Kamatstop változás 2026 – Ennyivel nőhet a törlesztőrészlet júliustól

A kamatstop egy 2022. január 1-jén bevezetett kormányzati intézkedés, amely azt akadályozta meg, hogy bekövetkezzen egyes változó kamatozású hitelek nagyarányú törlesztőrészlet emelkedése a piaci kamatok növekedése hatására.

A lépésre azért volt szükség, mert 2021 végén az infláció és a jegybanki alapkamat gyorsan emelkedett, így a kamatváltozás hatása a törlesztőrészletek emelkedésével egyes banki adósok számára vállalhatatlan terhet jelenthetett volna.

A kamatstop azokat a jelzáloghiteleket érintette, amelyek:

Ezeknél a kamatkockázat kiküszöbölése érdekében a kamatokat a 2021. október 27-én érvényes referencia-kamatlábhoz rögzítették. Ez azt jelenti, hogy a kamatfordulókor figyelembe vett referenciakamat nem lehet magasabb a 2021. október 27-i értéknél, és így az érintett hitelek kamata sem.

Habár eredetileg ideiglenes intézkedésként fél évre tervezték bevezetni, és a kormány azt ígérte, hogy a jegybanki alapkamat egyszámjegyűvé válása esetén kivezetik a kamatstopot, ez annak ellenére nem történt meg, hogy a jegybanki alapkamat és a referenciakamatok is 10% alá estek.

A kamatstop vége többszöri hosszabbítás után jelenleg 2026. június 30., ezért a kamatstop 2026 júliusában várhatóan már nem él, vagyis megszűnik a kamatstop törlesztőrészlet-korlátozó hatása.

Kivezetésekor a kamat újra piaci alapúvá válik és igazodik az akkor aktuális referencia-kamathoz. Így a jelenlegi helyzet alapján törlesztőrészlet-emelkedés következhet be az érintett adósok számára. Az emelkedés pontos mértéke a kamatperiódustól, a fennálló tartozástól és a futamidőtől függ.

Míg a rögzítés időpontjában például a 3 hónapos BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb) 2,02%, és a 12 hónapos BUBOR 2,40% volt, addig 2025 decemberében érvényes 3 hónapos BUBOR 6,50%, a 12 hónapos pedig 6,46%. Ez több mint 4 százalékpontos különbség, melyhez hozzájön még a kamatfelár, ami meghatározza a hitel valós kamatát.

Mivel az adósok különböző összegű hiteleket vettek fel, eltérő futamidőkre, és a hitelek lejárata is változó, így jelentős eltéréseket tapasztalhatnak az érintettek a törlesztőrészletek növekedését tekintve.

A gyakorlatban ez egyes adósoknál akár több tízezer forintos havi törlesztőrészlet-emelkedést is jelenthet, de az átlagos kamatstopos hitelösszeget figyelembe véve nem éri el a tízezer forintot.

A helyzet tehát teljesen változó, de ha abból indulunk ki, hogy egy érintett adósnak van még hátra 10 év a futamidőből és 10 millió Ft tőketartozása, akkor ha 4,5 százalékponttal emelkedik a kamat (például 4,5%-ról 9%-ra), akkor a havi törlesztőrészlet emelkedése 23 000 Ft körül alakul (~22–23%).

Az érintett adósok a kamatstop lejárta után alapvetően hitelkiváltással, futamidő-módosítással tudják mérsékelni a magasabb törlesztőrészleteket, illetve fix kamatozású konstrukcióra váltással tehetik kiszámíthatóvá a törlesztőrészleteket.

Fix kamatozásra váltás azért előnyös az érintett adós számára, mert nem kell bankot váltania, és előre kiszámítható törlesztőrészletekkel kalkulálhat a maradék futamidőre. A kamatfixálás ugyanakkor nem oldja meg a magas törlesztőrészlet problémáját.

Ezért, ha még számottevő idő van hátra a hitel futamidőből, akkor ebben segíthet egy hitelkiváltás, vagyis egy másik banknál felvett hitel, mivel így jobb feltételeket, alacsonyabb kamatfelárat érhet el az adós, és ezáltal kisebb mértékű havi tehernövekedéssel szembesül.

Az új hitel lehet fix kamatozású is, ugyanakkor számolni kell azzal, hogy a hitelkiváltásnak költségei vannak: végtörlesztés díja, közjegyző, értékbecslés, folyósítási díj, stb.

Problémát okozhat, ha időközben úgy változott az adós pénzügyi helyzete, hogy már nem felel meg a hitelképességi feltételeknek. A bank ugyanis a jelenlegi pénzügyi helyzet alapján dönt az új hitelnél. Ilyen esetben marad a régi szerződés, viszont az anyagi nehézségek miatt érdemes lehet megkezdeni az egyeztetést a bankkal, például a futamidő-hosszabbításról.

Az érintett adósok kérhetik a hitelük újratárgyalását a banktól, amit ugyan utóbbi nem köteles megtenni, azonban a bank érdeke is, hogy az ügyfél ne váljon fizetésképtelenné és ne kerüljön sor kényszerértékesítésre.

Ha időközben rosszabb anyagi helyzetbe került az adós, akkor ezen átmenetileg segíthet számára egy korábban megkötött hitelfedezeti biztosítás is, mely ugyanakkor a kamatemelkedés tartós hatása ellen nem véd.

A biztosítás arra terjed ki, hogy egy törlesztést akadályozó élethelyzetben (munkanélküliség, keresőképtelenség, rokkantság, halál) megoldja az adós helyett a törlesztést. Ennek ugyanakkor költsége van, és csak bizonyos előre rögzített élethelyzetekben jelent segítséget, adott esetben csak egy meghatározott időtartamra.

A kamatstopot 2026. június 30-ig hosszabbították meg, melynek lejárta után nem várható további állami kompenzáció. Ez azt jelenti, hogy az adósoknak elsősorban egyéni megoldásokra támaszkodhatnak. Így az alábbi lehetőségek közül tudsz választani: