Mi a kamat? - Minden amit tudni akarsz róla 2024-ben

A kamat az a pénz, amit a befektetésedért cserébe kapsz. Ezt lényegében azért kapod, mert a pénzed kölcsönadtad, és azt más használja helyetted. A kamat a hozam egyik fajtája.

Kamatot általában bankok, vagy kötvénykibocsátó cégek, vállalatok szoktak kínálni. A kamatok mértékét, más néven a kamatlábakat a pénzpiaci körülmények szabják meg, különös tekintettel a központi bankok (Magyarországon ez a Magyar Nemzeti Bank, rövidítve MNB) kamatainak figyelembe vételével. Magyarországon ez a kamat a jegybanki alapkamat.

A kamatra hat még az infláció, azaz az éves pénzromlás mértéke is.

Ezek fényében a kamatot az egyes befektetések kezelői szabadon állapítják meg, ezzel egy verseny van a piacon a befektetők pénzéért. Minél inkább szeretne egy pénzügyi intézmény vagy egy kötvénykibocsátó pénzhez jutni, annál magasabb kamatot kínál, és ez fordítva is igaz.

A kamatok jelentősége azért nagy, mert befolyásolják a te megtakarítási hajlandóságodat. Fordított esetben, amikor neked adnak pénzt, tehát hitelt veszel fel, mindkét irányban hatnak a gazdasági növekedésre és az inflációra is, főleg a cégek hitelezése esetében.

Kamatot viszont általában olyan befektetésre kínálnak, amely gyakorlatilag kockázatmentesnek tekinthetők. Ez be is határolja, hogy milyen mértékű lehet a kamat: nem szokta meghaladni, főképp nem szokta jelentősen meghaladni a jegybanki alapkamat és az infláció mértékét.

Ez egy fontos összefüggés. Ha ennél magasabb jövedelmet szeretnél a pénzedért, akkor ugyan többet kockáztatsz, de olyan pénzügyi befektetések világában kell elmélyedned, melyek árfolyamkülönbségen alapuló hozamot termelnek, nem pedig kamatot.

Itt megnézheted, hogy milyen kamatot ajánlanak a lekötött betétedért a bankok. A kalkulátor alatt az útmutató folytatódik, érdemes maradnod.

Hozamnak számít a kamat is, de nem teljesen szinonimái egymásnak, mivel a hozam egy sokkal tágabb merítést jelent a pénzügyi befektetésekben. Gyakorlatilag minden olyan befektetési eszköz ide tartozik, mely potenciális jövedelmet termelhet a számodra.

Tehát nem csak a kamatot kínáló bankbetétek, megtakarítási számlák vagy kötvények, köztük az államkötvények – más néven állampapírok – tartoznak ide, hanem a befektetési alapok és a részvények is.

A bankbetétek, kötvények, állampapírok lényegében kockázatmentes befektetésnek számítanak. Itt csak szélsőséges esetekben veszítheted el a pénzed.

Ezzel szemben a befektetési alapok – befektetési jegyek – és a részvények bizony el is vihetik a pénzed, nem csak hozhatnak, ezért ezek az eszközök már nem számítanak kockázatmentesnek.

Ezzel szemben a hozammal ennél akár lényegesen magasabb jövedelmet is elérhetsz, de sokkal több a kockázati tényező, ezért nem annyira biztos, hogy tényleg el is éred. Sőt, még akár veszíthetsz is a betett pénzedből, ha netán rosszul sülnek el a dolgok.

Az infláció, a jövőre nézve pedig a várható infláció számbavétele nélkül a hozam csak egy szám, mely önmagában még nem jelent valós értéket a te szempontodból.

Valós értéket akkor fog jelenteni, ha összeméred az inflációval. Mindig azzal az inflációval kell összemérni, amikor a hozam megtermelődött, azaz a múltbelieket a múltbeli inflációval, a jövőbeni hozamot pedig a tervezett, vagy várt inflációval.

