Még egyáltalán nem biztos, hogy fizetnek majd tranzakciós illetéket a revolutosok

A 2022. június 4-én, szombaton megjelent 197/2022 (VI. 4.) számú kormányrendelet felsorolja azokat az eseteket, amelyekben az eddiginél több illetéket, vagy az eddigi illetékmentesség helyett a teljes pénzügyi tranzakciós illetéket meg kell fizetni.

A kincstár által állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számla és a természetes személyek fizetési számlája közötti tranzakciósilleték-mentesség változatlanul érvényben marad. Ha az utalás nem a Magyar Államkincstár állampapír-forgalmazás érdekében vezetett számlájára irányul, akkor az eddigiekhez hasonlóan 0,3 százalékos illeték terheli (de legfeljebb 10 000 forint).

Ha a befektető a pénzt visszautalja a bankszámlájára, akkor újabb 0,3 százalékos közterhet kell leszurkolnia, míg ha mondjuk onnan készpénzben kiveszi, akkor 0,6 százalékos illeték terheli a tranzakciót.

A befektetőknek tehát fontos lehet előre kalkulálni. Főleg a minden vételt terhelő elég magas, 0,3 százalékos illeték tűnik problémásnak, ha valaki újra és újra befekteti a pénzét.

A pénzügyi tranzakciós illeték felső határa változik csak, mely 6 000 forintról 10 000 forintra nő 2022. július 1-től. A díjak a készpénzt érintő tranzakciók esetében nem változnak, csak az eseti és rendszeres átutalások, illetve a csoportos beszedések után.

A magánszemélyeknél ez valószínűleg nem jelent majd nagy változást, hiszen csak azokat a tranzakciókat érinti, amelyek 2 000 000 és 3 333 333 forint között vannak.

A cégeket, amelyek gyakrabban utalnak ekkora összegeket, valószínűleg annál inkább érinti majd ez a változás.

Találunk még olyan bankszámlákat, amelyeknél elérhető a tranzakciós illetéknél is kevesebb, a banknak fizetendő díj egy-egy átutalásért. A pénzügyi tranzakciós illeték törvény szerinti mértéke 0,3 százalék, maximum 10 000 forint, 2022. július 1-től.

A bankszámla-kalkulátorunkban mutatunk pár kedvező számlacsomagot.

Az új kormányrendelet megszabja, hogy minden, a magyaroknak külföldről határon átnyúló szolgáltatás keretében szolgáltató pénzügyi intézmény legkésőbb 2022. szeptember 1-ig köteles bejelentkezni a magyar adóhivatalnál, amennyiben a pénzügyi tranzakciós illeték alanyává válik 2022. július 1-től.

Ha feltételezzük, hogy a szolgáltatók jogkövető magatartást folytatnak és be fognak jelentkezni a magyar adóhatósághoz, akkor még mindig akad egy probléma: a pénzügyi tranzakciós illetéket, mint új terhet csak úgy háríthatják át az ügyfelekre, ha közben egyéb szabályokat is betartanak.

Az egyik az, hogy a díjszámítás módját nem változtathatják meg. Ez azt jelenti, hogy ha mondjuk egy átutalásért eddig a szolgáltató fix díjat alkalmazott, akkor nem egészítheti ki vagy nem térhet át százalékos, azaz a tranzakció összegétől függő díjra. A pénzügyi tranzakciós illeték márpedig ilyen.

A másik az, hogy az egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítás nem történhet új díjfajta bevezetésével. Márpedig a korábbi „díjmentes, ingyenes, 0 forintos” tranzakció fizetőssé tétele ilyen, hiszen új díj bevezetését jelenti a Magyar Nemzeti Bank állásfoglalása szerint.

Mit jelent ez?

Azokat a díjakat (beleértve a havi díjat és a Magyarországra irányuló átutalás díját is), melyeket eddig nullán tartott például a Revolut, azokat nem emelheti meg és nem is tehet mellé százalékos díjösszetevőt.

Ez csak egy új (fizetős) díjcsomag bevezetésével kerülhető ki, melyre átszerződtetik az ügyfeleket. Ezt azonban nem valószínű, hogy a magyaroknak külön bevezeti egy globálisan működő és gondolkodó fintech cég.

