Ugrás a tartalomhoz
 
Cikkek

A legjobb(nak gondolt) cégek életében eljöhet a pillanat, amikor az alapító tulajdonosok véleménye szerint a vállalat elért egy olyan életszakaszba, amikor vonzóvá válhat más befektetők számára is. Az ehhez vezető egyik út a vállalat átalakítása nyílt részvénytársasággá és a részvények bevezetése a tőzsdére. 

Maga a folyamat, amely a döntés meghozatalával indul és a tőzsdei kereskedéssel zárul: az initial public offering (IPO), azaz elsődleges nyilvános részvénykibocsátás. Leggyakrabban a tőzsdére lépés célja friss tőke bevonása, vagyis az IPO új részvények kibocsátásával, tőkeemeléssel és az eredeti tulajdonosi arányok megváltozásával jár.

Mi az IPO?

Az IPO egy folyamat, amelynek végén egy magántulajdonban lévő vállalat először értékesíti részvényeit a nyilvános tőkepiacon, általában tőzsdei bevezetés keretében.

A tőkeemelés során a cég új részvényeket bocsát ki, hogy friss forrást vonjon be növekedési terveihez, adósságcsökkentéshez vagy egyéb vállalati célokhoz.

Az IPO révén a vállalat szélesebb befektetői körhöz juthat el, növelheti ismertségét és piaci presztízsét. Ugyanakkor költségekkel és kockázatokkal is jár a tőzsdei jelenlét.

Mire használható az IPO, miért előnyös a kibocsátó vállalat szempontjából?

  • Tőkebevonás – friss források biztosítása növekedéshez, fejlesztésekhez vagy adósságcsökkentéshez.
  • Likviditás biztosítása – a meglévő tulajdonosok és befektetők könnyebben értékesíthetik részesedésüket.
  • Márkaismertség és presztízs növelése – a tőzsdei jelenlét erősíti a vállalat piaci hitelességét.
  • Szélesebb befektetői bázis elérése – intézményi és magánbefektetők bevonása világszerte.
  • Fúziók és felvásárlások megkönnyítése – a tőzsdén forgó részvények felhasználhatók tranzakciókban fizetőeszközként.
  • Dolgozói ösztönzés – részvényopciós programok indítása a munkavállalók motiválására és megtartására.

Miért lehet érdekes neked?

  • Korai beszállási lehetőség – a tőzsdei kereskedés előtt, előre meghatározott áron lehet részvényhez jutni.
  • Különleges befektetési lehetőségek – ritkán elérhető, nagy növekedési sztorikhoz való hozzáférés (pl. technológiai vagy innovációs cégek bevezetése).

Példák, híres IPO-k

  • Az Alibaba 2014-es IPO-ja akkor a világ legnagyobb részvénykibocsátása volt, és a bevezetést gyors árfolyam-emelkedés követte. Az Alibaba részvények IPO árfolyama 68 dollár volt, 2025 nyarán 119 dolláron kereskedik, a csúcsérték 315 dollár volt.
  • Hasonlóan sikeres volt a Google (Alphabet) 2004-es IPO-ja, amely hosszú távon biztosított kiemelkedő hozamot.
  • Rossz példa viszont a Facebook 2012-es IPO-ja, ahol technikai problémák és a túl magas kibocsátási ár miatt az árfolyam az első hónapokban jelentősen esett.
  • Szintén hírhedt a WeWork tervezett 2019-es IPO-ja, amely végül a gyenge pénzügyi mutatók és botrányok miatt meg is hiúsult.
  • A leghíresebb bukó a TheGlobe 1998-as története, a bevezetési ár 9 dollár volt, az első kereskedési napon azonban ennek 7-szeresén zártak a papírok. Tombolt a dotcom lufi, amely nem sokkal később kipukkadt, a cég részvényeit pedig 1 dolláros árfolyam alatt vezették ki a tőzsdéről, kevesebb mint két év elteltével.

Az IPO folyamata

Az IPO során a vállalat nyilvánosan működő részvénytársasággá alakul, elkészíti és a felügyelettel jóváhagyatja a kibocsátási tájékoztatót, majd a forgalmazók segítségével meghirdeti a részvények jegyzését a befektetőknek.

A jegyzési időszak lezárása után meghatározzák a végső kibocsátási árat, allokálják a részvényeket, és a bevezetés napján megkezdődik a tőzsdei kereskedés. A folyamat célja tőke bevonása, ugyanakkor a cég nyilvános működéssel járó kötelezettségeket is vállal.

