Bázispont – mit jelent, és hogyan viszonyul a százalékhoz?
Nem kell pénzügyi szakembernek lenni ahhoz, hogy belefuss a bázispont kifejezésbe. Hiteligényléskor, a pénzünk befektetésekor, de még a napi hírek hallgatása közben is találkozhatsz ezzel a mértékegységgel.
Mi az a bázispont?
A bázispont (angolul: basis point, rövidítve bp) pénzügyi mértékegység, amely a százalékpont század részét fejezi ki. Egy bázispont tehát 0,01 százalékot tesz ki, száz bázispont pedig egy százalék.
Miért a bázispontot használják a pénzügyekben?
Bázispontban a pénzügyi eszközök kamat vagy hozam változását szokták megadni. Ez a mértékegység jól használható olyan helyzetekben, amikor kisebb módosítások is jelentősebb különbségeket eredményeznek a végeredményben. Segít elkerülni a félreértéseket, illetve pontosabban kifejezi a százalékban megadott értékek változását.
Mit tesz egyértelművé a bázispont?
Ha a kamat például 5 százalékról 6 százalékra nő, akkor nem egy százalékos volt az emelés mértéke, hanem egy százalékpontos, illetve 20 százalékos.
Ha bázispontban fejezzük ki a mértéket, akkor egyértelműbb a helyzet: 100 bázispontosnak felel meg az emelés mértéke.
Hogyan viszonyul a bázispont a százalékhoz?
Egyszerű példákon keresztül lehet a legjobban megérteni, hogyan viszonyul egymáshoz a bázispont és a százalék. Ha egy kamatláb 2,50 százalékról 2,75 százalékra emelkedik, az 25 bázispontos, 0,25 százalékpontos növekedést jelent.
Bázispont Százalékpont
1 Bp = 0,01 %pont
5 Bp = 00,5 %pont
10 Bp = 0,1 %pont
50 Bp = 0,5 %pont
100 Bp = 1 %pont
500 Bp = 5%pont
1 000 Bp = 10%pont
10 000 Bp = 100 %pont
Hogyan számíts bázispontot?
A bázispont számítása:
Bázispont = (Új érték mínusz Régi érték) × 1 0000
Vagyis ha a hitelkamat 4,25 százalékról 4,50 százalékra emelkedik, akkor az új érték és a régi érték különbsége 0,25 százalék. Ahhoz, hogy meg tudjuk szorozni, a százalékot tizedes számmá kell átalakítani, vagyis elosztod százzal: a 0,25 százalékból így 0,0025 lesz.
0,0025 X 10 000 = 25 bázispont
Bázispont a pénzügyi szektorban
Leggyakrabban a jegybankok kamatdöntéseinél adják meg a kamatkülönbözet mértékét bázispontban, de a lakáshitelek esetében és még számos más helyzetben is elterjedt a mértékegység használata.
Íme a konkrét helyzetek:
- jegybanki alapkamatnál,
- hitelkamatoknál, a hitelek kamatkedvezményeinél,
- bankközi piacon,
- kötvényhozamoknál,
- a befektetési alapoknál és a tőzsdén kereskedett alapoknál.
Kamatok és bázispont
A jegybanki döntések (például a FED, az ECB, az MNB) tipikusan olyan helyzetek, amikor a minimális változtatások hatása is igen jelentős, legyen szó emelésről vagy vagy csökkentésről. Ezek az intézetek épp a félreértések elkerülése érdekében bázispontban jelzik a változás mértékét.
A különféle hiteltermékek kamatváltozásainak a kimutatásakor, illetve a bankközi piacon is hasonló elgondolás alapján jellemzően a bázispont kerül ki győztesnek a százalék felett.
Hozamok és bázispont
Állampapírok és kötvények
A hozamok változása az állampapírok és a kötvények esetében is gyakran bázispontban jelenik meg, hiszen itt is kismértékű, ám nagy hatású elmozdulások jellemzők. A helyzet tisztább, ha azt például azt mondom: egy kötvény hozama 3,00 százalékról 3,20 százalékra nő, azaz 20 bázisponttal emelkedik.
A befektetések árfolyamváltozása
Az árfolyamok abszolút értékek, amelyek változásának a kimutatására nem sok értelme lenne bázispontot használni. Ha egy részvénynek vagy árupiaci terméknek az értéke 100 forintról 110 forintra nő, azt egyszerűen 10 százalékos emelkedésnek hívjuk. A díjak és a költségek, illetve az osztalékhozam kiszámolására ugyanakkor használják a bázispontot.
Tőzsdei index
Leginkább pontban vagy százalékban szokták a tőzsdei indexek változását kommunikálni. Ugyanakkor a szakma néha a bázispontot is használja. Amikor az S&P 500 például 1 százalékkal emelkedik, azt 100 bázispontosnak is nevezik.
ETF-ek költsége
A költségek és a hozamok meghatározására a tőzsdén forgó befektetési alapoknál, az ETF-eknél (Exchange Traded Fund) is használják a bázispontot, az árfolyamok mozgására ugyanakkor ennél az eszköznél sem jellemző.
Maradtak kérdéseid?
-
Miért nem százalékot használnak a bázispont helyett?
Azért használják a bázispontot a százalék helyett a pénzügyekben, mert kevésbé félreérthető és pontosabb. Ha a kamatláb 5 százalékról 2 százalékkal nő, azt 5,14 százaléknak és - ha százalékpontot nézünk - 7 százaléknak is szokták egyesek érteni.
-
Mekkora hatása van 25 vagy 50 bázispont változásnak egy hitelre vagy kötvényre?
A 25 vagy 50 bázispontos, azaz 0,25 százalékpontos változás hatása egy kötvény hozamára vagy hitel kamatára függ a konkrét termék kondícióitól. A hitel esetében a futamidőtől és attól, hogy fix vagy változó a kamatozás. A módosítás hatására a törlesztőrészlet és a teljes visszafizetendő összeg is változik. A kötvény hozamában hosszabb lejáratú papírok esetében a 25-50 bázispontos elmozdulásnak is jelentős hatása lehet.
Kisgyerekkoromban a golyós számológépen szocializálódva fogtam bele a pénzügyekbe, amiből végül merő véletlenségből egy közgazdász diploma lett. Közben rájöttem, hogy a bankkártya nem csak levélbontásra alkalmas, hanem ha ATM-be dugjuk, az el is nyelheti. Ebből a felismerésből született meg több ezer szakmai cikk többféle pénzügyi-gazdasági portálon, immáron harmadik évtizede. Eretnek nézeteim tálalására végre megtaláltam végleges helyemet a BiztosDöntésnél, ahol célom, hogy közérthetően hozzam el neked mindazt, amivel megtalálod a helyed a napi pénzügyekben. 20 éves tapasztalatom van a bankszámla, banki betét, hitelkártya, állampapír és nyugdíjmegtakarítások területén. 2003-ban végeztem a Corvinus Egyetemen közgazdászként.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
