Sharpe-mutató – Hogyan értékeld a befektetések kockázatát és hozamát?
A befektetések világában nem elég csak a hozamokat nézni – a különböző eszközök, eszközosztályok, befektetési alapok összehasonlításához a kockázatot is mérlegelni kell. A Sharpe-mutató megmutatja, hogy egy adott befektetés, egységnyi kockázatvállalás mellett mekkora többlethozamot termel, és az elért hozam és a felvállalt kockázat közti összefüggésre is rámutat. Bemutatjuk, hogyan értelmezd a Sharpe-mutatót, és hogyan használd a tudatos portfólióépítés során.
Mi az a Sharpe-mutató?
A Sharpe-mutató egy olyan pénzügyi mérőszám, amely azt mutatja meg, hogy egy befektetés mekkora többlethozamot kínál az adott kockázatvállalás mellett.
A Sharpe-mutató a befektetés hozamának és a kockázatmentes hozamnak a különbségét viszonyítja a hozam szórásához, vagyis a volatilitáshoz.
Minél magasabb a Sharpe-mutató értéke, annál kedvezőbb a befektetés kockázat-hozam aránya. Ez a mutató különösen hasznos lehet hosszútávú befektetések elemzésekor és portfóliók összeállításakor, mivel segít kiválasztani azokat az eszközöket, amelyek a legjobb teljesítményt nyújtják a lehető legkevesebb kockázat mellett.
A Sharpe-mutató alkalmas a befektetéseden elért hozam utólagos elemzésére is: megtudhatod, hogy az elért hozam mennyiben köszönhető az alap portfóliókezelőjének.
A Sharpe-mutató képlete:
A képlet megmutatja, hogy egységnyi kockázatra mekkora többlethozam jut. Tehát nem a portfólió tényleges hozamát, hanem a kockázatmentes hozamhoz viszonyított hozamtöbbletet mutatja meg.
Sharpe-mutató = (Portfólió hozama – Kockázatmentes hozam)/ Portfólió szórása
- Rp = a portfólió (vagy befektetés) várható hozama
- Rf= a kockázatmentes hozam (pl. államkötvény hozama)
- σp= a portfólió hozamának szórása (volatilitás)
Mit mutat a Sharpe-érték?
A Sharpe-érték azt mutatja meg, hogy egy befektetés mekkora többlethozamot termel egységnyi kockázatvállalás mellett. Erre azért van szükség, mert az elért hozam önmagában csalóka információt nyújthat, hiszen abból nem derül ki, hogy mekkora kockázatot kellett vállalni a hozam eléréséhez, a nagyobb kockázatvállalás azonban magában hordozz nagyobb veszteséget is.
Minél magasabb a Sharpe-érték, annál hatékonyabban kompenzálja a befektetés a volatilitásból eredő kockázatot.
Másképp fogalmazva: ha két befektetési alap egyforma hozamot ér el, a kevésbé kockázatvállaló fog magasabb Sharpe-értéket kapni.
Pozitív érték (minél magasabb, annál jobb): A befektetés magasabb hozamot biztosít az adott kockázati szint mellett.
Negatív érték: A befektetés rosszabbul teljesít, mint a kockázatmentes hozam.
Átlagos értékek:
- 0-1 között: Elfogadható, de alacsony hatékonyságú befektetés.
- 1 felett: Jó kockázat-hozam arány.
- 2 felett: Kiemelkedően jó befektetés.
Sharpe-mutató használata a befektetések értékelésére
Hogyan segít a portfólió optimalizálásában?
A Sharpe-mutató lehetővé teszi, hogy a befektető azonosítsa azokat az eszközöket, amelyek a legnagyobb hozamot kínálják egységnyi kockázat mellett.
Ezáltal segít kiszűrni a túl kockázatos vagy alulteljesítő befektetéseket, és előnyben részesíteni a kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtó eszközöket.
