Bázishatás – Mit jelent? Miért kell rá figyelni?
A bázishatás miatt sokan azt hihetik, hogy javulnak a gazdasági vagy tőzsdei mutatók, miközben könnyen lehet, hogy csak a korábbi kiugró adatok torzítják a számokat. Ha nem veszed figyelembe a bázishatást, félreérthető az infláció, a GDP vagy akár a részvényhozamok alakulása is. Egy látványos százalékos emelkedés önmagában semmit nem jelent, ha előtte drasztikus visszaesés történt, ezért mindig nézd meg, honnan indult a változás. A bázishatás felismerése kulcsfontosságú a tisztánlátáshoz, legyen szó gazdasági elemzésről vagy befektetési döntésekről.
Mi az a bázishatás?
A bázishatás lényegében egy statisztikai jelenség, amely akkor jellemző, amikor a gazdasági mutatók, például az infláció, a GDP vagy az ipari termelés éves változásait az előző év azonos időszakának kiugróan magas vagy alacsony értéke torzítja.
Ha a bázisidőszakban szokatlanul magas vagy alacsony volt egy mutató, akkor a friss adat ehhez viszonyítva félrevezető képet adhat a gazdasági folyamatokról. Emiatt a bázishatás gyakran elfedi a valós trendeket, és ezt fontos figyelembe venni az adatok értelmezésekor.
A bázishatás azonosítása nélkül a gazdasági mutatók változása könnyen félreértelmezhető, ami téves következtetésekhez vezethet.
Ha például egy korábbi időszakban kiugróan magas volt az infláció, a mostani alacsonyabb adat nem feltétlenül jelent javulást, csupán a magas bázis torzító hatását. A bázishatás figyelmen kívül hagyása hamis optimizmushoz vagy indokolatlan aggodalomhoz vezethet a gazdasági döntéshozatalban.
Miért fontos a bázishatás figyelembevétele az elemzésnél?
Érdemes figyelembe venni az árfolyammozgások elemzésnél is, mert segít megérteni, hogy egy adott időszak árfolyamváltozása mennyiben tükrözi a piaci fundamentumokat, és mennyiben az előző időszak kiugróan magas vagy alacsony értékei miatt látsz látványos százalékos elmozdulást. Ha ezt nem veszed figyelembe, félrevezető következtetésekre juthatsz a részvények vagy portfóliók teljesítményéről.
Érdemes hosszabb távú trendeket, szezonális ingadozásokat és a piaci környezet változásait is vizsgálni, illetve inflációhoz vagy gazdasági ciklusokhoz igazított mutatókat használni. Ezenkívül a valós ármozgások azonosítását segítheti a fundamentális elemzés és a technikai indikátorok kombinálása is.
Hogyan befolyásolja a bázishatás az árfolyamot?
A bázishatás az árfolyamoknál is torzíthatja az éves vagy időszakos hozamok értékelését, mert a korábbi kiugróan magas vagy alacsony árfolyamok miatt a százalékos változás félrevezető lehet.
Például ha egy részvény árfolyama 50%-ot esik, majd utána 50%-ot emelkedik, az árfolyam valójában még mindig csak az eredeti szint 75%-án lesz, mert a korrekció alacsony bázisról indul.
Ezért fontos megérteni, hogy a látványos százalékos mozgások gyakran nem tükröznek valós teljesítményt, különösen, ha a kiinduló pont extrémnek tekinthető.
Hogyan befolyásolja a bázishatás az inflációt?
A bázishatás akkor jelentkezik, amikor a jelenlegi inflációs adatokat a tavalyi év azonos időszakának kiugróan magas vagy alacsony áraihoz hasonlítják. Ha az előző évben magasak voltak az árak, az inflációs ráta most alacsonyabbnak tűnhet, még akkor is, ha az árak emelkedtek. Fordítva is igaz: ha tavaly alacsonyak voltak az árak, a jelenlegi infláció magasabbnak látszik a bázishatás miatt.
Példa:
Ha tavaly egy termék 20 ezer forintba került, idén 25 ezerbe, akkor annak az inflációja 25 százalék, vagyis kiugróan magas érték. Ha viszont jövőre szintén 5 ezerrel lesz drágább a termék, akkor az éves infláció már csak 20 százalék. Látható, hogy itt is szerepet játszott a bázishatás.
Az inflációs bázishatás Magyarországon
Az infláció mérséklődése az esetek többségében nem jelenti az árak nominális csökkenését, azaz ritkán áll elő egy adott ország gazdaságában deflációs helyzet (az infláció ellentéte). Sokkal életszerűbb a dezinfláció, amikor az egymást követő év/év inflációs számok csökkenést mutatnak, vagy lefelé tartó trendbe kerülnek.
De a dezinfláció is gyakran a bázishatás eredménye: ha egy adott hónapban kiugróan magas értékű volt az év/év infláció, akkor a rá következő évben az adat már nem lesz annyira kiugró. De ilyenkor csak a drágulás üteme lassul, az árak ugyanúgy emelkednek.
Maradtak kérdéseid?
-
Miért fontos a bázishatás megértése az infláció elemzésekor?
Segít pontosabban értékelni, hogy a változás mögött valódi gazdasági folyamatok állnak-e, vagy csak az előző évi árak hatása torzítja az adatokat. -
Milyen egyéb gazdasági mutatókra van hatással a bázishatás?
A GDP, ipari termelés, külkereskedelmi adatok és munkanélküliségi ráta éves változásaira is hatással lehet, mivel ezeknél is torzíthatja az aktuális növekedési ütemek értékelését.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
