Nyugdíj: minden, amit tudnod kell róla 2024-ben

A nyugdíjas időszakra sokan egyfajta megváltásként tekintenek és alig várják, hogy a munkától megszabadulva azzal foglalkozzanak, amivel igazán szeretnének. Sajnos ezek az előzetes elképzelések nem mindig találkoznak a valósággal. Gyakran előfordul, hogy a nyugdíjas korral csökken az élettel való elégedettség és az önértékelés. A nyugdíjba vonulás egy nagyon jelentős fordulópontja az életnek, amely számos anyagi, szociális és egészségügyi kihívást tartogat.

Erikson pszichoszociális fejlődéselmélete szerint minden életszakasznak megvan a maga feladata. Az emberek csak akkor tudnak továbblépni a következő lépcsőre, ha az aktuális időszak kihívásait sikerrel vették. Az időskor próbatétele a visszatekintés, amely az elért eredményekkel való szembesülést és azok értékelését jelenti.

Ezen időszak fontos funkciói és lehetőségei sajnos nem kapnak elég hangsúlyt. Sokan nem is gondolkodnak előre, holott a várható élettartam növekedésével az élet egyre jelentősebb részét töltjük nyugdíjasként.

Annak ellenére, hogy a nyugdíjba vonulás milyen fontos életesemény, nagyon hiányos az időszakra való felkészülés, illetve felkészítés. A tervezés fontosságát a kutatási eredmények is megmutatják.

Például egy 1992-ben végzett kutatás eredményei szerint a tervezés és nyugdíjcélú megtakarítás pozitívan hat a későbbi nyugdíjaskori elégedettségre. Egy 1999-ben készült felmérés hasonló megállapításra jutott. 1781 nyugalmazott személyt vizsgálva azt találták, hogy a nyugdíjas évek megtervezése pozitív összefüggést mutat a későbbi anyagi, kapcsolati és egészségügyi státusszal.

A nyugdíjas évekre való felkészülés fontos része a pénzügyi tervezés.

A 30 és 59 év közötti korosztályba tartozó személyek 87 százaléka tartja fontosnak az öngondoskodást, viszont a megkérdezettek 68 százaléka úgy gondolja, hogy jelenleg nem tud nyugdíjcéllal megtakarítani.

A pénzügyi célok priorizálása előtt érdemes megismerkedned a magyarországi nyugdíjrendszer működésével és azt is célravezető kiszámolnod, hogy milyen összegű állami nyugdíjra számíthatsz.

A Magyarországon kapott öregségi nyugdíj összegét két tényező határozza meg:

A munkával töltött idő az egész életed alatt végzett bejelentett munkát takarja, míg a jövedelmet (a jelenlegi számításkor) 1988 óta nézik összesítve és az infláció mértékével korrigálva. A több munkával töltött év és a magasabb bevétel nagyobb összegű nyugdíjat jelent.

A nyugdíj összegét egy nagy közös kasszából kapják meg a nyugdíjasok az éppen aktív dolgozók bruttó fizetéséből levont járulékokból. Ez azt jelenti, hogy az életed során végzett munka mennyisége vagy a megkeresett bevétel nincs mindig arányban a kapott nyugdíjjal, hiszen a kormány egy véges mennyiségű közös pénzből gazdálkodik. Ha kevesebb járulék érkezik be a közös kasszába (mert például kevesebb aktív munkavállaló van a rendszerben), akkor minden nyugdíjas alacsonyabb összeget kap.

Korábban a magyar nyugdíjrendszert igyekeztek úgy megreformálni, hogy az egy tartóoszlop helyett legalább két lábon támaszkodhasson. Ez a kísérlet sajnos kudarcba fulladt és a magánnyugdíjpénztárakat végül 2011-ben visszaolvasztották a (jelenleg is működő) felosztó-kirovó rendszerbe.

A jelenlegi nyugdíjasok az aktív dolgozó éveik alatt megkeresett pénz körülbelül 60-70 százalékát kapják kézhez öregségi nyugdíjként.

Az átlagos összeg 2023 novembertől 218 323 forint. Fontos azonban, hogy az átlag sosem adhat pontos képet a szórás nélkül, hiszen vannak olyan nyugdíjasok, akik hatalmas, akár milliós összegekkel gyarapodnak havonta, míg mások 50 000 forint alatti nyugdíjat kapnak.

Ha pontosabb képet szeretnél kapni a helyzetről, akkor érdemes inkább a medián nyugdíjat figyelned, amely a nyugdíjakat emelkedő sorrendbe állítva a középen lévő adatot adja meg. Ez a statisztikai módszer ugyanis kiküszöböli a kiugró nyugdíjak átlagra gyakorolt torzító hatását. A medián nyugdíj összege 2024 januárjában 204 300 forint volt az öregségi nyugdíjak esetében.