A pénzed évről évre romlik kisebb-nagyobb mértékben. Ezt leginkább az emelkedő árakon és az emelkedő jövedelmeden érheted tetten, melyek erodálják a pénzed értékét.

Világos, hogy ha a megtakarításodat készpénzben tartod, az egyre kevesebbet ér, hiszen az inflációt semmi sem kompenzálja. Vagyis ugyanannyi készpénzből évről évre egyre kevesebb árut tudsz megvásárolni.

Azért érdemes befektetni ezt a pénzt, hogy ezzel kompenzáld a pénzed romlását, azaz az inflációt. De ha csak annyi hozamot termelsz, mint az infláció, még mindig csak a pénzednél vagy, tehát nem növelted annak értékét.

Ezért érdemes infláció feletti hozamot keresni. Ez általában a csúcskamatot kínáló bankbetétekkel érthető el, és az állampapírokkal, ha a kockázatmentes befektetések közül szeretnél választani. De ezek legfeljebb csak nagyon szerény mértékben haladják meg az infláció mértékét.

Infláció feletti hozam kötvényekkel, részvényekkel érhető el, ezek viszont már kockázatosabbak, melyek ugyan a magas hozam ígéretével kecsegtetnek, de ugyanakkor rosszabb esetben el is vihetik a pénzed értékét részben vagy egészben.

Ezért a nem kamat jellegű, árfolyamváltozásból jövedelmet termelő hozamok felé akkor fordulj, ha már érted ezek működését, és ezek mentén tudsz választani közülük. Vagy kérd befektetési tanácsadó véleményét.

Fontold meg a diverzifikációt is, melynek lényege, hogy elosztod a kockázatot több befektetés között, és az egyik nyeresége kompenzálja a másik esetleges veszteségét. Ha csak egyetlen eszközbe fektetsz, és az éppen veszteséges lesz, akkor buktad a pénzed egy részét, miközben egy másik befektetéssel, ami nyereséges lett, kompenzálhattad volna ezt a veszteséget.

Az első és legfontosabb, hogy felmérd, hogy mekkora hozamot szeretnél elérni és azért hajlandó vagy-e kockáztatni. A kockázatosabb hozamok bizonytalanok, a kamat jellegű hozamok viszont biztosabbak, de alacsonyabbak.

A hozamnál azt is mérlegelned kell, hogy a várható inflációnál várhatóan magasabb hozamot érj el, mert csak így nem romlik a pénzed értéke, illetve valójában csak így kereshetsz többet a pénzed mindenkori, inflációval növelt értékénél. Az infláció mértékéig terjedő, kamat jellegű hozammal ezt nagy valószínűséggel nem érheted el.

Figyelj tehát arra a szabályra, hogy minél nagyobb hozammal kecsegtet egy befektetési lehetőség, annál bizonytalanabb a hozam elérhetősége, és annál jobban kockáztatod a befektetett pénzed részbeni vagy egészében történő elvesztését.

A biztonságosabb kamatok viszont az infláció várható nagysága körüli felső határnál véget érnek, vagy a jegybanki alapkamat szintjétől függően csak minimális mértékben haladják azt meg. Mivel a kamatokat jelentős állami elvonások terhelik a kamatadó és a szocho miatt, ezért elég nehéz manapság egy kamat jellegű jövedelemmel meghaladni az infláció mértékét.

A kamatos kamat az eredeti tőkédre, azaz a befektetett pénzedre vonatkozó kamatokkal úgy számol, hogy azokat a kifizetéskor hozzácsapja a pénzedhez, azaz tőkésíti. Ezt követően már ez a nagyobb összeg lesz a tőkéd, vagyis a további kamatszámítás alapja.

Ez gyorsabban biztosítja a befektetett pénzed növekedését, hiszen egy idő után a kamat maga is kamatozik, és ez a hatás a további kamatfizetések során még erősebb lesz.

Ezzel a kamatos kamat hatás közelebb viszi a befektetésedet a hozam jellegű, árfolyamkülönbséggel elért jövedelemhez, különösen hosszú távon, tehát évtizeden túl.

