Mennyit kamatozik 1 millió forint?

A kamat az a többlet pénz, amelyet azért cserébe kapsz, hogy a banknak odaadtad a pénzed.

A kamat szerepe a kölcsönadó fél számára az, hogy legalább a pénzromlást (inflációt) kompenzálja.

Hitelnél a bankok e feletti nyeresége is benne van a kamatban, betétnél viszont az infláció teljes kompenzálása általában nem sikerül.

Megmutatjuk az aktuális lekötött betéteket és azt is, hogy mennyi nettó kamatot kapsz majd 1 millió forint befektetésével. Azt is be tudod állítani, hogy csak fix vagy változó kamatozású betéteket mutasson a kalkulátor.

Az alábbiakban összefoglaljuk neked egy táblázatban, hogy bizonyos kamatszintek konkrétan mekkora forintösszeggel járnak a futamidő végén. A kamatokat az alábbi módszerrel számoltuk, nyilván ettől bármiben eltérő kamatozás eltérő összeget hoz, ezért ez a táblázat csak szemléltetésül, általános tájékoztatásként szolgál:

A táblázat azokat az összegeket tartalmazza, amelyeket a kamatadó és a kamatszocho levonása után a futamidő végén kézhez kapsz, azaz ezek már a nettó kamatok.

A kamatos kamat – főleg a magasabb kamatok esetén – akár jelentősen is megnövelheti a kamatot a futamidővel arányosan.

A kamatot szinte mindig éves, azaz egy évre kiszámítva adják meg, akkor is, ha ennél rövidebb, vagy hosszabb a futamidő. A kamatot naponta számolják, de csak a futamidő végén – vagy ha azon belül van kamatfizetési időszak, akkor annak a végén – fizetik ki.

Ennek megfelelően a kamat számításába be kell vonni azoknak a napoknak a számát, ameddig a pénz a banknál (betétnél) vagy az adósnál (hitelnél) van.

Ennek megfelelően 1 millió forint évi 11 százalékos kamata egy évre (betétnél):

1 000 000×0,11 = 110 000 Ft

Ha a betétben csak 30 napig van, akkor a kamatot 365 részre osztják, azaz kiszámolják az egy napra eső kamatot, majd megszorozzák a napok számával:

30×((1 000 000×0,11)/365) = 9 041 Ft

A hitelek kamatszámítása is hasonló természetesen, de ott az egyenlő havi törlesztőrészlet érdekében ún. annuitásos törlesztőrészletet számolnak. Ebben a hitel kamata mindig időarányos a még adósságban maradt összeggel és mellé – az egyenlő törlesztőrészlet érdekében – mindig változó a kölcsön törlesztése. De ahogy haladsz a törlesztéssel, úgy egyre kevesebb a törlesztőrészletben a hitel kamata és egyre több a tartozás, azaz a tőke törlesztése.

A betétkamattal ellentétben azonban a hitelkamat itt nem arányos az idővel, ezáltal a futamidő felénél például még nem törlesztetted a tartozásod felét igazából, hanem csak jóval kevesebbet.

Erre mondják, hogy az elején csak a kamatokat fizeted. Aztán az idő előrehaladtával megfordul az arány és a vége felé már csak a tőkét törleszted szinte, a kamatot nem. Ezért nem sokkal a kölcsön futamidejének lejárata előtt már nem igazán éri meg például egy összegben végtörleszteni, mert túl sok kamatot már nem fogsz vele spórolni. Addigra már megfizetted a kamatokat.

A lakosság nem, de a vállalkozók egyes hiteleknél kérhetnek ún. lineáris törlesztést is. Ebben az esetben a tőke törlesztése egyenlő részletekben történik és mellé az aktuális tartozás hitelkamatát meg kell fizetned. Itt értelemszerűen időarányosan haladsz a törlesztéssel, viszont a törlesztőrészlet nem állandó. Eleinte sokat fizetsz a sok hitelkamat miatt, de aztán ahogy fogy a tartozásod, úgy közeledsz a törlesztőrészletben a havi egyenlő tőketörlesztésed közelébe.

A fix vagy változó kamat közötti választásnak – magán a kamat nagyságán túl természetesen – az is egy figyelembe veendő tényezője, hogy a kamatcsökkenési vagy kamatnövekedési hullám van-e a piacon éppen.

