Mi az államcsőd?

Az államcsőd nagyon hasonló ahhoz, amikor egy cég fizetésképtelenné válik. Sőt, ma már magánszemély is jelenthet csődöt, ez a magáncsőd. A csőd azt jelenti, hogy a cég vagy a magánszemély nem tudja fizetni a kötelezettségeit határidőre.

Ugyanez a helyzet az állammal is. Elsősorban az államkötvényeket nem lehet visszaváltani ilyenkor, illetve azok kamatfizetési kötelezettségeit nem teljesíti az állam, azonban egyéb jelenségek is kísérhetik, mint például az állami kiadások korlátozása vagy befagyasztása. Ezek azonban nem tartós hatások.

Az államcsődöt okozhatja technikai csőd, amikor például Oroszországnak az ukrajnai háború kiváltotta nyugati szankciók egyik következményeként nem engedték kifizetni a devizakötvényei aktuális kamatterhét. Az orosz államnak megvolt rá a pénze, de a szankciók miatt technikailag képtelen volt teljesíteni a kötelezettségét.

Egy másik eset, amikor az állam nem akar fizetni. Ez egy elég ritka eset, de előfordulhat, főleg politikai okból.

A leggyakrabban azonban a harmadik eset miatt következik be államcsőd, ez pedig a felelőtlen állami gazdálkodás, melyet a kormányok követnek el.

Jelenleg egyáltalán nem kell tartanod államcsődtől, tervezhetsz nyugodtan előre.

Az államcsődnek jól megfogható jelei vannak, melyek egymástól függetlenek és egy irányba mutatnak.

Minél egyértelműbbek ezek a jelek vagy folyamatok, annál biztosabb az államcsőd bekövetkezése, de a folyamat elindulása még egyáltalán nem jelenti a biztos államcsődöt.

Ha úgy látod, hogy ideje lépni, akkor tedd meg a szükséges lépéseket még idejében, ne várj ki túl sokáig, mert rosszabbul járhatsz. A vagyonod bebiztosítása legyen számodra az első.

Az államcsőd több ok miatt is kialakulhat, de mivel leggyakrabban a túlköltekezés, felelőtlen gazdaságpolitika miatt szokott előfordulni, ezért a kiindulási alapja mindig az államadósság túlzott megnövekedése.

Maga az államadósság önmagában még nem jelent semmilyen veszélyt, ez az állami költségvetések velejárója, annak túlzott mértékét viszont valószínűleg egyre nehezebb kézben tartania egy kormánynak, főleg, ha hirtelen ugrik meg.

A választás előtti pénzosztás, illetve egy járvány vagy különleges gazdasági helyzet miatti túlköltekezés önmagában még egyáltalán nem hordoz államcsődközeli veszélyt.

Az egyes országokban 1557 óta bekövetkezett államcsődök listáját itt böngészheted. Magyarországon utoljára 1941-ben volt államcsőd, előtte pedig 1932-ben.

A Tradingeconomics.com oldalon az ország kiválasztása után a felső sorból a Government menüre kattintva a Government Budget mutatja a költségvetés állapotát.

Mint láthatod, ahogy hazánkban, úgy sok országban is veszteséges, azaz deficites a költségvetés, főleg a 2020-as koronavírus-járvány óta. Itt az ugrásszerűen növekvő hiány, azaz a deficit kiugró növekedése jelenti a problémát.

Ez azonban még önmagában kevés az államcsődhöz, egy másik értékkel is össze kell vetni a további következtetések levonásához.

Ez pedig a GDP-hez viszonyított államadósság, azaz az ugyanott látható Government Debt to GDP. Itt az jelenti a problémát, ha ez az érték jelentősen megnő és hosszú időn keresztül nem is csökken vissza, hiszen ekkor a GDP nem nő együtt az államadósság növekedésével (vagy legalábbis nem nő olyan mértékben). Itt fontos tudni, hogy a GDP-hez viszonyított államadósság lehet igen magas is (például Japánban 250 százalék felett van, míg Magyarországon ez 70-80 százalék között alakul a koronavírus-járvány óta).

A kiugró költségvetési deficit és a GDP-hez viszonyított államadósság kiugró növekedése együttesen viszont már figyelmeztető jelek lehetnek. Ekkortól érdemes jobban figyelned a következő jelekre.

Az újsághírekkel és a pletykákkal vigyázni kell, mert gyakran születnek szenzációhajhász című – vagy tartalmú – cikkek, és a pletykák is lehetnek túlzóak.

Ha mértékadó lapok, neves szakemberek nyilatkoznak államcsődközeli helyzetről, azt vedd komolyan. A kormány véleménye ilyenkor kevésbé számít, hiszen nyilvánvalóan nem fogják azt mondani, hogy államcsőd felé megyünk.

A költségvetési hiányokat az államok kötvénykibocsátással ellensúlyozzák. Ezek az állampapírok. A hiteles újságcikkeknél sokkal biztosabb jele a bajnak, ha az állampapírokat nem veszik meg, azaz nem hiteleznek az államnak.

