Még egyáltalán nem biztos, hogy fizetnek majd tranzakciós illetéket a revolutosok
A kormány 2022. július 1-től a határon átnyúlóan Magyarországra szolgáltató külföldi fintech cégekre is kiveti a pénzügyi tranzakciós illetéket, egyben kicsit meg is emeli annak maximum értékét. De még egyáltalán nem biztos, hogy a Revolut ügyfeleinek is meg kell fizetniük ezt az állami elvonást. Nézzük meg részletesebben, hogy miről van szó, és hogy ez revolutosként érinteni fog-e téged!
A 2022. június 4-én, szombaton megjelent 197/2022 (VI. 4.) számú kormányrendelet felsorolja azokat az eseteket, amelyekben az eddiginél több illetéket, vagy az eddigi illetékmentesség helyett a teljes pénzügyi tranzakciós illetéket meg kell fizetni.
A kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla és a természetes személyek fizetési számlája közötti tranzakciósilleték-mentesség változatlanul érvényben marad. Ha az utalás nem a Magyar Államkincstár állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számlájára irányul, akkor az eddigiekhez hasonlóan 0,3 százalékos illeték terheli (de legfeljebb 10 000 forint).
Ezenfelül az értékpapírszámlán lebonyolított vételi tranzakciókra egy újabb 0,3 százalékos illetéket vezet be a kormány - itt is 10 000 forintos határral.
Ha a befektető a pénzt visszautalja a bankszámlájára, akkor újabb 0,3 százalékos közterhet kell leszurkolnia, míg ha mondjuk onnan készpénzben kiveszi, akkor 0,6 százalékos illeték terheli a tranzakciót.
A befektetőknek tehát fontos lehet előre kalkulálni. Főleg a minden vételt terhelő elég magas, 0,3 százalékos illeték tűnik problémásnak, ha valaki újra és újra befekteti a pénzét.
Illetékváltozások
A pénzügyi tranzakciós illeték felső határa változik csak, mely 6 000 forintról 10 000 forintra nő 2022. július 1-től. A díjak a készpénzt érintő tranzakciók esetében nem változnak, csak az eseti és rendszeres átutalások, illetve a csoportos beszedések után.
A magánszemélyeknél ez valószínűleg nem jelent majd nagy változást, hiszen csak azokat a tranzakciókat érinti, amelyek 2 000 000 és 3 333 333 forint között vannak.
A cégeket, amelyek gyakrabban utalnak ekkora összegeket, valószínűleg annál inkább érinti majd ez a változás.
Vannak még kedvező bankszámlák
Találunk még olyan bankszámlákat, amelyeknél elérhető a tranzakciós illetéknél is kevesebb, a banknak fizetendő díj egy-egy átutalásért. A pénzügyi tranzakciós illeték törvény szerinti mértéke 0,3 százalék, maximum 10 000 forint, 2022. július 1-től.
A bankszámla-kalkulátorunkban mutatunk pár kedvező számlacsomagot.
Azon dolgozunk, hogy a rengeteg bankszámla közül megtalálhasd a legjobbat.
-
Bajnok bankszámla
PROMÓCIÓ- 40 000 Ft jóváírást kapsz, ha új ügyfélként szelfivel nyitod meg a számlát
-
Smart számlacsomag - Alap csomaggal
PROMÓCIÓ -
ECO bankszámla
PROMÓCIÓ -
Privilégium "X" Díjcsomag Kedvezményes szinten
PROMÓCIÓ -
MBH Kedvezmény Számlacsomag
PROMÓCIÓ
A megjelenített adatok nem minősülnek ajánlatnak vagy ajánlattételnek és nem jelentenek teljes körű tájékoztatást, azok kizárólag informatív jellegűek, szerződéskötési kötelezettséget nem jelentenek.
Felhívjuk figyelmét, hogy a kalkulátorban szereplő banki ajánlatok nem feltétlenül objektív összehasonlítás alapján jelennek meg. A banki ajánlatok sorrendjét befolyásolhatja a kattintások gyakorisága, a bankokkal kötött promóciós szerződés tartalma (így különösen: a promóciós díj összege, illetve a megrendelt kattintási szám mennyisége), valamint az ajánlatok megjelenésének időben történő egyenletes eloszlása miatti egyedi ütemezési célú informatikai megoldások.
A kiválasztott hitelintézet által adott ajánlat eltérhet a fent megadott adatoktól, amely vonatkozásában felelősségünket kizárjuk. További részletek az Ügyféltájékoztatónkban (ITT), valamint a hitelintézetek weboldalán vagy azok ügyfélszolgálatain tekinthetők meg.