A várható állami nyugdíjad összegét érdemes minél előbb kiszámolnod, hiszen így fel tudsz készülni az anyagi kihívásokra. A körülbelüli számítást könnyedén elvégezheted egy online, ingyenes kalkulátor segítségével. Ehhez a jelenlegi nettó bevételedet és az életkorodat kell megadnod.

Fontos azonban, hogy ez csak egy körülbelüli becslés! Ne felejts el számolni azzal, hogy a következő évtizedekben az aktív éveid alatt szerzett átlagos bevételednek csak 45-55 százalékára számíthatsz.

A várható összeg kikalkulálása után érdemes azon is elgondolkodnod, hogy vajon mire lesz elég ez a pénz.

A nyugdíjaskori kiadásokra gondolva sokan azt hiszik, hogy a költségek jelentős csökkenésére kell számítani. Nem kell már a gyerekekről gondoskodni, alacsonyabb lesz a rezsi és jellemzően a szórakozásra szánt összeg is csökken. Azonban ezek az elképzelések sokszor csalókák, hiszen sokan elfelejtenek számolni azokkal a kiadásokkal, amik jelentősen növekednek az időskor alatt.

Oké, de mégis milyen kiadásokra kell számítanom?

A nyugdíjaskori egészségügyi költségek átlagosan háromszor annyiba kerülnek, mint az aktív évek alatt. Egy alacsonyabb havi bevételből már nem biztos, hogy futni fogja a fizetős szolgáltatásokra vagy magánegészségügyre, holott a minőségi ellátás sokszor életmentő vagy életminőséget javító is lehet.

A szórakozásra és vendéglátásra költött összeg ugyan jellemzően csökken ebben az életszakaszban, de az élelmiszerre fordított kiadások esetében növekedés figyelhető meg. Nem érdemes ezen a költségen spórolni, hiszen az egészségmegőrzés fontos része a kiegyensúlyozott, teljes értékű táplálkozás.

A gyerekek kirepülése után sokan nem szívesen váltanak kisebb lakásra, és ragaszkodnak a megszokott életükhöz. Egy nagyobb, régebbi családi ház fenntartása és rezsije nagy költség, amit különösen nehéz kifizetni az állami nyugdíj alacsony összegéből.

Arról sem érdemes elfelejtkezni, hogy a nyugdíjaskor az önmegvalósítás, a kreatív energiák felszabadulásának lehetőségét hordozza magában. Már nem köti le a figyelmedet a munka, és van alkalmad más tevékenységek felé fordulni. Sokan olyan célokat tűznének ki maguk elé, amelyek költséget is jelentenek és érdemes ezekre a kiadásokra előre felkészülni. Gondolj például egy régen várt utazásra vagy egy új hobbira!

A jelenlegi állami nyugdíjrendszer komoly válsággal küzd. A problémák 2 fő tényezőre vezethetők vissza:

A születéskor várható élettartam növekedésének és a csökkenő gyerekszámnak köszönhetően folyamatosan nő a nyugdíjasok és csökken az aktív dolgozók aránya a lakosságon belül.

A nyugdíjrendszer válságát fokozza a fiatalok nagyarányú kivándorlása és a Ratkó-unokák 20-30 éven belül várható nyugdíjba menetele.

A vállalt gyermekszám csökkenésének és a külföldre költözésnek köszönhetően a magyarországi népesség folyamatosan csökken és 2045-re a becslések szerint csak körülbelül 8 millió ember fog élni hazánkban. Ez a változás főként az aktív dolgozói réteget fogja érinteni, és csökkenti a nyugdíjjárulékot fizetők arányát.

A Ratkó-unokák nyugdíjazása ellenben a nyugdíjas réteg arányát fogja növelni. Ez a most 40-es, 50-es éveit taposó réteg az 1949 és 1953 közötti abortusztilalom által okozott népességrobbanás következtében meglehetősen nagy arányban nyugdíjba vonuló személyeket fog jelenteni a nyugdíjválság tetőpontján.

A dolgozók arányának csökkenése és a nyugdíjas réteg növekedése azért probléma, mert a jelenlegi felosztó-kirovó rendszer az aktív munkavállalók bruttó fizetéséből levont járulékok felhasználásával fizeti ki az állami nyugdíjakat. Ha kevesebb az aktív dolgozó, akkor alacsonyabb összeg folyik be a közös kasszába és csökken az állami nyugdíjak összege.

Az eltartottsági ráta egy olyan szám, amely megmutatja, hogy milyen a függő viszonyban lévők (vagyis a 0-14 évesek és a 65+ évesek) aránya a 15 és 64 év közötti népességhez képest. Ez a szám 2023-ban 54,4 százalék és az utóbbi években folyamatos emelkedés volt megfigyelhető.

Ez a tendencia várhatóan továbbra is jelen lesz, és mivel egyre több eltartott jut majd egy aktív dolgozóra, előreláthatóan csökkenni fog az egy főre jutó juttatás összege.