Hazánkban azonban a kormány a 2010-es évek közepétől kifejezetten nyitott a lakosság felé és idővel az állampapír többi befektetési versenytársát is igyekezett kiszorítani a piacról. Így csak az állampapírok kaptak:

Emellett a betétkamatok irányadó szintjét, a jegybanki alapkamatot is mesterségesen alacsony szinten tartja a kormány, mellyel szintén folyamatosan rontja a bankbetétek pozícióit.

Ezért Magyarországon különösen intő jel lehet, ha sem a lakosság, sem az intézményi befektetők nem akarják vásárolni az állampapírt.

Az Államadósság Kezelő Központ honlapjának címoldalán egyből látod, hogy milyen kereslet mutatkozik a magyar állampapírok után.

Amíg azt látod, hogy a legutóbbi aukción több a benyújtott igény, mint a meghirdetett, addig semmiféle államcsődközeli helyzet nincs, hiszen bőségesen akad hitelezője az államnak. Vagyis több állampapírt vennének, mint amennyit az állam el akar adni.

Az állampapírok kibocsátása folyamatos, sorozatokban történik, ezáltal mindig van új eladási ajánlat az állam részéről. Ez az államnak azért jó, mert folyamatosan járnak le ezek a kötelezettségek, így nem kell egyszerre sokat kifizetnie (visszafizetnie) a hitelezőknek.

Pontosabban a deviza alapú kötvények az igazán biztos sarokpontok. A forint alapú kötvényt ugyanis az állam könnyebben fizeti vissza, hiszen amíg nem euró a hazai fizetőeszköz, hanem forint, addig korlátlan mennyiségben tud pénzt nyomtatni és abból vissza tudja fizetni a tartozását.

Ez ugyan inflációs hatással bír, de még mindig jobb, mint egy államcsőd. A devizaadósság visszafizetését viszont már nem tudja könnyen megúszni a kormány. Ezért ha a devizakötvényre is magas kereslet mutatkozik, az a legbiztosabb jele annak, hogy nincs államcsődközeli helyzet.

Államcsődközeli helyzetben az állampapírok hozama megnőhet, hogy az állam ezzel egyenlítse ki a magasabb kockázat okozta csökkenő keresletet.

Rendszeresen téma, ha a hitelminősítők értékelik hazánk pénzügyi helyzetét. Ezek szintén hatással lehetnek az állampapírokra, a kamatot emelhetik (hiszen ezzel teszi vonzóbbá az állampapírt a rosszabb helyzetben az állam), az árfolyamot (diszkont kincstárjegy esetében) pedig leronthatják.

Nemzetközi hitelminősítő intézetek a Moody’s, Standard & Poor’s, illetve a Fitch. Ha ezek netán a befektetésre javasolt kategória alá minősítik Magyarországot, akkor a spekulációs célú kötvények közé kerülnek a magyar állampapírok. Ez aztán állampapír eladási hullámot indít el, hiszen egyes befektetők befektetési szabályai tiltják a spekulatív besorolású eszközökbe fektetést, ami az állampapírkamatok emelkedésével, illetve az állampapír-árfolyamok jelentős zuhanásával jár.

A hitelminősítők minősítési kategóriáit itt láthatod, itt pedig azt ellenőrizheted, hogy Magyarországot hogyan értékelték az utóbbi időben a hitelminősítő intézetek.

Az államkötvényekre biztosítást lehet kötni arra az esetre, ha az állam nem fizetne. Ezeket CDS ügyleteknek nevezik (Credit Default Swap), ezeknek a biztosítási többletköltsége pedig a CDS felár. Ez a felár az államcsőd kockázatával arányos: minél magasabb a mutató, annál kockázatosabb egy ország fizetőképessége.

A magyar CDS felár utóbbi időszakának állapotát itt láthatod.

A CDS felárról tudni kell azonban, hogy egyáltalán nem szentírás, így önmagában nem alkalmas az államcsőd közeledésének jelzésére. A CDS felárak ugyanis nem mindig tükrözik pontosan a valós kockázatokat, és lehetnek túlreagálások vagy torzítások is ezen a piacon. Ezenkívül a CDS piac kisebb és részleges, így a mozgásokat befolyásolhatja a likviditás vagy a kereskedők viselkedése is. Ezért a CDS felár és az államcsőd valószínűsége közötti pontos matematikai összefüggés nehezen határozható meg.

A devizaárfolyam kiugrása akár azért is történhet, mert egy államcsőd közeledtére reagál. Mint az előzőekben, úgy természetesen a devizaárfolyam kiugrásnak is lehet számtalan más oka, ezért a többi intő jellel együtt kell nézni, nem önmagában.

Mindenesetre a devizaárfolyam romlás is lehet egy jele annak, hogy rossz irányba mennek a dolgok.