Hitelnél pont fordítva.

A fix kamatozás azt jelenti, hogy a kamat a futamidő alatt nem változik.

Ekkor a fenti,” Hogyan kell kamatot számolni?” című fejezetben írtak szerint kell kiszámolni a kamatot.

A változó kamatozás azt jelenti, hogy a kamat a futamidő alatt valaminek a függvényében változik, vagy változhat. Leggyakrabban betéteknél a jegybanki alapkamatot szokták ilyen viszonyítási kamatnak tekinteni és ahhoz képest valamennyivel kevesebb kamatot fizet a bank.

Ilyenkor úgy kell alkalmazni a fenti,” Hogyan kell kamatot számolni?” című fejezetben írtakat, hogy szakaszonként csak azokra a napokra számolod ki a kamatot, amíg a kamat nem változott, majd ezeket a szakaszokat összeadod.

Bizony, nem mindegy, hogy 360 vagy 365 nappal számolják a kamatot, főleg nagy összegnél.

Az angol kamatszámítási módszer szerint a hónap napjait a naptári napok szerint, az évet 365 nappal számolják.

Az amerikai kamatszámítási módszer szerint a hónap napjait a naptári napok szerint, az évet 365, szökőévben 366 nappal számolják. Szökőévek 2050-ig: 2024, 2028, 2032, 2036, 2040, 2044 és 2048.

A francia kamatszámítási módszer szerint hónap napjait a naptári napok szerint, az évet 360 nappal számolják.

A német kamatszámítási módszer szerint hónap napjait 30 napjával, az évet 360 napjával számolják,

Magyarországon a betétkamat számításánál az angol kamatszámítási módszert, hitelkamat számításánál a német kamatszámítási módszert használják a bankok.

A kamat lehet összegtől függően differenciált is, és olyan módszer is létezik, amely időben jutalmazza a pénz minél hosszabb lekötésben tartását.

A küszöbös, vagy más néven lépcsős kamatnál mondjuk például 1 millió forintig 10 százalékos, 1 millió forint felett 11 százalékos a kamat. Ez azt jelenti, hogy ha 1 millió forintot teszel be a bankba, akkor 10 százalékos kamatot kapsz rá, de ha 1 millió 1 forintot, akkor az egész betétre 11 százalékot.

Az időben sávos kamatozás egy ritka, de létező ajánlati forma. Az egyes futamidő alatt nőni szokott a kamat, hogy időarányosan minél kevésbé akard kivenni a pénzed.

Egy időben sávos kamatozás például így néz ki:

Látható, hogy a legmagasabb kamatot csak a futamidő végén kapja meg a betét tulajdonosa, miközben a futamidő elején a kamat még igen szerény. Ennek megfelelően természetesen a tényleges kamat is alacsonyabb.

Természetesen egy időben sávos kamatozásnak akkor van értelme, ha idő előtti feltöréskor az idősávnak megfelelő kamatot ki is fizeti a bank, nem pedig egy külön megállapított alacsony feltörési kamatot alkalmaz.

Az összegben sávos kamatozásra például 100 000 forintig 1 százalékos, 500 000 forint felett 6 százalékos a kamat, másképp számítódik, mint a fenti példában.

Itt ugyanis 100 000 forintig mindenképpen 1 százalékos a kamat és csak az afeletti összeg kamatozik 2, 3 stb százalékkal. Tehát 500 000 forint lekötésekor csak az 1 forintos rész kamatozik 6 százalékkal ebben a példában.

Azt, hogy a bankok küszöbös vagy sávos kamatozást alkalmaznak, nem biztos, hogy feltüntetik, azt viszont biztosan közlik, hogy a kamatsávokat, hogy kell érteni: az egész betétre összegtől függően egy sáv vonatkozik, vagy több is. Első esetben küszöbös, másodikban sávos kamatról beszélünk.

Hazánkban a jegybanki alapkamat határozza meg a bankok által kínált bankbetétek kamatának felső határát.

A hazai piacon az infláció, a jegybanki alapkamat mesterségesen alacsonyan tartása és helyette a bankoknak kínált egyhetes betéti tender kamatának piaci viszonyokhoz igazítása egy speciális helyzetet eredményezett, melyben egyes lakossági ügyfelek a bankok speciális segítségével elérhettek a jegybanki alapkamatnál magasabb kamatot is.

