés költségeit.
Fontos, hogy a levonáshoz a fenti kiadásokat igazolnod kell valamilyen hivatalos dokumentummal. Ez alól az egyetlen kivétel a temetés és az ápolás költsége. Akkor sem kell igazolnod a kiadásokat, ha minden örökös egységesen elfogadja és igazolja azokat.
Ne felejtsd el, hogy ha az örökhagyónak vannak adósságai, akkor nem olyan egyszerű a helyzet. Ilyenkor az örökség elfogadásával a tartozás fizetésének kötelezettsége is rád hárul.
Nézzük meg egy gyakorlati példán keresztül
Képzeld el, hogy négy, távolabbi rokon örököl meg egy 30 millió forintot érő lakást. Az ingatlanra korábban hitelt vett fel az örökhagyó, ebből a tartozásból maradt még 8 millió forint. Az öröklésre nem egyenlő arányban kerül sor, hanem 3:2:2:1 arányban.
Ez azt jelenti, hogy:
- az első rokon 3 résznyit, vagyis 11 250 000 forintot
- a második és a harmadik rokon 2-2 résznyit, vagyis fejenként 7 500 000 forintot
- a negyedik pedig 1 résznyit, vagyis 3 750 000 forintot
örököl a vagyonból.
(Ezt úgy számoltuk ki, hogy a fentebbi 3:2:2:1 értékeket összeadva 8-at kaptunk, vagyis ennyi részre kell osztani a 30 milliót. Egy rész így 3 750 000 forint. Tehát az első örökös 3 egységnyi pénzt örököl, vagyis 3 × 3 750 000 = 11 250 000 forintot és az utolsó, aki 1 egységet kap, pedig csak 3 750 000 forintot.)
Azonban fontos, hogy a terhelt ingatlant kapják meg, ezt eladva kapják meg a tartozástól már mentes pénzt. A tartozáson a vagyonhoz hasonló arányban kell osztozniuk, ami az első esetben 3 millió forint tartozás rendezését, a második és a harmadik rokon számára 2-2 millió forint költséget jelent, míg a negyedik örökösnek 1 millió forint vesztesége van.
Biztosan gondoltál már arra, hogy jó lenne azért valamilyen kiskapu és kikerülni az adófizetést. A következő rész erről szól.
Mentesülhetek az öröklési illeték alól?
Szerencsére az öröklési illeték fizetési kötelezettsége nem érvényes mindenkire. Előfordulhat, hogy teljes mentességet kapsz, de a fizetendő illeték mértékének a csökkentése is gyakori.
Az öröklési illeték alól teljesen mentesülnek:
- Az egyenesági rokonok. Ebbe a kategóriába tartoznak a gyermekek, az unokák, a dédunokák, a szülők, a nagyszülők és a dédszülők.
- A házastárs, illetve a bejegyzett élettárs.
- A testvérek. Ezt a szabályt csak 2020. július 8-án vezették be, de az új törvény életbe lépése óta a testvérek közötti öröklés, illetve ajándékozás teljesen illetékmentesen történik. Fontos, hogy ez az engedmény a fogadott, illetve a féltestvérekre is vonatkozik.
- életbiztosításba foglalt kedvezményezettek.
Senkinek sem kell öröklési illetéket fizetni:
- A 300 000 forintnál kisebb ingóérték után.
- Telek, illetve telekben szerzett tulajdoni hányad esetén, ha 4 éven belül lakóházat építesz a kapott területre és a szándékodat előre jelzed a NAV felé.
- A lakástakarék útján örökölt ingatlan esetében.
- Ha az örökségedet tudományos, közművelődési, oktatási, művészeti vagy valamilyen közjólléti célra használod fel.
Az is előfordulhat, hogy az öröklési illetéknek csak egy részét kell kifizetned. Például lakástulajdon, tulajdonrész, illetve lakástulajdonhoz kötődő vagyoni értékű jog öröklése esetén csak az általános öröklési illeték felét, azaz 9 százalékot kell kifizetned.
Engedmények vonatkoznak a mostoha és nevelt gyermekekre, illetve szülőkre is. Az ő esetükben 20 millió forintig érvényes az illetékmentesség, amely értékhatárba nem számít bele az esetlegesen örökölt gépjármű.
Termőföld öröklése esetén csak az öröklési illeték felét kell megfizetned, azaz 9 százalékot. A legjobban akkor járhatsz ha hivatalos gazdálkodó vagy, hiszen így csak 4,5 százalék illetéket kell fizetned (a teljes illeték negyedét).