A kamatra jelenleg kétféle adó vonatkozik.

A kettő együtt 28 százalékos elvonást jelent.

Ez azt jelenti, hogy ha például 10 százalékos kamatot kapsz a pénzedért, akkor abból valójában csak 7,2 százalékos kamatot kapsz kézhez, mely felett már szabadon rendelkezhetsz.

Van néhány kivétel, mellyel kamatadót vagy szochót tudsz spórolni.

Kamatadót és szochót egyszerre tudsz spórolni az alábbi konstrukciókkal:

A fentiek mellett a kamatadótól függetlenül szochót tudsz spórolni még az alábbi konstrukciókkal is, mivel ezeknél nem kell szochót fizetni:

A tőkejövedelmek, tehát a nem kamat jellegű hozamjövedelmek utáni szocho a minimálbér összegének 24-szeresében korlátozott, amibe beleértendő az önálló, nem önálló és egyéb összevonás alá eső jövedelmed is, nem csak a tőkejövedelmed. A kamatra eső szochónál viszont nincs ilyen felső határ.

További részletek a hozam jellegű jövedelmek adózásáról a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központ Kft. honlapján olvashatók.

Igen, a kamatok tekinthetők ilyennek.

Azonban a kamatok sem teljesen kockázatmentesek. A banki lekötött betéteknél és megtakarítási számláknál 100 000 euró, azaz mintegy 40 millió forint feletti betétekre már nem vonatkozik az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) betétbiztosítási garanciája.

A befektetésedet úgy lehet leginkább kockázatmentessé tenni, hogy a várt kamattal együtt 100 000 euró feletti pénzed elosztod több bank között úgy, hogy 100 000 eurónál több pénzed egyik helyen se legyen. Ebbe számold bele a várható kamatot és az ott tartott egyéb pénzed (pl. folyószámla) is.

Az állampapírok sem teljesen kockázatmentesek, hiszen egy esetleges államcsőd gondot okozhat a kifizetésben. Ha hosszú időre, több évekre fektetsz be, sosem tudhatod teljes bizonyossággal, hogy előáll-e egy ilyen helyzet. Természetesen egy államcsőd, ha nem is lehetetlen, de igen ritka esemény, és az országok mindenképpen igyekeznek elkerülni.

A Wikipédia szerint Magyarországon a Habsburg Birodalommal közösen 1796-ban, 1802-ben, 1805-ben, 1811-ben, később, az Osztrák–Magyar Monarchiában 1868-ban és 1916-ban, majd a király nélküli alkotmányos magyar királyságban 1932-ben és 1941-ben volt államcsőd.

1941 óta nem volt államcsőd, de többször volt az ország államcsőd felé vezető úton, melyet aztán sikeresen visszafordítottak. Mivel az államcsőd nagyon rossz üzenet, és csak a rossz gazdasági teljesítményt nyújtó vagy szegény országokra jellemző, ezért arra számíthatsz, hogy Magyarország jó eséllyel meg fog úszni minden, államcsőd közelébe vezető helyzetet.

Az EBKM az egységesített betéti kamatláb mutató, melyet a bankbetétek összehasonlíthatóságára fejlesztettek ki. Erre azért volt szükség, mert több bank trükközött a kamattal, vagy egyedi költségekkel terhelte a meghirdetett kamatot.

Az EBKM a lekötött betét vagy a folyószámlán tartott betét utáni olyan kamatot mutatja meg, melyet bruttó kamatként kapsz. Vagyis a várható kamatot éves szinten mutatja meg, akkor is, ha a tényleges futamidő ennél rövidebb (vagy hosszabb).

A bruttó kamat azt jelenti, hogy abból még le kell vonni az állami elvonásokat, hogy a pénzt kézhez kaphasd. Az állami elvonások lehetnek a 15 százalékos kamatadó és a 13 százalékos szocho. Ezek csak a kamatra vonatkoznak, a betett pénzedet nem érintik.