A fentiekre együttesen tekinthetsz úgy, amelyek segítik megbecsülni az államcsőd közeledtét. De mivel minden államcsőd más, ezért nincs pontos recept arra, hogy mely jelekből következik államcsőd és mely jelek hordoznak még esélyt ennek elkerülésére.

Az biztos, hogy amikor a fenti jelekből egyre többet tapasztalsz, akkor lépned kell a pénzed védelme érdekében.

A legfontosabb, aminek már a befektetéskor vezérelnie kell a befektetési stratégiádat, szemléletedet, hogy diverzifikálj, azaz oszd meg a kockázatot!

A befektetés portfóliódban szerepeljen állampapír, hazai bankbetét, de lehetőség szerint fektess deviza alapú eszközökbe is, hiszen ezek megőrzik az értéküket egy esetleges magyarországi államcsőd során is.

A befektetéseid sikereit sokkal jobban befolyásolni fogja valamely szokásos piaci esemény (válság), mint egy államcsőd, és mindegyik ellen ugyanúgy kell védekezni, mint az államcsőd ellen.

Egy esetleges államcsőd nem jelenti azt, hogy elvesztetted az állampapírod értékét, csak átmenetileg nem tudsz hozzájutni a követelésedhez. De attól még a pénzed értéke nem vész el, legalábbis még kevésbé vész el akkor, ha változó kamatozású állampapírt vásároltál és a kamat valamilyen piaci hatástól függ (pl. inflációkövető, vagy más állampapír-aukciók piaci átlaghozama alapján fizet kamatot).

Az államcsődre csak akkor kell reagálni – a diverzifikáción túl –, ha közeleg. Nyilván a legfontosabb ilyenkor a forint alapú befektetéseid átváltása valamilyen menekülő devizába (euró, amerikai dollár), ugyanis az államcsőd során zárolhatják vagy korlátozhatják a bankbetéted elérhetőségét.

Ez azzal járhat, hogy a pénzed nominálisan, azaz forintra pontosan megmarad, de az infláció és a meredeken emelkedő devizaárfolyamok viszont rontanak a pénzed vásárlási értékén. Nyilván sokkal jobban jössz ki az államcsődből, ha a befektetéseid devizában vannak.

Amikor már közeleg vagy be is következik az államcsőd, a devizába történő átválthatóság korlátozás alá eshet, vagy akár átmenetileg elérhetetlen is lehet, ezért ezzel a lépéssel még időben kell foglalkozni, mivel később már nem lehet elkerülni ezt a veszteséget.

Ne feledd ugyanakkor, hogy egy esetleges államcsődben hamarabb – és könnyebben – kifizetik a forint alapú követeléseket, mint a deviza alapút. Sőt, akár még az is megtörténhet, hogy a forintra semmilyen korlátozás nem fog vonatkozni, csak a devizára.

Ezért (is) fontos a diverzifikáció.

A bankbetétekhez való hozzáférésedet korlátozhatja, vagy átmenetileg zárolhatja is az állam. Természetesen ez egy végszükség csak, de előfordulhat. Ezen korlátozások ellen egyáltalán nem véd a betétbiztosítás.

Az állampapírok tekintetében valószínűleg nem lesz kamatfizetés, illetve kifizetés.

Még az is előfordulhat, hogy az állam felajánl egy számára kedvezőbb, a számodra pedig kedvezőtlenebb kamatozású vagy/és később lejáró másik állampapír-sorozatot a követelésedért cserébe, amivel gyorsabban jutsz hozzá a pénzedhez. Az árfolyammal rendelkező állampapíroknál pedig rosszabb árfolyamra számíthatsz.

A pénzed a tiéd, egy jogállamban azt védi a törvény, az állam nem veheti el tőled! Az, hogy az állam átmenetileg nem fizet kamatot vagy tőkét az állampapírodra, vagy korlátozza a hozzáférést a bankban lévő pénzedhez, még nem jelenti azt, hogy elvette volna azt tőled.

A pénzed tehát biztosan megmarad, de annak vásárlóértéke biztosan romlik egy államcsőd alatt, ami ellen akkor már nem tudsz védekezni.

A készpénzben tartás sem megoldás, mert ott pedig egy magas inflációs időszakban jelentősen romlik a pénzed értéke, igaz, válság vagy államcsőd esetében egy likvidebb pénzügyi eszközként tekinthetsz a készpénzre.

Az államcsőd egy nagyon ritka esemény Magyarországon, alapesetben nem kell számítanod arra, hogy az életedben ilyennel találkozol. Ezért védekezz inkább a szokásos diverzifikációval, amit amúgy is megteszel, és ha mégis bekövetkezik egy esetleges államcsőd, akkor pedig bízz abban, hogy a befektetéseid veszteségét a jövőben kompenzálja a törvényszerű felemelkedés.

Fontos megerősíteni ugyanakkor, hogy jelenleg semmilyen olyan veszély nem közeleg, ami államcsőddel járhat.