Ezt a kiskaput zárta be a kormány, amikor az egyes gazdasági tárgyú intézkedésekről szóló 471/2022. (XI.21.) számú kormányrendeletében úgy határozott, hogy a 2024. március 31. napjáig kötött, forintban elhelyezett látra szóló és legfeljebb egyéves futamidejű betétszerződés alapján a betét összegére fizetett kamat nem haladhatja meg az Államadósság Kezelő Központ hivatalos honlapján utoljára közzétett 3 hónapos hátralévő futamidővel forgalomba hozott diszkont kincstárjegy aukciós átlaghozamának mértékét.

A kormányrendelet alapján a maximális kamatszintet a legalább 20 000 000 forint összegben kötött betétszerződésekre kellett alkalmazni a rendelet hatálybalépését követően kötött betétszerződésekre, de ezen kívül a 2022. december 1. napján fennálló látra szóló betétszerződésekre is alkalmazni kellett.

Ezért a bankok a 2024. március 31-ig indult betéteknél kikötötték, hogy a betételhelyezés felső összege 19 999 999 forint lehet, vagy ha ezt meghaladja a betétösszeg, akkor a jogszabály miatt a kamatot másképp állapítják meg.

A kamatot többféle állami elvonás is terhelheti. Az egyik a kamatadó, a másik a szociális hozzájárulási adó, melyet a BiztosDöntés.hu-n kamatszochónak is hívunk, megkülönböztetve ezt az elvonást a szochótól. A szocho ugyanis az adózó jövedelmétől függ, míg a kamatszocho a jövedelemtől független.

Ezeket a kamat kiszámításakor le kell vonnod a kamatból. A levonások előtti kamatot bruttó kamatnak, a levonások után kézhez kapott kamatot nettó kamatnak hívjuk, ahogy azt a jövedelmednél is megszokhattad már.

A kamatadó a kamatra eső személyi jövedelemadó tulajdonképpen, csak elterjedt ezt kamatadónak hívni. A kamatadó mértéke a kamat 15 százaléka.

A kamatadó csak a kamatra vonatkozik, a befektetett tőkére nem.

Például 1 millió forintnál az egy évre fizetett 10 százalékos éves kamat esetén a kamatadó mértéke:

1 000 000×0,1×0,15 = 15 000 Ft

A kamatadóról és más állami pénzpiaci elvonásról bővebben olvashatsz itt.

A kamatszocho eleinte csak ideiglenesen volt velünk – a 424/2022. (X. 28.) kormányrendelet szerinti veszélyhelyzet ideje alatt keletkezett kamatokra vonatkozik –, de 2024. augusztus 1-től a kamatjövedelmek utáni szociális hozzájárulási adót már véglegesen meg kell fizetni, azaz a veszélyhelyzettől függetlenül is, állandóan. A kamatszocho mértéke a kamat 13 százaléka.

A kamatszocho csak a kamatra vonatkozik, a befektetett tőkére nem.

Például 1 millió forintnál az egy évre fizetett 10 százalékos éves kamat esetén a kamatszocho mértéke:

1 000 000×0,1×0,13 = 13 000 Ft

A kamatszochóról bővebben olvashatsz itt.

A két elvonást összeadják és a kamat kifizetésekor egyből levonják, tehát meg sem kapod.

Épp ezért a kamatadót nem kell bevallanod a személyi jövedelemadó bevallásban és a szocho kiszámításakor sem kell számolnod a kamatszochóval és persze megfizetni sem kell egyiket sem (hiszen a bank már levonta és befizette azokat).

A kamatadó és a kamatszocho is kikerülhető.

A kamatadó alól mentesek a tartós befektetési számlára (tbsz) tett betétek és a 2019. június 1-től kibocsátott állampapírok. A tbsz-ről itt olvashatsz bővebben, az állampapírokról meg itt.

