6 hiba, amit a legtöbb befektető elkövet

Az egyik hiba, hogy ha gyorsan, nagy hozamot szeretnél. Ebből lesznek aztán a legkockázatosabb befektetések. Van olyan, aki nyertesen jön ki ebből, de a legtöbb embernek nem sikerül ezt elérnie. Ha ez általánosan elérhető lenne, mindenki ezt csinálná.

Egy másik hiba, ha a befektetés múltbeli hozama alapján döntesz. Ezzel nem veszed figyelembe, hogy a helyzet folyamatosan változik és mozgásban van, ami hat a befektetésekre. Egyes befektetésekre negatívan, másokra pozitívan hat. Ezért nem lehet csak a múltat nézni, mert annak jószerivel nincs kapcsolata a jövővel. Neves, prosperáló cégek jelentettek már csődöt a világtörténelem folyamán, melyek fejőstehénnek ígérkeztek egy életre szólóan.

Harmadik hiba minden pénz egyszerre történő befektetése. Ezzel ugyanis az éppen stagnáló vagy netán romló eredmények láttán egyszerre jelentős kockázatnak teszed ki az összes megtakarításodat. Érdemes inkább elaprózni időben is a befektetéseket.

A negyedik hiba, ha csak a hozamot nézed, főleg, ha fix és garantált a hozam. Pedig a hozamot csökkentik majd az adók, a bekerülési költségek (beleértve a pénzhez való hozzájutás költségeit is a befektetés végén) és a legfontosabb, az infláció is, amelyhez viszonyul a hozam nagyságrendje is, főleg a fix hozamú befektetések esetében.

Ötödik hiba, ha érzelemből vagy hit alapján döntesz és nem higgadt fejjel, megfelelő információk birtokában, megfontoltan. Lássuk be, az érzelmeknek és a hitnek vajmi kevés köze van a hozamhoz.

Végül a hatodik hiba a diverzifikáció hiánya, azaz minden pénzt egy befektetésbe tolni. Alapszabálynak számít, még kockázatmentes, tehát kis hozamú befektetés esetében is, hogy meg kell osztani a befektetést többféle eszköz, sőt akár eszközosztály között, hogy az egyik vártnál kisebb kamatnyereségét ellensúlyozhassa egy másik befektetés akár vártnál nagyobb kamatnyeresége.

A továbbiakban ezeket a hibákat részletezzük a kalkulátor alatt. A most következő kalkulátorból pedig megismerheted a sokak által kedvelt és nagyon biztonságos lekötött betétek aktuális kamatait.

Az emberiséggel egyidős az élet élvezeteinek hajszolása és az univerzális fizetőeszköz, a pénz feltalálása óta a pénz hajhászása is. Ez gyakran a befektetéseknél is tetten érhető mind a mai napig, vagyis az emberiség nem tanult a korábbi hibáiból, beleértve nemcsak a mások hibájából történő okulást, hanem az egyének saját befektetési hibáiból való tanulást is.

Ebből következik, hogy mindig egyensúlyoznod kell a kockázat és a hozam között. Nincs kolbászból a kerítés és nincs ingyen ebéd, ahogy szokták mondani a közgazdászok, ezáltal minden nagyobb hozam a befektetett tőkédet részben vagy akár egészben is kockáztatja. Minél nagyobb a hozam, annál inkább!

Egy nagy hozamígéretért mindig csak annyit kockáztass, amennyinek az elvesztése nem jelent komoly problémát neked! Más szóval a megélhetésed alapjául szolgáló pénzt sose kockáztasd!

Ne felejtsd el, hogy volt már olyan Magyarországon, hogy egy befektetési cég óriásplakátokon és újságoldalakon ígért kiemelkedően magas hozamot, így teljesen hitelesnek tűntek. A vége az lett, hogy kiderült, hogy egy jól felépített csalás volt az egész és a befektetők nemhogy a kiemelkedő hozamot nem kapták meg, de még a tőkéjüket is elvesztették!

Jegyezd meg, hogy nincs olyan, hogy a magas hozam teljesen kockázatmentes. Még akkor sem, ha óriásplakátokon, tévében hirdetik, pedig ezeket az emberek hitelesítő forrásnak tekintik. Az óriásplakátos, az újság vagy a tévé hirdetési értékesítője azonban nem vizsgálja a hirdetések hitelességét, egyszerűen csak kiteszi azt, amiért fizetnek neki.

Te döntesz a pénzed sorsáról és egyedül te viseled a felelősséget a döntésedért!

Ez az egyik legalapvetőbb hiba. Ennek a kiküszöbölése a legfontosabb a jó befektetési döntések meghozatalában.

Ha látsz egy olyan hozamgörbét a múltról, ami végig egyenletesen teljesített, ez semmiféle garanciát nem jelent arra, hogy így is fog folytatódni. Ez pedig azért van, mert a jövőbeli hozamnak nincs semmilyen kapcsolata a múltbeli hozammal. Minden időpillanatban a hozamnak csak azzal van kapcsolata, amitől a hozam ténylegesen függ és ezek között a tényezők között biztosan nincs benne a hozam múltja.