Ha kisvállalkozói vagyont vagy vagyoni betétet örököltél, akkor a 25 százalékkal, illetve legalább 2,5 millió forinttal csökkentett örökösödési illetéket kell fizetned. Fontos, hogy ez a kedvezmény csak akkor érvényes, ha 30 napon belül nyilatkozol, arról, hogy egyéni vállalkozói tevékenységet tervezel folytatni vagy nem pénzbeli hozzájárulásként átadod az egyéni céged vagy többségi tulajdonban álló gazdasági társaságod számára. Fontos, hogy a tevékenységedet minimum 3 éven át fenn kell tartanod.
Öröklési illeték a gyakorlatban
Az öröklési illeték befizetése nem is olyan egyszerű, mint elsőre gondolnád. Örökösként számos olyan kötelezettséged van, amiről nem szabad elfelejtkezned. Nézzük meg ezeket lépésről lépésre!
1. Az ingóságok és az ingatlanok számba vétele
A vagyonelemek számbavétele az örökös feladata. Erre a listára elsősorban azoknak az ingóságoknak és ingatlanoknak kell felkerülniük, amik szerepelnek a központi nyilvántartásban. Ilyenek lehetnek a gépjárművek, a bankszámlák, a lakástakarék, a betétkönyvek, a nyaralók és a házak vagy lakások.
Érdemes alapos listát készítened. Ugyan a közjegyző felveszi a kapcsolatot a bankokkal az örökhagyó esetlegesen meglévő vagyona után nyomozva, de jobb biztosra menni.
Egy központi vizsgálatra is számíthatsz a végrendelettel kapcsolatban. A közjegyző kötelezően ellenőrzi, hogy az elhunytnak van-e végakarata a Végrendeletek Országos Nyilvántartásában.
Ha egy vagyonelemre később derül fény, akkor ezt jelezned kell a hagyatéki tárgyaláson. Ez sajnos a folyamat elhúzódásához vezethet és póthagyatéki eljárásra lesz szükség. Ne felejtsd el, hogy léteznek olyan megtakarítási formák, amelyek kedvezményezett megjelölésével, hagyatéki eljárás nélkül örökíthetők. Ilyenek például az államilag támogatott nyugdíj-előtakarékossági formák.
2. Tájékozódj
A családban történt haláleset nagy traumát jelent és ilyenkor az örökléssel kapcsolatban is sokat segíthet a külső segítség.
Érdemes minél gyorsabban felvenni a kapcsolatot az önkormányzattal, illetve az elhunyt személy bankjával. Ha hivatalos forrásból is szívesen tájékozódnál, akkor végigböngészheted az örökléssel kapcsolatos szabályozásokat is.
3. Számolj
Ne felejtsd el, hogy vagyon mellett adósságot is lehet örökölni. Ha nem utasítod vissza a hagyatékot, akkor a vagyonhoz automatikusan társul a tartozás is, amit neked kell rendezned. Ezt megteheted az örökölt értékek felhasználásával, de akár saját pénzből is.
Ha az utóbbit választod, akkor például nem kell eladnod az örökölt ingatlant, hanem úgy fizetheted a havi törlesztőrészleteket, mintha te vetted volna fel a kölcsönt. Az örökség elfogadása előtt érdemes végiggondolnod, hogy mekkorák lesznek a költségek.
4. Jelentsd be a hagyatékot!
Az öröklési illetéket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) határozza meg. Az ezzel kapcsolatos hagyatéki eljárás elindítása hivatalosan nem a közjegyző feladata (azonban előfordul, hogy átvállalják tőled ezt a terhet).
Az öröklési eljárást minden örökösnek külön-külön kell elindítania, ha a hagyatékban szereplő valamely vagyontárgy meghaladja a 300 000 forintos értékösszeget.
A bejelentési kötelességedet az örökhagyó halálától számított 90 napon belül teljesítened kell. Fontos, hogy az adóhivatal ellenőrizheti a bejelentésben szereplő körülmények valódiságát.
5. Fizesd be az öröklési illetéket!
Az illeték összegéről a NAV által küldött határozatból értesülhetsz. A fizetési meghagyás kézhez kapásától számított 30 napon belül keletkezik illetékfizetési kötelezettséged. Fontos, hogy a határozat megkapása után még van lehetőséged kérelmezni a kedvezményt, illetve a teljes illetékmentességet.
Az illetékfizetési határidők betartása nagyon fontos, ha szeretnéd elkerülni a késedelmi kamatokat. Ez a költség minden naptári nappal növekszik és az értéke a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegének 365-öd részéhez igazodik. Ha nem teljesíted a fizetési kötelezettségedet, akkor akár mulasztási bírsággal is számolnod kell. Ez az összeg magánszemélyek esetében akár 200 000 forintot is jelenthet.