Ezeknek a bankoknak a termékeit nem jelenítjük meg a kalkulátorainkban: Bank of China, BNP Paribas, Deutsche Bank, Duna Takarék Bank, ING, KDB Bank, Merkantil Bank, Oberbank, Polgári Bank.
Valószínűleg ingyenes marad a Revolut
Az új kormányrendelet megszabja, hogy minden, a magyaroknak külföldről határon átnyúló szolgáltatás keretében szolgáltató pénzügyi intézmény legkésőbb 2022. szeptember 1-ig köteles bejelentkezni a magyar adóhivatalnál, amennyiben a pénzügyi tranzakciós illeték alanyává válik 2022. július 1-től.
Ha feltételezzük, hogy a szolgáltatók jogkövető magatartást folytatnak és be fognak jelentkezni a magyar adóhatósághoz, akkor még mindig akad egy probléma: a pénzügyi tranzakciós illetéket, mint új terhet csak úgy háríthatják át az ügyfelekre, ha közben egyéb szabályokat is betartanak.
Ezt viszont 2 szabály is fékezi
Az egyik az, hogy a díjszámítás módját nem változtathatják meg. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk egy átutalásért eddig a szolgáltató fix díjat alkalmazott, akkor nem egészítheti ki vagy nem térhet át százalékos, azaz a tranzakció összegétől függő díjra. A pénzügyi tranzakciós illeték márpedig ilyen.
A másik az, hogy az egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítás nem történhet új díjfajta bevezetésével. Márpedig a korábbi „díjmentes, ingyenes, 0 forintos” tranzakció fizetőssé tétele ilyen, hiszen új díj bevezetését jelenti a Magyar Nemzeti Bank állásfoglalása szerint.
Mit jelent ez?
Azokat a díjakat (beleértve a havi díjat és a Magyarországra irányuló átutalás díját is), melyeket eddig nullán tartott például a Revolut, azokat nem emelheti meg és nem is tehet mellé százalékos díjösszetevőt.
Más szóval, ami eddig nulla volt, az is marad.
Ez csak egy új (fizetős) díjcsomag bevezetésével kerülhető ki, melyre átszerződtetik az ügyfeleket. Ezt azonban nem valószínű, hogy a magyaroknak külön bevezeti egy globálisan működő és gondolkodó fintech cég.
Ezekről beszéltünk a Millásreggeliben is.
Mutatunk 5 módszert a tranzakciós illeték elkerülésére
Bár a fentiek alapján nem valószínű, hogy a Revolut megváltoztatja a magyaroknak szóló díjazását, azért még érdemes áttekinteni, hogyan is lehet kikerülni a pénzügyi tranzakciós illetéket.
- A legfontosabb, hogy ahol lehet, vásárolj bankkártyával. Ezért nem kell sem banki díjat, sem illetéket fizetni, ez majdnem az összes bankszámla-konstrukcióra igaz. Ez az egy kedvezmény a cégekre, egyéni vállalkozókra is igaz.
- Ha átutalsz, és a bankod nem alkalmaz fix díjat egy átutalásért, tehát például nincs a díjban olyan, hogy mondjuk 75 forint, beleértve a minimumdíjat is, amit egy átutalásért mindenképpen fizetni kell, akkor utalj maximum 20 000 forintos részletekben! Ekkor ugyanis nincs illeték az átutaláson, így biztosan kevesebbet fogsz fizetni, mert a megmaradó banki díj a legtöbb esetben sokkal kevesebb, mint az illeték.
- Ha érdekel a készpénz, használd ki a törvényi ingyenes havi 150 000 forintos készpénzfelvételt! Erre illetéket sem kell fizetni, sőt, banki díjat sem. De figyelj arra, hogy ez legfeljebb havi 2 tranzakcióból állhat! Ha nem éred el a 150 000 forintot, de kétszer már vettél fel pénzt az adott hónapban, akkor a harmadik tranzakcióért mindenképpen fizetni fogsz!
- Ha kockázatmentes befektetést keresel, fektess be állampapírokba a Magyar Államkincstárnál! Ez nemcsak teljesen illetékmentes, de kamatadó-mentes is.
- Ahol megmarad az illetékmentesség (pl. Revolut, de egyelőre várd ki a végét!) a fintech megoldások továbbra is illetékmentesen használhatók maradnak!
