Miért fontos a kockázattűrés a pénzügyekben? Hogyan mérd fel?

Ha nem ismered a saját kockázattűrésedet (csak felveszel egy pozíciót és lesz ami lesz) könnyen hozhatsz érzelmi alapú döntéseket, például pánikeladásokat piaci visszaeséskor. Ha nem csak szórakozási céllal fektetsz be, érdemes tudatosan foglalkoznod a témával, kielemezni, mennyire vagy kockázattűrő.

Elsősorban azt, hogy egy befektető mennyire tudja elviselni a lehetséges veszteségeket és árfolyam-ingadozásokat anélkül, hogy irracionális döntést hozna.

Minél magasabb a kockázattűrés, annál nagyobb mértékű volatilitást (ingadozást) képes valaki elfogadni a magasabb hozam reményében.

Ha túl gyakran ellenőrzöd a befektetéseid állását, érdemes arra gyanakodnod, hogy nem a kockázattűrő képességednek megfelelő eszközt választottál: például olyan részvényt vettél, amelynek kifejezetten nagy a volatilitása és normál piaci viszonyok mellett is képes napi +/- 10 százalékos árfolyammozgásra.

A befektetők jellemzően három típusba sorolhatók:

Konzervatív: alacsony kockázatot vállalnak, elsődleges számukra a tőke megőrzése.

Kiegyensúlyozott: kombinálják a kockázatosabb és biztonságosabb eszközöket. Ők érzik leginkább testhezállónak a 60/40 stratégiát (60 százalék részvény, 40 kötvény)

Kockázatvállaló: magas kockázatot is elfogadnak a nagyobb hozam reményében.

A magyar lakosság többségének befektetési szemlélete ultrakonzervatív.

Ha tisztában vagy a kockázattűréseddel, könnyebben alakíthatsz ki olyan befektetési stratégiát, amely hosszú távon is biztonságos és stresszmentes befektetői karriert biztosít.

Életkor: fiatalabb korban általában magasabb a kockázattűrés, idősebb korban csökken.

Pénzügyi helyzet: nagyobb megtakarítás és stabil jövedelem könnyebben elviselhetőbbé teszi a kockázatosabb pozíciók felvételét, a bizonytalan anyagi helyzet csökkenti. Például, ha nincs hiteled és családod, hajlandó vagy akár nagyobb összeget is kockáztatni.

Befektetési tapasztalat: tapasztalt befektetők általában jobban kezelik a kockázatot.

Pszichológiai tényezők: stressztűrés, kockázatérzékelés és érzelmi stabilitás.

Célok és időtáv: hosszabb távú célokhoz gyakran nagyobb kockázat vállalható.

Élethelyzeti változások: családalapítás, lakásvásárlás, nyugdíj közeledése módosíthatja a kockázattűrést.

Piaci tapasztalatok: korábbi veszteségek vagy nyereségek átmenetileg befolyásolhatják a kockázatvállalási hajlandóságot.

Oktatás és pénzügyi ismeretek: magasabb pénzügyi tudatosság gyakran növeli a kockázattűrést.

A kockázattűrés méréséhez több módszer is rendelkezésre áll, például ilyen a befektetési-alkalmassági MiFID teszt.

A befektetési tapasztalatod és a múltbeli piaci helyzetekre adott reakcióid is segítenek felmérni a valós kockázattűrést.

Befektetési tanácsadó segítségével személyre szabott értékelést kaphatsz, amely figyelembe veszi a céljaidat, időtávodat és anyagi helyzetedet.

Emellett a portfóliókockázat modellezése is rávilágíthat, mennyi ingadozást tudsz ténylegesen elviselni (elkészül a kockázati profilod)

A kockázattűréssel azért érdemes foglalkozni, mert segíthet olyan befektetési döntéseket hozni, amelyekkel hosszú távon is nyugodtan tudsz együtt élni.

A kockázattűrés meghatározza az eszközallokációt.

Állampapírok, bankbetétek, pénzpiaci alapok.

Változhat a kor, a tapasztalatok és az élethelyzet függvényében: például fiatalon általában magasabb, mert hosszabb idő áll rendelkezésre a veszteségek helyreállítására.

Élethelyzeti változások, mint a családalapítás, nagyobb pénzügyi felelősség vagy közelgő nyugdíj, gyakran csökkentik a kockázattűrést.

Emellett negatív befektetési élmények is átmenetileg csökkenthetik a kockázatvállalási hajlandóságot.

Tervezés: gondold át, mennyi veszteséget tudnál elviselni anyagilag és érzelmileg.

Elvárt hozam és befektetési időtáv: határozd meg a befektetési céljaidat és a hozzájuk tartozó időtávot.

Termékismeret: vedd figyelembe, mennyire ismered a különböző befektetési eszközöket és piacokat.

Pénzügyi helyzet: ellenőrizd, mennyi megtakarítás áll rendelkezésedre, és mennyit kockáztathatsz nélkülözés nélkül.

Stresszteszt: képzeld el, mi történik, ha a befektetésed értéke hirtelen csökken – gondold végig, hogyan viselnéd el. Ha rendelkeztél befektetéssel, idézd fel, milyen döntéseket hoztál 2008-ban, vagy például 2025. áprilisban. Mit tennél, ha részvényportfóliód értéke rövid idő alatt 20-30 százalékot esne?

Kockázati kérdőívek: tölts ki a kockázati felméréseket (mifid-teszt)

Portfólió-diverzifikáció: kisebb kockázatot jelent, ha több eszközosztályban és devizában fektetsz be.

Rendszeres felülvizsgálat: legalább évente vagy jelentős élethelyzeti változáskor ellenőrizd újra a kockázati szinted.