Amikor megvizsgálsz egy befektetést, érdemes elemezni, hogy mitől alakult jól a múltban, ezek a tényezők fennállnak-e még, fenn fognak-e állni várhatóan a jövőben is, illetve milyen tényezők veszélyeztetik a hozamot, sőt a tőkét is? Ez így már lehet egy kapcsolat a múlt és a jövő között, de önmagában az a tény, hogy a hozam a múltban többnyire sikeres volt, biztosan nem jelent semmilyen kapcsolatot a jövővel.

Amikor megvizsgálsz egy befektetést, a múltbeli hozamra ne helyezz túl nagy hangsúlyt a befektetési döntésedben!

Egy másik gyakori hiba a rossz időzítés a befektetésre. Nehéz egy befektetési döntést jól időzíteni a piacon, és gyakran még a tapasztalt befektetők sem teszik ezt megfelelően. Egy ismert tanulmány az amerikai nyugdíjalapok hozamáról például kimutatta, hogy a portfólió hozamainak mintegy 94 százaléka a helyes eszközallokációból származik, nem pedig a piaci időzítés eltalálásából vagy a pillanatnyi részvényvásárlásokból.

Ha valaki úgy gondolja, hogy most egy jó beszállási pont van valamibe, ezért érdemes berakni rá az összes pénzt, az valószínűleg bukni fog. Nem törvényszerű, de jelentős esély van rá.

Azok a befektetők, akik a legalacsonyabb ponton gondolnak befektetni vagy a legmagasabb ponton eladni, gyakran tévednek, méghozzá fájóan.

Ehelyett általában hatékonyabb összpontosítani a hosszú távú befektetési stratégiákra, mint a rövid távú piaci időzítésekre. A gazdagság sem egyik napról a másikra szokott létrejönni, hanem egy hosszabb időszak alatt.

Ez egyben azt is jelenti, hogy jobban teszed, ha időben is elnyújtod a befektetésedet több befektetési időpontra, mert így egy váratlan veszteséggel nem veszítesz annyit a pénzedből, mintha egyszerre betennéd. Ebből a szempontból kifejezetten előnyös, ha rendszeresen, havonta teszel félre és fektetsz be.

A legmagasabb hozamról már eddig is láthattad, hogy számtalan tényező befolyásolja, de akkor mondunk még egyet: ez a bekerülési költség és az adók.

Évi 10 százalékos mondjuk egy új befektetés egy másik bankban? Hát az lehet. De oda utaztatni a pénzed átutalási költségbe és ezen felül még 0,3 százalékos, maximum 10 000 forintos banki díjba kerül a pénzügyi tranzakciós illeték alapján.

Amikor befektetsz, annak is lehet költsége, de ha nincs is, a 10 százalékos kamatból máris vonnak kamatadót és kamatszochót. Ezenkívül pénzbe kerülhet a pénz újabb utaztatása a következő befektetési állomásra is. Ha ez egy lekötött betét, akkor fenn kell hozzá tartani egy bankszámlát is, melynek szintén lehet költsége.

Ennek megfelelően lehet, hogy jobban jársz például egy évi 7 százalékos kamatot kínáló állampapírral a kincstárban, mint egy évi 9 százalékos kamatot kínáló lekötött betéttel. A kincstárba ugyanis pénzügyi tranzakciós illetéknek megfelelő banki díj nélkül utalsz, ingyen fektetsz be, ingyenes a számlavezetés, nincs kamatadó és kamatszocho és ingyen utalod tovább a kitermelt hozamot (és a tőkédet).

Ezzel szemben a lekötött betét magasabb kamatából 15 százalékos kamatadót, 13 százalékos kamatszochót vonnak, 0,3 százalékos, a pénzügyi tranzakciós illetéknek megfelelő banki díj terheli a pénzed mozgatását a befektetés előtt és utána, továbbá még némi számlavezetési költséged is fellép.

Vagyis nemcsak a hozam nagysága az egyetlen szempont a befektetési döntéseidben, hanem az is, hogy ez milyen költségekbe kerül neked! Azt a konstrukciót válaszd, ami a költségek levonása után a legtöbbet is hozza, ne pedig azt, amely a legmagasabb hozamot ígéri, de nem számoltad össze a vele kapcsolatos költségeket!

Az érzelem átszövi a legtöbb döntésünket az életben, sokan ezért a befektetési döntéseikben is hajlamosak érzelmeket keverni oda, ahol csak az értelemnek van helye. Nem véletlenül mondják, hogy a pénzügyekben racionális döntést kell hozni.

Ezért ha szeretsz egy céget, mert jó termékeik vannak, vagy szeretsz egy szolgáltatót, mert jó szolgáltatásai vannak, esetleg tetszik a logója, vagy a reklámja, az nem befektetési szempont. Ahogyan az sem jó döntés, hogy ha utálsz egy bankot, és mondjuk nem bankolnál ott soha, ám biztosan vonzó befektetésnek számít, de te mégsem fektetsz be a részvényébe, csak mert drágán adja a hitelkártyát vagy magas a bankszámlavezetési díja.