Ezekről beszéltünk a Millásreggeliben is.

Bár a fentiek alapján nem valószínű, hogy a Revolut megváltoztatja a magyaroknak szóló díjazását, azért még érdemes áttekinteni, hogyan is lehet kikerülni a pénzügyi tranzakciós illetéket.

Érdemes a fentieket kihasználnod!

A 2008-2009-es pénzügyi-gazdasági válság hatására került előtérbe az uniós Tobin-adó, mely a részvény-, illetve hitelügyleteket adóztatta volna meg a tranzakció értékének 0,1 százalékában.

A közös tranzakciós adó ötletét az Európai Unió akkori 27 tagállama közül kezdetben csak 3 támogatta egyértelműen, Magyarország már akkor köztük volt. Később a támogató országok közé lépett Németország, Franciaország, Ausztria, Olaszország és Spanyolország, ellenezte azonban Csehország, Hollandia, Nagy-Britannia és Svédország.

A furcsa adónem bevezetését végül a négy ellenző ország közül kikerült Nagy-Britannia akasztotta meg, ahol a pénzügyi tranzakciókat már 1989 óta amúgy is megadóztatják, így a teher tovább növekedett volna.

A magyar kormány azonban - belföldre - továbbvitte az ötletet, a kezdeti 0,1 százalékot átemelve. 2012. július 9-én elfogadták az új közterhet 0,1 százalék, maximum 6 000 forint mértékben.

2012. október 5-től, tehát még az illeték 2013-as bevezetése előtt, a készpénzfelvételekre 1 helyett 3 ezrelék, majd október 17-től a készpénzt nem eredményező műveletekre 1 helyett 2 ezrelék lett a tranzakciós illeték mértéke. Mindkét esetben megtartották a 6 000 forintos felső illetékhatárt pénzügyi műveletenként és így is jelent meg az illeték 2013. január 1-től.

2013. június 17-én jelentették be, hogy a ma is alkalmazott szintre emelik az illetéket 2013. augusztustól, azaz a készpénzfelvételnél 6 ezrelék lesz és eltörlik a 6 000 forintos felső korlátot, míg nem készpénzes műveleteknél 3 ezrelék lesz és megmarad a 6 000 forintos korlát.

Az illeték mértéke azóta lényegében egészen mostanáig nem változott, mindössze néhány kivételt képeztek az illeték alól.

Magánszemélyeknél több könnyítést is bevezettek az illeték 2013-as megjelenése óta. Egyrészt a már említett esetben, kincstári állampapír vásárlás esetén a kincstár felé és az onnan visszautalt összeg illetékmentes, a befektetés pedig kamatadó-mentes. Nem kell fizetni illetéket az értékpapír vétele után júliustól sem, ha az a kincstári állampapír-vásárlási számlán történik.

Másrészt a 20 000 forint alatti összegekre - készpénzt nem érintő tranzakció esetén - nem kell megfizetni az illetéket, ha pedig a pénzmozgás ennél nagyobb összegű, akkor annak első 20 000 forintjára nem kell illetéket fizetni.

Harmadrészt a törvényi havi két ingyenes ATM készpénzfelvételre - legfeljebb havi 150 000 forintig - nemcsak illetéket, de banki díjat sem kell fizetni.

Negyedrészt bankkártyás fizetés esetén évi 800 forintos, érintéses bankkártya legalább évi egy érintéses használata esetén évi 500 forintos mértékre szelídült az illeték, a 0,3 százalékos részt tehát eltörölték.

Ezek közül a cégekre csak ez utóbbi, a bankkártyához kapcsolódó kedvezmény vonatkozik, a többi engedmény csak a magánszemélyeket érinti.

Az illetéket a banknak kell fizetnie, de ő továbbháríthatja az ügyfélre. Ebből a szabályból következik, hogy a bankok nem feltétlenül adnak át minden lehetséges kedvezményt, viszont nem is mindig számítják fel az ügyfélnek azt az illetéket, amit ők befizetnek.