Az EHM hasonló az EBKM-hez, de nem a bankbetétekre, hanem az értékpapírokra vonatkozik. Teljes neve egységesített hozammutató. Az értékpapírok hozamának összehasonlítását ugyanúgy segíti, mint az EBKM a bankbetétekét.

A futamidő végéig fizetendő évesített hozamot, vagyis a ténylegesen jóváírt hozamot mutatja meg, és az EBKM-hez hasonlóan a kamatadót és a szochót nem tartalmazza.

Az EHM előre természetesen csak ott értelmezhető, ahol kamatot kínálnak, hiszen a tőzsdei, változó árfolyamot előre nem lehet kiszámítani.

A vállalati kötvények, de leginkább a részvények kínálnak olyan befektetési lehetőséget, amelyek magas hozammal kecsegtetnek ugyan, de kockázatosabbak a kamatozást nyújtó befektetési lehetőségeknél.

Ez közelebbről azt jelenti, hogy az egyes befektetési lehetőségek hozamai szórhatnak, ingadozhatnak az idő függvényében.

Épp ezért láthatod azt is, hogy ha bármelyik korábbi dátumnál meghúzod a vonalat, mintha az lenne a mai nap, az utána következő árfolyamok máig nézve ingadoznak. Olyan értékpapírok is vannak, melyek árfolyama, vagyis értéke csökkent a kiválasztott dátumtól máig nézve, vagyis veszteséges volt.

Olyan is lehet, hogy egy ingadozás legmagasabb pontján szállsz be, ami után esik az árfolyam, így csak akkor beszélhetsz nyereségről, ha előbb a belépéskori árfolyamot visszanyeri az adott értékpapír, sőt fölé is megy.

Ha ugyanennek az ingadozásnak a legmélyebb pontján szállsz be, akkor viszont nyilvánvaló, hogy amint elindul az árfolyam felfelé, már nyereséget realizálhatsz.

Tehát az, hogy a jövőben milyen hozamot érsz el egy adott értékpapírral, attól is függ, a belépéskor (megvásárláskor) éppen milyen helyzetben van az árfolyam. De függ attól is, hogy milyen pénzpiaci helyzet, illetve ezzel összefüggő hatás következik be általánosan, az adott ország gazdaságában, illetve a részvény mögötti vállalat életében milyen döntések, és azoknak milyen eredményei születnek.

Egy részvény vagy kötvény árfolyam ezért tud akár nagyon magasra is emelkedni, vagy akár nagyon mélyre is süllyedni. Ez pedig nagyon kihat arra a hozamra, amit a belépésedhez képest egy adott későbbi időpontban nyereségként vagy akár veszteségként realizálhatsz az árfolyamkülönbségből.

Alapesetben egy részvény árfolyama hosszabb távon várhatóan nyereséget termel, így érdemes lehet megtartani a részvényt a veszteséges időszakban is, főleg, ha vannak kilátások az árfolyamának növekedésére.

Tehát ne csak a múltbeli árfolyamváltozásokra hagyatkozz, amikor egy részvény mellett döntesz, és alkalmazz diverzifikációt, mellyel elosztod egy részvény kockázatát más részvényekkel.

Hosszabb távon, ha a gazdasági környezet és a pénzpiac nem romlik le látványosan a részvény országában vagy a világpiacon, akkor nem valószínű, hogy a jól diverzifikált portfóliódból mindegyik részvény veszteséggel vagy az inflációnál csekélyebb nyereséggel zár majd.

A diverzifikáció akkor lehet optimális, ha minél többféle szempontból (országok, iparágak, várakozások, stb.) kiegyenlített portfóliót állítasz össze.

Ebbe a döntésbe bevonhatsz befektetési tanácsadót is, de dönthetsz úgy is, hogy olyan befektetési alapba fektetsz, amely részvényekbe fektet. Ebben az esetben a részvény portfóliót hozzáértő szakemberek kezelik. Viszont egy ilyen befektetési alappal sem érhetsz el jellemzően nagyobb hozamot évente, mint 10 százalék körüli érték.