7 kritikus pont ingatlanjogász szemmel az Otthon Start hitellel kapcsolatban

Nem kifejezetten az Otthon Start hitelhez kapcsolódó, ám nagyon gyakori probléma, hogy sok családi háznak - ezek hivatalos megnevezése egylakásos lakóház - rendezetlen a jogi státusza. Ez leginkább a 70-es, 80-as és 90-es években épült házaknál fordul elő, amelyek sok esetben családi összefogással épültek.

Előfordul például, hogy nem volt rájuk építési engedély, vagy ha volt is, végül nem az épült meg, mint ami az engedélyben szerepelt. Szintén gyakori, hogy volt építési engedély, maga az épület is rendben van, ám nem tüntették fel a tulajdoni laphoz tartozó térképszelvényen.

Azért jelenthetnek ezek problémát hiteligényléskor, mert az értékbecslőnek meg kell győződnie arról, hogy a tulajdoni lapon feltüntetett adatok megegyeznek a valós állapottal. Ha ez nem teljesül, akkor a bank elutasítja az igénylést, vagy a forgalmi értékhez képest csak kisebb hitelösszeget ad. Vagyis 10 százalék önerő ebben az esetben biztosan nem lesz elegendő.

Ugyancsak gyakori, hogy a közművek a szomszédon keresztül jönnek be, ám nem kapcsolódik ehhez szolgalmi jog. Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint ráadásul sok ingatlannak nincs főmérője, csak almérője, ami ugyancsak nehézséget okozhat.

Bár az Otthon Start rendelet mindössze annyit köt ki, hogy a megvásárolt vagy megépített ingatlannak lakhatónak kell lennie, a gyakorlatban a bankok ennél szigorúbbak.

Az ingatlanjogász szerint a CSOK Plusz esetében a bankok például nem hitelezik a “H” vagy ennél alacsonyabb energetikai besorolású ingatlanokat, amelyekből vidéken még mindig sok van. A Lechner Tudásközpont adatai szerint például 2020-ban a kiállított energetikai tanúsítványok több mint negyede HH, II vagy JJ minősítésű volt.

Nem biztos, hogy a jogszabály lehetővé fogja tenni a tulajdonrész vásárlást. Tóth Renáta szerint ennek az az oka, hogy A használati megosztási megállapodás elfogadhatóságával kapcsolatosan a jogszabály ellentmondásos rendelkezéseket tartalmaz.

A 4. § (11) bekezdése az alábbiakat mondja ki: „A kölcsön hitelcélja nem lehet lakóingatlan résztulajdonának megszerzése.”

Ezt követően a 8. § (2) bekezdésében azonban már így fogalmaz:

„8. § (2) A kölcsön igénylésekor az igénylő

c) büntetőjogi felelőssége tudatában, teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik

cc) arról, hogy a több önálló otthonból álló, osztatlan közös tulajdon esetén a kölcsönnel érintett otthonra vonatkozóan a támogatott személynek kizárólagos használati joga áll fenn”

Az osztatlan közös tulajdon jogi jellege az, hogy a tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet, tehát résztulajdonokból áll.

A Ptk. vonatkozó rendelkezése az alábbi:

5:73. § [A közös tulajdon fogalma] (1) A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet. (2) Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő.

A fenti ellentmondás okán minisztériumi állásfoglalás kérésére lesz szükség a tisztánlátás érdekében. Megjegyzendő, hogy a CSOK plusz és a piaci hiteleknél valóban jelenleg is elfogadott a használati megosztási megállapodás osztatlan közös tulajdon esetén, ezért várhatóan ez az ellentmondás majd feloldásra fog kerülni.

Gyakori élethelyzet, hogy például testvérek örökölnek meg egy ingatlant, így abban többüknek is tulajdonrésze van. Innen úgy tudnak továbblépni, ha eladják az ingatlant, majd osztoznak a vételáron, vagy egyikük kivásárolja a másikat. Az előbbit követően jogosultak lehetnek majd az Otthon Start hitelre, ám arra nem igényelhető a konstrukció, hogy egyikük kivásárolja a másikat. Ugyanis az eladó nem lehet a vevőnek közeli hozzátartozója.

Amennyiben a lakáshoz olyan garázs, tároló vagy más olyan helyiség tartozik, ami külön helyrajzi számon van, akkor az nem finanszírozható az Otthon Start hitellel. Ezt vagy saját megtakarításból kell kifizetni, vagy piaci hitelt kell igényelnie a vevőnek.

Az Otthon Start hitel szabályait rögzítő rendelet szerint tanya is vásárolható a 3 százalékos hitellel, ám itt is van egy kis csavar. A tanyákhoz ugyanis sok esetben tartozik földterület is, mégpedig rendszerint külön helyrajzi számon, szántóként vagy erdőként. Ebben az esetben a tanya megvásárlására fordítható a Start hitel, ám a földterületet már piaci hitelből lehet csak megfinanszírozni.

Az Otthon Start hitel akár 10 százalékos önerővel is igényelhető, ám a hitelfedezeti arányok szabályozásáról szóló 32/2014. (IX. 10.) MNB rendelet egyelőre ellentmond ennek. Itt ugyanis az szerepel, hogy kizárólag abban az esetben elegendő a 10 százalék önerő, ha az igénylő nem töltötte még be a 41. életévét, valamint nincs és korábban sem volt lakóingatlanban 50 százalékot elérő tulajdoni hányada. Ezért Tóth Renáta ügyvéd, ingatlanjogász szerint a két rendelet összehangolására mindenképpen szükség lesz.