Bennfentes kereskedés – jelentése, következményei és ismert esetek
A bennfentes kereskedés jelentése sokak számára még mindig homályos, pedig a tőzsdei visszaélések egyik legfontosabb esete. Ebből a posztból megtudhatod, mit jelent az insider trading, mik a tiltott tőzsdei kereskedésre vonatkozó szabályok, és hogyan néz ki a bennfentes kereskedés hazai jogi környezete. Megtudhatod azt is, miért kiemelten fontos a piacok tisztasága, valamint milyen tipikus példák vannak az insider tradingre.
Mi a bennfentes kereskedés?
Olyan tőzsdei tranzakció, amelyet valaki még nem publikus, de lényeges információ birtokában hajt végre. Mivel ez tisztességtelen előnyt biztosít, a legtöbb országban jogilag tiltott és szigorúan büntetik. Büntetésre számíthat az információ kiszivárogtatója, továbbterjesztője és az is aki hasznot húz mindebből.
Meg kell említeni a vállalatvezetők részvény ügyleteit is, amelyek azonban nem illegális ügyletek, de szigorúan szabályozott, bejelentésköteles tranzakciók és vannak időszakok, amikor tiltottak.
A lényeg, hogy nem publikus információk alapján tilos tőzsdei ügyleteket végrehajtani, ez egyértelműen visszaélésnek számít.
Mi számít nyilvános információnak?
Tőzsdei közlemények, hivatalos pénzügyi jelentések, sajtóközlemények, szabályozói bejelentések vagy bármi, amit a vállalat nyilvánosan közzétett és amelyet a befektetők egyaránt láthatnak. Ide tartoznak a vállalat részvényeit követő elemzők ajánlásai, célárai is.
Milyen jogszabályok szabályozzák?
Magyarország: a tőkepiaci törvény (2001. évi CXX. tv.), amely kimondja a bennfentes kereskedés tilalmát, és meghatározza a felügyeleti hatóságok, például az MNB jogköreit.
Európai Unió: az EU bennfentes kereskedelemről szóló rendelete (MAR – Market Abuse Regulation, 596/2014/EU), amely egységesen szabályozza a piacbefolyásoló információk felhasználását és a piac tisztességét.
Nemzetközi piacok: például az USA-ban a SEC és a Securities Exchange Act 1934, amely tiltja a bennfentes kereskedést és részletezi a büntetéseket.
Mikor következik be bennfentes kereskedés?
Ha valaki információhoz jut egy vállalattal kapcsolatban, ami lényeges, hiszen árfolyammozgató hatású, de még nem nyilvános és ezt le is kereskedi (az ügylet lehet long és short is), ez bennfentes kereskedés.
Bár az insider információ birtokában a részvényben felvett pozíció biztos és gyors nyereséggel kecsegtet, erre semmi garancia nincs, könnyen megtörténhet, hogy az árfolyamra nem az időközben nyilvánossá váló információ lesz döntő hatással, hanem egy más, külső fejlemény, például egy általános részvénypiaci hangulatváltás. Szóval még veszíthetsz is egy ilyen ügyleten, ráadásul meg is büntethetnek.
Példák a bennfentes információra:
- Negyedéves jelentés publikáció előtti megismerése.
- A vállalat életében mérföldkövet jelentő hír: felvásárolják, feldarabolják, csődvédelmet kér maga ellen, ő felvásárol egy másik piaci szereplőt.
- Jelentős termékfejlesztés: például a cég gyógyszere forgalmazási engedélyt kap az FDA-tól.
- Osztalékfizetésről vagy saját részvény visszavásárlásról szóló igazgatósági javaslat.
- Profit warning.
- A kibocsátók vezető tisztségviselőire külön bennfentes kereskedési szabályok vonatkoznak. Ők a döntéshozó pozíciójuk miatt óhatatlanul hozzáférnek bennfentes információkhoz, sőt gyakran ők hozzák meg az ilyen típusú döntéseket. Ennek ellenére a jogszabályok szerint kereskedhetnek annak a vállalatnak a részvényeivel, ahol dolgoznak, de csak akkor, amikor nincsenek bennfentes információ birtokában és az nem esik tiltott időszakra (gyorsjelentés előtti 30 nap). Az üzleteiket bizonyos összeghatár felett jelenteniük kell és ezeket a kibocsátó is közzéteszi. A lényeg, hogy a vállalat vezetője, amikor részvényt vesz vagy elad, kizárólag publikus információkat mérlegelve döntsön, a kereskedését ne befolyásolja nem publikus információ, még ha a pozíciója miatt ahhoz hozzá is fér, arra rálátása van.