Az üzletben nincs helye az érzelmeknek, és ki kell zárni ezt a befektetéseidben is. Nemcsak a döntés meghozatalakor, hanem később is, ha netán a befektetés közben rosszra fordulnak a dolgok. Ha váltani kell, dönts racionálisan, de ne érzelmek alapján, beleértve a félelmeket és a mohóságot is. Továbbá ne hozz döntéseket dühből és ittasan sem.

Kerüld el inkább a meggondolatlan döntések meghozatalát! Helyettük fontold meg jól a döntésedet, aztán bízz magadban és csak alapos okkal térj le a korábban jól megfontolt pályáról!

Szintén az egyik legnagyobb hiba minden pénzed egyetlen befektetésbe tolni, aztán figyelni, ahogy apad a pénzed egy nem várt, de előbb-utóbb törvényszerűen megérkező visszaesés során.

Hacsak nem fix a hozamod – amely viszont bizonyára nagyon szerény hozam, így ennél idővel többet szeretnél –, akkor biztos, hogy idővel ingadozni fog minden befektetésed. Fel is és le is. Mindegyik, egyenként is fog lefelé és felfelé is menni. Lesz, aminél tartósan lefelé megy majd a görbe, vagy hirtelen nagyot esik az árfolyama és ki akarsz szállni belőle, majd esetleg tényleg ki is szállsz.

Ezt a kockázatot csökkenteni tudod a diverzifikációval, vagyis azzal, amikor több eszközosztályban (pl. kötvény, részvény, állampapír), illetve azon belül is több konstrukcióban tartod a pénzed. Ha ezt odafigyelve csinálod, akkor ez egy nagyszerű kockázatkezelési eszköz.

Úgy érdemes kialakítani, hogy valóban kiegyenlítse egyik nyeresége a másik veszteségét, vagyis eltérő kockázatú eszközöket köss össze, melyeknek nincs korrelációjuk, azaz nem függnek egymástól és nem ugyanúgy reagálnak egy-egy piaci eseményre.

Természetesen általános rossz piaci körülmények közepette, pl. válság, háború, politikai bizonytalanság során szinte minden befektetés értéke zuhanni kezd, de ez nagyon ritka esemény, főleg globálisan. Inkább az az általános, hogy amíg az egyik zuhan, addig a másik stagnál vagy emelkedik, vagy esetleg sokkal kisebb mértékben zuhan.

Törekedj arra is, hogy túldiverzifikálni sincs értelme. Ha például már van egy kellően jól diverzifikált portfóliód, ahhoz nincs értelme hozzáadni egy másik, szintén jól diverzifikált portfóliót, mert nem változtatsz a kockázat és a hozam viszonyán.

Diverzifikálni csak egy bizonyos szintig van értelme, mert onnan már nem nő tovább a hatékonyság. Itt ugyanis már annyira csekély az egy befektetésre eső változás, hogy nem kompenzál eléggé egy másik változást. Általános szabály, hogy egyetlen befektetésre se szánj a tőkéd 5-10 százalékánál többet, de kevesebbet se!

A diverzifikációt tanulni kell, így kezdetben csak részben tudsz diverzifikálni. A különböző vállalatok, iparágak, befektetési típusok mind egy-egy diverzifikációt jelentenek. Ha nem diverzifikálsz, hanem például csak egyetlen iparágba, vagy egyetlen vállalatba fektetsz be, akkor a befektetésed (portfóliód) teljesítménye attól függ majd, hogy az adott kis piaci szegmens vagy az adott vállalat hogyan teljesít. Ezt pedig jobb elkerülni.

A befektetők többsége sokkal nagyobb mértékben megszenvedi a negatív piaci teljesítményt, mint amennyire örül a pozitív teljesítménynek. Vagyis sokszor intenzívebben éljük meg a mélypontok fájdalmát, mint a csúcsok örömét, ami aztán végül érzelmi döntéshozatalhoz vezethet.

A megfelelő diverzifikáció segít korlátozni ezeket a csökkenéseket és emelkedéseket, ezáltal segít elkerülni a meggondolatlan érzelmi döntések meghozatalát is.

Alábbi tájékoztatás a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény vonatkozó rendelkezései alapján kereskedelmi kommunikációnak minősül, és nem tekinthető ajánlattételnek, teljes körű tájékoztatásnak, befektetési vagy adótanácsadásnak. Az egyes állampapírok forgalomba hozatalának és forgalmazásának általános feltételei (így különösen a kamatszámításra vonatkozó részletes szabályok) a vonatkozó ismertetőben és a nyilvános ajánlattételben szerepelnek az adott állampapír termékoldalán, a Részletek gombra kattintva. A BiztosDöntés.hu felhívja a befektetők figyelmét, hogy valamennyi befektetési kockázatot és lehetőséget a befektetőnek kell felmérnie és mérlegelnie!