Értékpapír-kölcsönzés: mit jelent és hogyan működik?
Az értékpapír-kölcsönzés olyan tranzakció, amely során a részvényeket vagy kötvényeket ideiglenesen átadják más befektetőknek. Tudd meg, kinek és miért jó ez, és hogyan lehet vele pénzt keresni!
Mi az az értékpapír-kölcsönzés?
Az értékpapír-kölcsönzés egy olyan tranzakció, amely során az értékpapír tulajdonosa ideiglenesen átadja a részvényeket vagy kötvényeket egy másik félnek. Mivel a kölcsönző az értékpapírok tulajdonjogát is megszerzi, ezért azokkal szabadon kereskedhet, és árfolyamnyereségre tehet szert, például shortolással, fedezeti ügyleteken és arbitrázson keresztül, amit az ideiglenesen átvett részvények segítségével tud végrehajtani a kereskedő.
A kölcsönbe vevő vállalja, hogy később visszaadja ugyanazokat az értékpapírokat, és a kölcsönért egy előre meghatározott díjat fizet a kölcsönt biztosító félnek.
A kölcsönzési díj az értékpapírokat biztosító fél pluszjövedelme, az az összeg amiért a kölcsönzésből eredő kockázatokat vállalja.
A kölcsönzés a piac egésze számára is hasznos, ugyanis növeli a likviditást, a hosszú távra vásárolt értékpapírok kereskedésbe történő bevonásával.
Mennyi az értékpapír-kölcsönzés díja?
Az értékpapírok kölcsönzésének díja változó attól függően, hogy milyen típusú eszközről (részvény vagy kötvény) van szó, hogy ki adja és ki veszi kölcsön az értékpapírt, és hogy milyen időtávra.
A díjat a kölcsönzött értékpapírok árfolyamérétkének meghatározott százalékában szokták kifejezni, mértéke pár százaléktól indul de kár 10 százalék feletti is lehet.
Hogyan működik a folyamat?
Az értékpapírok kölcsönbe adása rendszerint brókercégeken keresztül történik. A kölcsönző és a kölcsönt nyújtó fél megegyezik az átruházandó értékpapírok mennyiségéről, a kölcsönzési díjról és arról, hogy mikor kell azokat visszaszolgáltatni.
Az eszközöket kölcsönbe vevőnek biztosítékot kell nyújtania, amit készpénzben és más értékpapírban is megtehet. Ez a fedezet, melynek értéke el kell hogy érje a kölcsönvett értékpapírok összértékét.
Az értékpapírokkal a kölcsönző ezt követően kereskedhet, eladhatja és visszavásárolhatja azokat, a kölcsönzési idő alatt megkapott osztalék és az árfolyamnyereség őt illeti.
A kölcsönadó kamatot és kölcsönzési díjat kap kompenzációként, az értékpapír időközbeni hozama (osztalék, kamat) pedig kompenzálásra kerül.
A kölcsönszerződés lejártakor a kölcsönzőnek vissza kell adnia az értékpapírokat az eredeti tulajdonosnak, ennek elmulasztása esetén kártérítést köteles fizetni.
Mire használják az értékpapír-kölcsönzést?
Az értékpapír-kölcsönzést vizsgálhatjuk a kölcsönbe adó és a kölcsönkérő oldaláról is.
A kölcsönt nyújtó leggyakrabban egy tőkeerős, jelentős állománnyal rendelkező intézményi befektető vagy befektetési szolgáltató, akik hosszú távon tartják eszközeiket: bankok, brókercégek, alapkezelők. Számukra azért éri meg a portfóliójuk egyes elemeinek kölcsönzése, mert ezáltal extra jövedelmet szerezhetnek a kölcsönzési díjakból.
Az értékpapírok kölcsönzése tröténhet likviditásbővítés céljából is. Egyes befektetési szolgáltatók, bankok például árjegyzőként is működnek, akiknek kötelességük biztosítani meghatározott értékpapírokat, ha ügyfeleik venni vagy eladni szeretnének azokból. Ehhez sokszor gyorsabb és költséghatékonyabb, ha ideiglenesen kölcsönzik a szükséges eszközöket, mintha megvásárolnák azokat.
Értékpapírok kölcsönvételére jellemzően shortolási célból kerül sor, vagyis leggyakrabban piaci haszonszerzés motiválja. A shortolás a klasszikus részvényvásárlás fordítottja, amikor egy részvény vagy más eszköz árfolyamának eséséből profitál a kereskedő. Ehhez előbb eladja a kölcsönkért értékpapírt, majd – kedvező esetben – alacsonyabb áron visszavásárolja és visszaadja eredeti tulajdonosának. Az eladási és a vételi árfolyam különbözete a shortoló nyeresége.
