Befektetési alapok típusai és összehasonlítása

A befektetési alap egy olyan pénzügyi konstrukció, amelyben sok befektető pénzét egyesítik, és ezt a vagyont egy profi alapkezelő fekteti be különféle eszközökbe – például részvényekbe, kötvényekbe vagy ingatlanokba.

A befektetők az alap részesedéseit vásárolják meg, így a teljesítményből arányosan részesülnek.

Különböző kockázati szintű és célú alapok léteznek, így szinte minden befektetési igényhez található megfelelő lehetőség. A befektetési alapok jó választás lehetnek kezdő és tapasztalt befektetők számára is.

A befektetési alapok célja, hogy a befektetők pénzét profi portfóliókezelők irányításával fektessék be. A legegyszerűbben úgy képzelhető el egy befektetési alap, mint egy közös kassza, amelyet a befektetők a befizetésük arányában birtokolnak. A pénzt a szakértők hozam reményében és az alap szabályzatában rögzített cél és korlátok figyelembevételével menedzselik.

A befektetési alapok különböző típusai lehetővé teszik, hogy a befektetők egyéni céljaikhoz és kockázattűrő képességükhöz igazodva válasszanak.

A megfelelő típus kiválasztása nagyban függ a pénzügyi céloktól és kockázattűréstől. Ahány befektető annyi befektetői igény merülhet fel, ezért az alapkezelők is a különböző befektetési politikájú alapok széles körét kínálják, valamint ezen túlmenően a törvényi szabályozás is az alapok különböző fajtáit, típusait különbözteti meg.

Eszközök szerint csoportosítva az alábbi befektetési alapok léteznek:

A pénzpiaci alapok alacsony kockázatúak és rövid távra ideálisak, mivel likvid eszközökbe, például bankbetétekbe, kincstárjegyekbe fektetnek.

A kötvényalapok már közepes kockázatot jelentenek, és jellemzően fix kamatozású értékpapírokat tartalmaznak.

A részvényalapok magasabb kockázattal járnak, de hosszú távon magasabb hozamot kínálhatnak. Más szempont szerint is lehet kategorizálni: például a visszaválthatóság, stratégia, kockázati profil szerint.

A befektetési jegyek likviditása (visszaválthatósága) szempontjából az alapok két fő csoportra oszthatók. A nyíltvégű alapok befektetési jegyei folyamatosan vásárolhatók, illetve visszaválthatók, míg zártvégű alapoknál a visszaváltásra csak a futamidő lejártával, az alap megszüntetésével kerülhet sor.

Nyíltvégű alapok: a nyíltvégű alapokban a befektetők bármikor szabadon vásárolhatnak vagy eladhatnak részesedést az aktuális árfolyamon. Napi rendszerességgel határozzák meg az árfolyamukat.

Zártvégű alapok: a befektetési jegyeket a futamidő alatt nem lehet eladni az alapkezelőnek. Határozott időre hozzák létre, ami általában 1-5 év.

A végén az alap megszűnik, a befektetők a hozammal együtt (ha lett) kapják vissza a pénzüket. Van azonban egy lehetőség, ha a futamidő alatt szeretnél kiszállni: ezek a zártvégű alapok kötelezően be vannak vezetve a Budapesti Értéktőzsdére.

Passzívan kezelt alapok: előre meghatározott indexet (BUX, CETOP) követnek, nem pedig egyéni döntések alapján válogatnak eszközöket. Mivel nem próbálnak túlteljesíteni egy piacot, vagy benchmarkot, alacsonyabb a költségük, mint az aktívan kezelt alapoknak.

Aktívan kezelt alapok: itt portfóliómenedzserek döntenek arról, hogy mely eszközökbe fektessenek a piaci helyzet és elemzések alapján. Céljuk, hogy felülteljesítsék a referenciaindexet. Az alap tartása magasabb költséggel jár.

Pénzpiaci alapok: diszkontkincstárjegyek, bankbetétek

Kötvényalapok: állampapírok és vállalati kötvények

Részvényalapok: hazai és nemzetközi részvények

Vegyes alapok: részvények és kötvények is helyet kapnak a portfólióban

Ingatlanalapok: befektetnek kész kereskedelmi és lakóingatlanokba, illetve ingatlanfejlesztésekbe

Árupiaci alapok: nyersanyagokba fektető alapok

Ugyanannak a befektetési alapnak létezhet forint, dollár, vagy eurós verziója is. A devizás változatoknál a befektetett eszközökre nem köt az alapkezelő fedezeti ügyletet, a befektető az euró-forint, dollár-forint árfolyamkockázatát is viseli.

Hozam alapján is csoportosíthatók a befektetési alapok, attól függően, hogy milyen hozamcélokat tűznek ki és mennyire biztosítják a befektetett tőke vagy hozam védelmét.

Abszolút hozamú alapok: nem egy piaci indexhez viszonyítják a teljesítményüket, hanem pozitív hozam elérésére törekednek bármilyen piaci környezetben, rugalmasan kezelik a portfóliót, akár shortolhatnak is, így közepes vagy magas kockázattal járhatnak.

Tőkevédett (tőkegarantált) alapok: a futamidő végén garantálják a befektetett tőke visszafizetését (vagy legalább egy részét).

Hozamgarantált alapok: nemcsak a tőkét, hanem egy előre meghatározott minimum hozamot is garantálnak a futamidő végére.

A befektetési alapok a tőkegarantált hozamot a kockázatmentes állampapírok hozamából tudják a befektetők felé biztosítani.

Léteznek bárki számára elérhető nyilvános és zárt körű alapok, ez utóbbiakat a befektetők egy előre meghatározott köre számára hozza létre az alapkezelő.

Származtatott alapok: főként derivatív eszközökkel (határidős ügyletek, opciók, a származtatott ügylet árfolyama egy másik, mögöttes termék árfolyamától függ) kereskednek, nem közvetlenül részvényekkel vagy kötvényekkel. Céljuk a hozam növelése, a kockázat csökkentése vagy akár mindkettő, de működésük összetettebb és kockázatosabb.

Alapok alapjai: más befektetési alapokba fekteti a vagyont, nem közvetlenül részvényekbe vagy kötvényekbe. Ezzel a konstrukcióval a befektető többszörösen diverzifikált portfólióhoz juthat, hiszen egyetlen alapon belül több másik alap kockázata és lehetősége is megjelenik. Ugyanakkor ezek az alapok magasabb költségekkel járhatnak, mivel nemcsak az alap maga, hanem az alatta lévő alapok is kezelési díjat számítanak fel.

Ha alacsony kockázatot keresel: válassz pénzpiaci vagy kötvényalapot, amelyek stabilabb, de alacsonyabb hozamot kínálnak, és kevésbé érzékenyek a piaci ingadozásokra.

Ha középtávon (3–5 év) keresel befektetést: a vegyes alapok jó választás lehetnek, mivel részvényeket és kötvényeket is tartalmaznak, így kiegyensúlyozott kockázat-hozam arányt nyújtanak.

Ha hosszú távon és nagyobb hozamért invesztálnál: a részvényalapok vagy globális ETF-ek lehetnek ideálisak, mert ezek magasabb kockázat mellett hosszú távon jellemzően magasabb hozamot biztosítanak.