A portfólió optimalizálásakor a cél a magasabb össz-Sharpe-mutató elérése, vagyis egy olyan portfólió kialakítása, amely a lehető legjobb kockázat-hozam arányt biztosítja.
Példa Sharpe-mutató számítására
Befektetés A:
- Hozam: 8%
- Kockázatmentes hozam: 3%
- Volatilitás: 5%
- Sharpe-mutató: 1 (Elfogadható kockázat-hozam arány)
Befektetés B:
- Hozam: 10%
- Kockázatmentes hozam: 3%
- Volatilitás: 7%
- Sharpe-mutató: 1 (Azonos hatékonyságú, de nagyobb volatilitás)
Sharpe-mutató korlátai
A Sharpe-mutató feltételezi, hogy a hozamok normál eloszlásúak, ezért nem veszi figyelembe a szélsőséges piaci mozgásokat vagy aszimmetrikus kockázatokat.
Emellett érzékeny a volatilitásra, így egy alacsony hozamú, de stabil befektetés magasabb Sharpe-értéket kaphat, mint egy potenciálisan jövedelmezőbb, de ingadozóbb eszköz.
- Feltételezi, hogy a hozamok normális eloszlásúak, ami gyakran nem igaz a valóságban.
- Nem különbözteti meg a pozitív és negatív volatilitást, minden kilengést kockázatként kezel.
- Érzékeny az adatok időtávjára és gyakoriságára, ami torzíthatja az összehasonlítást.
- Csak az átlaghoz viszonyít, nem veszi figyelembe a portfólió abszolút kockázati tényezőit.
- Alapértelmezetten a kockázatmentes hozamot használja viszonyítási alapként, ami változó lehet.
- Könnyen manipulálható, ha a portfólió menedzsere kockázatos, de átmenetileg jól teljesítő eszközöket választ.
- Nem ad információt a portfólió legnagyobb veszteségéről vagy lehetséges szélsőségeiről.
- Nem alkalmas nem lineáris kockázatokat hordozó eszközök (pl. opciók) megfelelő értékelésére.
Sharpe-mutató alternatívák
A Sharpe-mutató feltételezi, hogy a kockázat szimmetrikus és a hozamok normál eloszlásúak, de ez nem mindig tükrözi a valós piaci viszonyokat.
Egyes alternatív mutatók, mint a Sortino- vagy a Traynor-ráta, pontosabb képet adhatnak bizonyos helyzetekben, például ha a befektetőt elsősorban a negatív eltérések vagy a piaci kockázat érdekli.
Sortino-mutató
A Sortino-mutató a Sharpe-mutatóhoz hasonlóan a hozam és a kockázat arányát méri, de csak a negatív eltérések (lefelé mutató kockázat) figyelembevételével értékeli a befektetés teljesítményét.
Béta-mutató
A béta-mutató azt méri, hogy egy befektetés mennyire érzékeny a piaci mozgásokra, vagyis milyen mértékben mozog együtt a piaccal.
Traynor-ráta
A Traynor-ráta azt mutatja meg, hogy egy befektetés mekkora többlethozamot termel egységnyi szisztematikus (piaci) kockázat mellett, a béta-mutató alapján.
Var - Value at Risk
A Value at Risk (VaR) mutató azt jelzi, hogy egy adott időtávon belül mekkora lehet a befektetés maximális várható vesztesége egy adott valószínűségi szinten.
Maradtak kérdéseid?
-
Miért fontos a Sharpe-mutató a portfólió menedzsmentben?
A Sharpe-mutató segít a portfólió menedzsereknek abban, hogy azonosítsák, mely befektetések nyújtják a legjobb hozamot a vállalt kockázathoz viszonyítva. -
Milyen Sharpe-érték felett tekinthető egy befektetés jónak?
Általánosan elfogadott, hogy 1 feletti Sharpe-mutató már jónak számít, 2 felett kiválónak, míg 3 felett kiemelkedőnek.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