A shortolás mellett más, hasonlóan spekulatív kereskedési stratégiák is alkalmazzák az értékpapír-kölcsönzést. Ilyen lehet a több piacon is elérhető termékek árkülönbözetéből adódó, kockázatmentes haszonszerzést célzó arbitrázs, vagy a fedezeti ügyletek is.
Kockázatok és jogi háttér
Mint minden pénz-és tőkepiaci tranzakciónak, úgy az értékpapír-kölcsönzésnek is vannak kockázatai.
A kölcsönt nyújtó részéről a legnagyobb rizikó, ha a kölcsönvevő fizetésképtelenné válik, és nem tudja visszaszolgáltatni az ideiglenesen megkapott eszközöket.
A brókercég, mint közvetítő ezért kiemelt szerepet játszik a folyamat biztonságában. A kölcsönvevő féltől a kölcsönadott értékpapírokért fedezetet kér, ami készpénz vagy más értékpapír is lehet. Ezek értékének el kell érnie, vagy meg kell haladnia a kölcsönvett eszközök értékét.
Amennyiben a fedezet értéke a kölcsönvett értékpapír értéke alá csökken, többletfedezetet kérhet, ezt nevezik margin callnak. Az erre való felhívás elmulasztása esetén a bróker likvidálhatja a fedezetül kapott értékpapírokat veszteségének csökkentése érdekében.
További kockázatot jelent, hogy a kölcsönadott részvényekkel járó szavazati jogot és egyes jogosultságokat időlegesen elveszítheti a kölcsönadó, aki emiatt akár az osztaléktól is eleshet.
Magyarországon az értékpapír-kölcsönzési tevékenységet a tőkepiaci törvény (2001. évi CXX. Törvény) szabályozza. Az értékpapír-kölcsönzés önmagában nem engedélyköteles tevékenység.
A jogszabály a kockázatok mérséklése érdekében rendelkezik arról, a kölcsönvevőnek kártérítést kell fizetnie a kölcsönbe adó részére, amennyiben az esedékességkor nem tudja visszaszolgáltatni a kölcsönvett értékpapírokat.
Kinek éri meg?
A megkerülhetetlen kockázatok mellett a részvények és a kötvények kölcsönzése jövedelmező tevékenység, ami miatt a befektetők körében is vonzóvá teszi.
Értékpapírokat kölcsönözni különösen megéri:
- Azoknak a befektetőknek, akik hosszú távon tartják az értékpapírokat, és passzív jövedelmet szeretnének a kölcsönadásból származó díjak formájában, ami kiszámítható az osztalékhoz hasonló rendszeres jövedelmet biztosíthat számukra.
- Hedge fundoknak és más spekulatív szereplőknek, akik short pozíciót nyitnának, és ehhez előbb kölcsön kell venniük az eszközt, aminek az árfolyamesésére fogadnak.
- Brókercégeknek, amelyek saját állományukból vagy ügyfeleik eszközeiből nyújtanak kölcsön, amivel pluszbevételre tehetnek szert a piaci likviditás biztosítása mellett.
Gyakran ismételt kérdések
-
Mi történik, ha a kölcsönvevő nem adja vissza a papírokat?
A tőkepiaci törvény értelmében a kölcsön vevőnek kártérítést kell fizetnie a kölcsönt nyújtónak, ah az esedékességkor nem tudja visszaszolgáltatni az értékpapírokat.
-
Kapok kamatot vagy díjat az értékpapír kölcsönadásáért?
Igen, a kölcsönadott eszközért a tulajdonos kölcsönzési díjra jogosult, ami pluszbevételt jelent. Ennek összege függ a kölcsönzött értékpapír típusától, a kölcsönadó és a kölcsönvevő sze,ályétől és az időtávtól.
-
A kölcsönzés befolyásolja a részvényárfolyamot?
A kölcsönzés,vagyis a tulajdonjog átruházása önmagában, közvetlenül nincs hatással az árfolyamra. Az ilyen ügyeleteket ugyanakkor azért hajtják végre, hogy az értékpapírral kereskedjenek, eladják, majd később visszavásárolják azokat, ezek a piaci tranzakciók már befolyásolhatják a részvény árfolyamát.
-
Lehet-e kisbefektetőként is részt venni értékpapír-kölcsönzésben?
Igen, egyes befektetési alapkezelők és a brókercégek is lehetővé teszik, hogy az egyéni befektető hozzájárulásával a tulajdonukban lévő értékpapírokat ideiglenesen kölcsönadják. Az ebből származó díjbevételen a befektetési szolgáltató és az ügyfél eltérő arányban osztozik.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