Érdemes a fentieket kihasználnod!
Honnan kaptuk a nyakunkba a pénzügyi tranzakciós illetéket?
A 2008-2009-es pénzügyi-gazdasági válság hatására került előtérbe az uniós Tobin-adó, mely a részvény-, illetve hitelügyleteket adóztatta volna meg a tranzakció értékének 0,1 százalékában.
A közös tranzakciós adó ötletét az Európai Unió akkori 27 tagállama közül kezdetben csak 3 támogatta egyértelműen, Magyarország már akkor köztük volt. Később a támogató országok közé lépett Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország és Spanyolország, ellenezte azonban Csehország, Hollandia, Nagy-Britannia és Svédország.
A furcsa adónem bevezetését végül a négy ellenző ország közül kikerült Nagy-Britannia akasztotta meg, ahol a pénzügyi tranzakciókat már 1989 óta amúgy is megadóztatják, így a teher tovább növekedett volna.
A magyar kormány azonban - belföldre - továbbvitte az ötletet, a kezdeti 0,1 százalékot átemelve. 2012. július 9-én elfogadták az új közterhet 0,1 százalék, maximum 6 000 forint mértékben.
2012. október 5-től, tehát még az illeték 2013-as bevezetése előtt, a készpénzfelvételekre 1 helyett 3 ezrelék, majd október 17-től a készpénzt nem eredményező műveletekre 1 helyett 2 ezrelék lett a tranzakciós illeték mértéke. Mindkét esetben megtartották a 6 000 forintos felső illetékhatárt pénzügyi műveletenként és így is jelent meg az illeték 2013. január 1-től.
2013. június 17-én jelentették be, hogy a ma is alkalmazott szintre emelik az illetéket 2013. augusztustól, azaz a készpénzfelvételnél 6 ezrelék lesz és eltörlik a 6 000 forintos felső korlátot, míg nem készpénzes műveleteknél 3 ezrelék lesz és megmarad a 6 000 forintos korlát.
Az illeték mértéke azóta lényegében egészen mostanáig nem változott, mindössze néhány kivételt képeztek az illeték alól.
Elválik az illeték a cégeknél és a magánszemélyeknél
Magánszemélyeknél több könnyítést is bevezettek az illeték 2013-as megjelenése óta. Egyrészt a már említett esetben, kincstári állampapír vásárlás esetén a kincstár felé és az onnan visszautalt összeg illetékmentes, a befektetés pedig kamatadó-mentes. Nem kell fizetni illetéket az értékpapír vétele után júliustól sem, ha az a kincstári állampapír-vásárlási számlán történik.
Másrészt a 20 000 forint alatti összegekre - készpénzt nem érintő tranzakció esetén - nem kell megfizetni az illetéket, ha pedig a pénzmozgás ennél nagyobb összegű, akkor annak első 20 000 forintjára nem kell illetéket fizetni.
Harmadrészt a törvényi havi két ingyenes ATM készpénzfelvételre - legfeljebb havi 150 000 forintig - nemcsak illetéket, de banki díjat sem kell fizetni.
Negyedrészt bankkártyás fizetés esetén évi 800 forintos, érintéses bankkártya legalább évi egy érintéses használata esetén évi 500 forintos mértékre szelídült az illeték, a 0,3 százalékos részt tehát eltörölték.
Ezek közül a cégekre csak ez utóbbi, a bankkártyához kapcsolódó kedvezmény vonatkozik, a többi engedmény csak a magánszemélyeket érinti.
Az illetéket a banknak kell fizetnie, de ő továbbháríthatja az ügyfélre. Ebből a szabályból következik, hogy a bankok nem feltétlenül adnak át minden lehetséges kedvezményt, viszont nem is mindig számítják fel az ügyfélnek azt az illetéket, amit ők befizetnek.
Hiszek abban, hogy stresszmentesebb és jobb életünk lehetne, ha átgondolt pénzügyi döntéseket hoznánk. Ebben szeretnék segíteni. Folyamatosan keresem a megoldást azokra a problémákra, amiket a legtöbben nehezen tudnak maguktól megoldani, és ahol egy jó döntésnek komoly hatása van. Úgy gondolom, hogy a pénzügyek világa az, amiben a legtöbbet tudok segíteni. 2010 óta azon dolgozom, hogy segítsek tudatos és biztos döntéseket hozni a BiztosDöntés.hu-n. Előtte a BankRáció.hu alapítója és ügyvezetője voltam.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