- Újságíróként is érdemes óvatosnak lenni, ha interjút készítesz egy cégvezetővel és a cikk megjelentetése előtt lekereskeded, vagy mással megosztod az elhangzott hírértékű információkat, ne csodálkozz, ha a felügyelet esetleg eljárást indít ellened. Szerencsére ilyen helyzetekre az interjút adó fél is felkészült és szenzitív információk megosztásakor a jogi csapatuk összeállít egy nyilatkozatot, amit alá kell írni és be kell tartani az embargós információkra vonatkozó elvárásokat a hivatalos közzétételig.
- Szabályozói környezet változása: ez már pikánsabb, mivel az információ nem a kibocsátó cégtől szivároghat ki, hanem például a szakminisztériumból. Gondolj bele, ha előre tudod, hogy a szaktárca extra adót vet ki a bankszektorra, shortolnád az OTP-papírokat? Inkább ne tedd, bennfentes trade-nek számít. Sőt, sajnos az is, ha korábban vettél OTP-részvényt, egyébként nem tervezted eladni, de az insider info birtokában mégis eladod.
Példák bennfentes kereskedésre
Jeffrey Skilling, az Enron egykori vezérigazgatója olyan belső információk birtokában adta el részvényeit, amelyek a cég pénzügyi helyzetének romlását jelezték. Ez része volt az Enron sok fronton zajló csalási botrányának (például hamis jelentések, könyvelési trükkök), ami végül a cég összeomlásához vezetett.
Magyarországon a legutóbbi eset az Opus Global részvényekhez kapcsolódott. Az MNB (felügyeleti jogkörben) a kibocsátó 2023 nyarán közzétett részvény-visszavásárlási bejelentését megelőző napok Opus ügyleteit vizsgálta. Az MNB megállapította, hogy négy magánszemély a bennfentes információ birtokában vett Opus részvényeket, majd azokat jelentős haszonnal adták el. Összesen közel 75 millió forint bírságot szabott ki rájuk az MNB.
Miért káros és milyen következményekkel jár?
A bennfentes kereskedés veszélyezteti a tőzsde tisztességét és a piaci bizalmat. Az érintett befektető olyan információkhoz fér hozzá, amelyek még nem nyilvánosak, emiatt torzul a piaci verseny.
Ha a tisztességes befektetők úgy érzik, hogy a piac “nem fair”, kevésbé hajlandók részvényeket vásárolni. Következmény: alacsonyabb kereskedési volumen, kisebb likviditás, cégek számára nehezebb tőkebevonás.
Gyakran ismételt kérdések
-
Hogyan lehet bizonyítani bennfentes kereskedést?
A felügyelet ellenőrzi, hogy a befektető hozzáférhetett-e nem nyilvános információkhoz, megnézik az ügyletkötés időpontját és annak volumenét (eltér-e a befektető átlagos kereskedési szokásaitól), valamint ellenőrzik az emaileket, üzeneteket.
-
Milyen büntetések várnak arra, aki tiltott kereskedéssel él?
A kiszabható büntetések országonként eltérnek, de jellemzően nagy összegű pénzbírságot, a jogtalan nyereség visszafizetését, akár többéves szabadságvesztést, valamint a tőkepiaci tevékenységektől való eltiltást is magukban foglalhatnak.
-
Hogyan védhetik magukat a befektetők?
A befektetési döntéseiket nyilvános, ellenőrizhető információkra érdemes alapozni (elemzés, célár, gyorsjelentés). Ha véletlenül bennfentes információhoz jutsz, lehetőleg ne kereskedd le.
-
Létezik-e “jó bennfentes információ”, amit szabad használni?
Jogi értelemben nem létezik: ha egy információ lényeges és még nem nyilvános, akkor a felhasználása tilos.
-
Milyen szerepe van a szabályozóknak és felügyeleti szerveknek az ellenőrzésben?
A szabályozók és felügyeleti szervek (Magyarországon az MNB, nemzetközi szinten a SEC) feladata, hogy ellenőrizzék a tőkepiaci szereplők tevékenységét, biztosítsák a piac tisztességét és átláthatóságát, és felderítsék a bennfentes kereskedést. Emellett szabályokat alkotnak, bírságolnak, és szükség esetén jogi lépéseket tesznek a visszaélések ellen.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