Összefoglalva
Az öröklés menetével érdemes tisztában lenned, mert az alapos tájékozódással és az öröklött vagyon pontos számbavételével rengeteg felesleges körtől kímélheted meg magad.
Fontos, hogy a hagyatéki eljárás nem zajlik le magától, az örökösök aktív részvételére van szükség ehhez. Ne felejtsd el, hogy a többi örökössel is érdemes felvenni a kapcsolatot és közösen vágni bele az ügyintézésbe.
Az öröklött vagyon mellett figyelembe kell venned az átruházott adósságokat is, hiszen a kettőt csak együtt lehet elfogadni.
Maradtak kérdéseid?
-
Külföldi örökség után is kell illetéket fizetnem?
Igen! Kivéve, ha egy másik országban (az örökség helyén) már korábban teljesült az adó- vagy illetékfizetési kötelezettség. Fontos, hogy a fizetés megtörténtét örökösnek kell igazolnia. A külföldi örökségre vonatkozó szabályok nem érvényesek a külföldi ingatlanöröklésre.
Ha egy idegen országban örököltél ingatlant, akkor Magyarországon semmiképpen sem keletkezik illetékfizetési kötelezettséged (azonban ne felejtsd el, hogy az adott külföldi ország valószínűleg ki fog vetni valamilyen adót a vagyonszerzésedre).
-
Az örökölt gépjárművek beleszámítanak az örökség tiszta értékébe?
Nem! Az örökölt gépjárművek után az adott autóra érvényes vagyonszerzési illeték kétszeresét kell kifizetni. A gépjárművek után fizetendő vagyonszerzési illeték mértékét az autó gyártási éve és teljesítménye határozza meg.
Mivel a kötelező illetéket más szabályok szerint kell megfizetni, az általánosságban érvényes 18 százalékos öröklési illeték már nem szabható ki erre a típusú örökségre.
-
Mi történik, ha utólag kerül elő egy örökös vagy egy örökül hagyott tárgy?
Az utólag előkerült örökösök és vagyontárgyak sajnos nagyon bonyolulttá tehetik az öröklés menetét, ezért érdemes első körben nagyon alaposnak lenni. Ha egy örökös a hagyatéki eljárás lefolytatása után követeli a jussát, akkor a vagyon újraosztására kerülhet sor.
Egy éven belül érvényen kívül helyezik a hagyatékátadó végzést, illetve szükségessé válik az újratárgyalás. Ha egy év után jelentkezik valaki az örökségért, akkor már csak peres úton szerezheti meg a neki járó vagyonrészt. Új, az örökség részét képező ingóság vagy ingatlan előkerülésekor póthagyatéki eljárás lefolytatására kerül sor.
-
Mi a helyzet az öröklési illetékkel, ha kiskorú az örökös?
Az örökös kiskorúsága esetén az illetékfizetési kötelezettség nem veszik el, hanem kitolódik egészen a nagykorúságig. Ez nem azt jelenti, hogy az örökösnek a 18. születésnapján azonnal fizetnie kell. A nagykorúvá válástól számított két éven belül késedelmi kamat nélkül fizetheti be az öröklési illetéket.
Arra is van lehetőség, hogy az örökös a határidő előtt rendezze tartozását, amely ráadásul kedvezményt is jelent az összegből. Naptári évenként 10 százalékkal csökken az előre befizetett illeték, amely legfeljebb 70 százalék engedményt érhet el.
-
Ha eladom az örökölt ingatlant akkor adóznom kell utána?
Igen! Az ingatlaneladás után adót, míg a vagyonszerzés után illetéket kell fizetni. Nincs ez másképp az öröklött ingatlanok esetében sem. Fontos, hogy az ingatlan eladása után keletkező adó alapjából nem vonható le a korábban befizetett öröklési illeték.
Hiszek abban, hogy stresszmentesebb és jobb életünk lehetne, ha átgondolt pénzügyi döntéseket hoznánk. Ebben szeretnék segíteni. Folyamatosan keresem a megoldást azokra a problémákra, amiket a legtöbben nehezen tudnak maguktól megoldani, és ahol egy jó döntésnek komoly hatása van. Úgy gondolom, hogy a pénzügyek világa az, amiben a legtöbbet tudok segíteni. 2010 óta azon dolgozom, hogy segítsek tudatos és biztos döntéseket hozni a BiztosDöntés.hu-n. Előtte a BankRáció.hu alapítója és ügyvezetője voltam.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.