Ha a nyugdíjproblémák szóba kerülnek, sokan még mindig az államtól várják a megoldást. Jellemző, hogy a nyugdíjrendszer problémáit azzal hárítják el az emberek, hogy messze van még, mire aktuálissá válik a kérdés, és addigra az állam biztosan kidolgoz valamilyen központi megoldást.

Ha figyelmen kívül hagyod a várható valóságot, ne felejtsd el, hogy ezzel veszélybe sodorhatod az időskori megélhetésedet. Érdemes inkább megnézned, hogy milyen módszerekkel igyekszik az állam enyhíteni a nehézségeket.

A nyugdíjasok aránya csökkenthető, a munkavállalók aránya pedig növelhető az öregségi nyugdíjkorhatár emelésével. Ez a módszer azonban csak egy ideig működik, hiszen egy 70-es éveiben járó embertől már nehezen várható el egy teljes munkaidős állás vállalása.

A fentiekből is megmutatkozik, hogy az egy nyugdíjasra jutó járulékok csökkenni fognak, hiszen az aktív munkavállalók nem lesznek képesek ugyanazt az összeget kifizetni, mint a mostaniak.

Magyarországon már jelenleg is nagyon magasak a nyugdíjjárulékok. Az állam a bruttó bér 10 százalékát vonja le ezen a jogcímen. A magas arány miatt ez a szám már nem növelhető meg túlságosan. Valószínűleg inkább az első két változással kell számolnod.

Sokan arra készülnek, hogy a nyugdíjba vonulás után is dolgozni fognak, így egészítve ki az állami nyugdíj alacsony összegét. Azonban érdemes azt is számításba venned, hogy az egészségi állapotod miatt nem biztos, hogy alkalmas leszel a munkavégzésre. Természetesen a munkavállalás jó ötlet lehet, ha szívesen foglalod magad el ilyen módon, de érdemes nem erre alapozni a terveidet.

A fentiek megmutatják, hogy a nyugdíjas éveidet már nem bízhatod rá az államra. Ha pénzügyi biztonságban szeretnéd tölteni az életed ezen szakaszát, akkor a tudatos tervezés elengedhetetlen. De vajon milyen lépéseket érdemes megtenni? Hol érdemes elkezdeni a felkészülést?

A cél meghatározása mindig az első lépés, hiszen ennek megfelelően kell majd eszközöket választanod. A szükségleteidet általában ugyanakkora összegből tudod kényelmesen és biztonságosan kielégíteni, mint a mostani kereseted.

Ebből a számból érdemes kivonni a várható állami nyugdíjadat és már meg is kaptad, hogy mennyi pénzre lesz szükséged havonta. Érdemes legalább 20 év nyugdíjjal számolni, és ez alapján kiszámítani, hogy mennyi pénzre lesz szükséged.

Ha el szeretnéd kerülni a nyugdíjkorhatár emelésével járó pluszmunkát, akkor érdemes azt a költséget is beleszámolnod, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár betöltéséig teljes mértékben magadnak kell finanszíroznod a nyugdíjat.

Magyarországon jelenleg 3 olyan nyugdíj-előtakarékossági forma létezik, amely után 20 százalékos állami támogatás igényelhető vissza a személyi jövedelemadóból. Ezt azt jelenti, hogy az állam az évi nyugdíj-előtakarékossági befizetéseid 20 százalékának megfelelő összeget visszatérít a saját személyi jövedelemadódból. Ezzel az intézkedéssel igyekszik bátorítani az embereket a magán nyugdíjmegtakarítások elindítására. Ez a három megtakarítási forma van:

Nyugdíj adóvisszatérítést többféle nyugdíj-előtakarékossági termék kombinálásával is kaphatsz, összesen évi 280 000 forint jóváírásra van lehetőséged.

Egy magán nyugdíj-megtakarítás felépítése nem két perc alatt történik. Minél előbb kezded el a rendszeres befizetést, annál alacsonyabb összeg fog hiányozni a családi kasszából.

Ha például 20 millió forint összegyűjtése a célod, akkor egy 25 évesen kezdett megtakarításba csak 41 700 forintot kell befizetned havonta, viszont egy 45 évesen elindított számlára már havi 83 300 forintot kell utalnod ugyanezen összeg elérése érdekében.

A nyugdíjcélú megtakarítások hosszú távú befektetések és az állam különböző retorziókkal igyekszik megakadályozni, hogy az ügyfelek idő előtt felhasználják a már összegyűlt pénzt. Ilyen kellemetlen következmény lehet a kamatadó, szociális hozzájárulási adó (szocho) vagy az állami támogatások visszafizetése büntetőkamattal növelve.

Összességében a nyugdíj-előtakarékosság megszüntetése nem éri meg pénzügyi szempontból, ráadásul egy ilyen lépéssel az időskori anyagi biztonságodat veszélyezteted.