Mi a kamat?

A kamat az a pénz, amit a befektetésedért cserébe kapsz. Ezt lényegében azért kapod, mert a pénzed kölcsönadtad, és azt más használja helyetted. A kamat a hozam egyik fajtája.

A lekötött betét esetén a kamatot a bank fizeti a megtakarító ügyfélnek, a hitel során pedig az adós fizeti a banknak.

A kamat általában a százalékban, ritkábban fix összegben fejezhető ki.

Kamatot általában bankok, vagy kötvénykibocsátó cégek, vállalatok szoktak kínálni.

A kamatok mértékét, más néven a kamatlábakat a pénzpiaci körülmények szabják meg, különös tekintettel a központi bankok (Magyarországon ez a Magyar Nemzeti Bank, rövidítve MNB) kamatainak figyelembe vételével. Magyarországon ez a kamat a jegybanki alapkamat.

A kamatra hat még az infláció, azaz az éves pénzromlás mértéke is.

Ezek fényében a kamatot az egyes befektetések kezelői szabadon állapítják meg, ezzel egy verseny van a piacon a befektetők pénzéért. Minél inkább szeretne egy pénzügyi intézmény vagy egy kötvénykibocsátó pénzhez jutni, annál magasabb kamatot kínál.

A kamatok jelentősége azért nagy, mert befolyásolják a te megtakarítási hajlandóságodat.

Fordított esetben, amikor neked adnak pénzt, tehát hitelt veszel fel, hatnak a gazdasági növekedésre és az inflációra is, főleg a cégek hitelezése esetében.

Kamatot viszont általában olyan befektetésre kínálnak, amely gyakorlatilag kockázatmentesnek tekinthetők.

Ez be is határolja, hogy milyen mértékű lehet a kamat: nem szokta meghaladni, főképp nem szokta jelentősen meghaladni a jegybanki alapkamat és az infláció mértékét.

Ha ennél magasabb jövedelmet szeretnél a pénzedért, akkor ugyan többet kockáztatsz, de olyan pénzügyi befektetések világában kell elmélyedned, melyek árfolyamkülönbségen alapuló hozamot termelnek, nem pedig kamatot.

Gyakorlatilag minden olyan befektetési eszköz ide tartozik, mely potenciális jövedelmet termelhet a számodra.

Hozamnak számít a kamat is, de nem teljesen szinonimái egymásnak, mivel a hozam egy sokkal tágabb merítést jelent a pénzügyi befektetésekben.

A bankbetétek, kötvények, állampapírok lényegében kockázatmentes befektetésnek számítanak. Itt csak szélsőséges esetekben veszítheted el a pénzed.

Ezzel szemben a befektetési alapok – befektetési jegyek – és a részvények bizony el is vihetik a pénzed, nem csak hozhatnak, ezért ezek az eszközök már nem számítanak kockázatmentesnek.

Nem mindegy, hogy 360 vagy 365 nappal számolják az éves kamatot, főleg nagy összegnél.

Az angol kamatszámítási módszer szerint a hónap napjait a naptári napok szerint, az évet 365 nappal számolják.

Az amerikai kamatszámítási módszer szerint a hónap napjait a naptári napok szerint, az évet 365, szökőévben 366 nappal számolják. Szökőévek 2050-ig: 2024, 2028, 2032, 2036, 2040, 2044 és 2048.

A francia kamatszámítási módszer szerint hónap napjait a naptári napok szerint, az évet 360 nappal számolják.

A német kamatszámítási módszer szerint hónap napjait 30 napjával, az évet 360 napjával számolják,

Magyarországon a betétkamat számításánál az angol kamatszámítási módszert, hitelkamat számításánál a német kamatszámítási módszert használják a bankok.

Az infláció, a jövőre nézve pedig a várható infláció számbavétele nélkül a hozam csak egy szám, mely önmagában még nem jelent valós értéket a te szempontodból.

Valós értéket akkor fog jelenteni a befektetésed, ha összeméred az inflációval. Mindig azzal az inflációval kell összemérni, amikor a hozam megtermelődött, azaz a múltbelieket a múltbeli inflációval, a jövőbeni hozamot pedig a tervezett, vagy várt inflációval.

Infláció feletti hozam kockázatmentesen általában a csúcskamatot kínáló bankbetétekkel és az állampapírokkal érthető el. De ezek legfeljebb csak nagyon szerény mértékben haladják meg az infláció mértékét.

Infláció feletti hozam kötvényekkel, részvényekkel érhető el, ezek viszont már kockázatosabbak, melyek ugyan a magas hozam ígéretével kecsegtetnek, de ugyanakkor rosszabb esetben el is vihetik a pénzed értékét részben vagy egészben.

Fontos diverzifikáció, amellyel elosztod a kockázatot több befektetés között, és az egyik nyeresége kompenzálja a másik esetleges veszteségét.

A kamatos kamat az eredeti tőkédre, azaz a befektetett pénzedre vonatkozó kamatokkal úgy számol, hogy azokat a kifizetéskor hozzácsapja a pénzedhez, azaz tőkésíti. Ezt követően már ez a nagyobb összeg lesz a tőkéd, vagyis a további kamatszámítás alapja.

Ez gyorsabban biztosítja a befektetett pénzed növekedését, hiszen egy idő után a kamat maga is kamatozik, és ez a hatás a további kamatfizetések során még erősebb lesz.

A kamatra jelenleg kétféle adó vonatkozik.

A kettő együtt 28 százalékos elvonást jelent.

Igen, a kamatok tekinthetők ilyennek.

Azonban a kamatok sem teljesen kockázatmentesek. A banki lekötött betéteknél és megtakarítási számláknál 100 000 euró feletti betétekre már nem vonatkozik az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) betétbiztosítási garanciája.

A befektetésedet úgy lehet leginkább kockázatmentessé tenni, hogy a várt kamattal együtt 100 000 euró feletti pénzed elosztod több bank között úgy, hogy 100 000 eurónál több pénzed egyik helyen se legyen. Ebbe számold bele a várható kamatot és az ott tartott egyéb pénzed (pl. folyószámla) is.

Az állampapírok sem teljesen kockázatmentesek, hiszen egy esetleges államcsőd gondot okozhat a kifizetésben.

Az EBKM az egységesített betéti kamatláb mutató, amely a lekötött betét vagy a folyószámlán tartott betét utáni bruttó kamatot mutatja meg, éves szinten.

Az EHM hasonló az EBKM-hez, és az értékpapírokra vonatkozik. Teljes neve egységesített hozammutató.

A futamidő végéig fizetendő évesített hozamot, vagyis a ténylegesen jóváírt bruttó hozamot mutatja meg.

Az EHM előre természetesen csak ott értelmezhető, ahol kamatot kínálnak, hiszen a tőzsdei, változó árfolyamot előre nem lehet kiszámítani.

ozás