A szocho alól mentesek a tartós befektetési számlára (tbsz) tett betétek, az ingatlan befektetési jegyek kamatai, valamint a 2019. június 1-től kibocsátott állampapírok. Mentesülnek megfizetése alól továbbá a cégek, vállalkozók is (pénzforgalmi bankszámla esetén), továbbá azok a kamatok sem szocho-kötelesek, melyek 2023. július 1. előtti lekötésekből származnak. Függetlenül attól, hogy már a rendelet hatálya alatt fizetik ki azokat.

A kamatszámításban gyakran említik a kamatos kamat fogalmát. Ez azt jelenti, hogy a kamatot is visszaforgatod a befektetésedbe és ezáltal az is kamatozni kezd. A kamatos kamattal azonban csak akkor számolhatsz, ha az adott betéti konstrukcióban a futamidő alatt van kamatfizetés, hiszen egyéb esetben csak a futamidő végén kapod meg a kamatot.

De akkor is számolhatsz kamatos kamattal, ha egy befektetésed lejárt, kifizették, kivetted belőle a tőkédet és a kamatot egyaránt és a tőkét a megkapott kamattal együtt fekteted be a következő befektetésedbe.

A kamatos kamat hatása a kamat nagyságától és az eltelt időtől függ, mindkettővel arányosan nő.

A kamatjóváírási időszak teszi tehát lehetővé a kamatos kamatot a befektetésen belül. Ez azonban nem túl elterjedt és inkább csak a hosszabb, több éves futamidejű befektetésekre jellemző.

A kamatjóváírási időszakkal tehát csak viszonylag kevés befektetési lehetőségnél fogsz találkozni, de ott az lesz a szerepe, hogy a kamatot a futamidő alatt egyszer vagy többször is kifizetik neked, mielőtt lejárna és a végén kifizetnék az utolsó kamatot is.

Ilyenkor dönthetsz, hogy a kamatot kiveszed és elköltöd, vagy hozzácsapod a betéthez és a kamat is kamatozik tovább. Bárhogy is teszel, az eredeti betéted, amit befektettél, változatlanul kamatozik tovább.

Ha ilyenkor – tehát a kamatjóváírási időszak végén – kiveszed a kamatot, az nem minősül részkivétnek a betétből vagy a betét feltörésének sem, ezért semmilyen hátrány nem éri a betéted kamatozását.

Ha viszont a tőkéből is kiveszel – akár a kamatjóváírási időszak végén, akár máskor, de a betét futamidejének lejárata előtt – azt viszont sajnos büntetni szokták a bankok.

Ekkor ne az eredeti kamattal számolj, hanem helyette egy teljesen más kamattal, amit lejárat előtti kamatnak vagy betétfeltörési kamatnak hívnak és külön feltüntetnek. Mindegy, hogy a futamidő első vagy utolsó vagy bármelyik másik napján veszed ki a pénzed, ezzel a kamattal kell számolnod, ami általában rendkívül csekély.

Vannak olyan konstrukciók, amelyek engedik a részkivétet, tehát a betéted egy részének idő előtti kivételét úgy, hogy a betétben maradó rész az eredeti kamattal kamatozik tovább.

Az egyik ilyen betét idő előtti feltörése nem érinti a többi befektetés kamatát, miközben ha egyben kötötted volna le, akkor teljes befektetésedet fel kellett volna mondanod és az egész pénzedre csak a lejárat előtti kamatot kaptad volna.

Mielőtt tovább lépnél, nézd meg a legjobb fix kamatozású betéteket a BiztosDöntés.hu kalkulátorában, amelyekkel akár közép távon is a legjobb kamatokat érheted el. Az útmutató az összefoglalóval folytatódik a kalkulátor alatt.

Az alábbiakban összefoglaljuk neked egy táblázatban, hogy bizonyos kamatszintek konkrétan mekkora forintösszeggel járnak a futamidő végén. A kamatokat az alábbi módszerrel számoltuk, nyilván ettől bármiben eltérő kamatozás eltérő összeget hoz, ezért ez a táblázat csak szemléltetésül, általános tájékoztatásként szolgál:

A táblázat azokat az összegeket tartalmazza, amelyeket a kamatadó és a kamatszocho levonása után a futamidő végén kézhez kapsz, azaz ezek már a nettó kamatok.

A kamatos kamat – főleg a magasabb kamatok esetén – akár jelentősen is megnövelheti a kamatot a futamidővel arányosan.