1. Előkészítés és tervezés

  • A vállalatnak többletforrásra van szüksége
  • Döntés a tőzsdei megjelenésről
  • Cégérték megállapítása, kibocsátási ársáv meghatározása
  • Kibocsátási tájékoztató készítés, felügyeleti jóváhagyás
  • Road show: a cég bemutatása a befektetői körnek

2. Jegyzési időszak és kibocsátás

  • Jegyzés: részvények értékesítése intézményi és lakossági befektetők számára
  • Tőzsdei bevezetés

Milyen előnyei és kockázatai vannak az IPO-nak?

Befektetői szemmel:

Előny, hogy a részvényekhez még a hivatalos tőzsdei bevezetés előtt, gyakran kedvezőbb áron juthatsz hozzá. A kedvezmény abból adódik, hogy a jegyzési időszakban a magánbefektetők diszkonttal vásárolhatnak, persze ez nem általános szabály.

Kockázat, hogy a kibocsátási ár túl magas is lehet, az árfolyam pedig rövid távon erősen ingadozhat. Emellett a vállalat múltbeli teljesítménye nem garantálja a jövőbeni hozamot, a kibocsátási tájékoztató sem ér fel egy részvényelemzéssel.

Kibocsátói oldal:

A vállalat jelentős tőkét vonhat be a növekedési tervei eléréséhez, a cég ismertsége nő, a tőzsdei jelenlét pedig szinte alapfeltétel, ha például külföldön szeretne akvirálni. Az IPO során az alapítók és a korai fázisú befektetők részben vagy teljesen exit-elhetnek,

Kockázatot a nyilvános működésből fakadó fokozott szabályozói és befektetői ellenőrzés, a részvényárfolyam piaci ingadozása jelent, valamint érdemes számolni az IPO költségeivel és időigényével. Mivel az IPO teljes folyamata hónapokig is tarthat, nem egyszerű jól időzíteni.

A vállalat bizonyos mértékig elveszítheti a döntési autonómiáját, mivel a részvényesek érdekeit folyamatosan figyelembe kell vennie. Ha a részvényesi struktúra széttöredezett, azaz nincs szakmai befektetője a vállalatnak, akkor a cég (feltéve, ha nem védi ettől az alapszabály) felvásárlási célponttá válhat. A rendszeres jelentési kötelezettség is lehet hátrány: a rivális cégek negyedévente megismerhetik a kibocsátó vállalat pénzügyi helyzetét, működési folyamatait.

Előnyök

  • Vállalat: tőkeemelés a vállalat növekedéséhez
  • Vállalat: megnövekedett hitelesség és átláthatóság
  • Befektető: korai beszállási lehetőség

Kockázatok

  • Vállalat: részvényárfolyam-ingadozás
  • Vállalat: magas adminisztrációs és jogi költségek
  • Vállalat: felvásárlási kockázat
  • Befektető: részvényárfolyam-ingadozás

Hogyan lehet befektetni egy IPO-ba?

Egy IPO-ba befektetni leginkább a jegyzési szakaszban lehet, amikor a cég még a tőzsdei bevezetés előtt értékesíti a részvényeit előre meghirdetett feltételekkel (ársáv, elérhető darabszám).

  • IPO jegyzési lehetőségek a brókercégeken keresztül: az IPO-ban általában csak egy két szerződött brókercég vesz részt, tehát előfordulhat, hogy csak akkor tudsz jegyezni részvényeket, ha az adott befektetési szolgáltatónál, vagy partnerbankjánál van értékpapírszámlád
  • IPO napjától: tőzsdén keresztül, bármelyik brókercégen keresztül

IPO kereskedés

Ez az a rész, amikor már a tőzsdén, piaci árfolyamon adsz vagy veszel részvényeket, mivel azok nyilvánosan forognak a másodpiacon. Az árfolyamot a kereslet és kínálat befolyásolja, azonban ez nem történik meg azonnal, gyakoriak a volatilis, szélsőséges árfolyammozgások.

Gyakran ismételt kérdések

  • Milyen vállalatok jogosultak IPO-ra?

    Akik teljesítik a jogszabályi feltételeket, itthon például csak zártkörű részvénytársaságok alakulhatnak nyrt-kké. Az Egyesült Államokban van piaci kapitalizáció alapján is belépési küszöb.

  • Hogyan lehet részt venni egy IPO-ban magánbefektetőként?

    A részvényjegyzési folyamatban általában alacsonyabb ársávban tehetnek vételi ajánlatot a magánbefektetők. A részvénykibocsátás során egy bizonyos darabszám áll rendelkezésre lakossági befektetőknek, a többi intézmények (bankok, befektetési alapok) részére fenntartott.

  • Mi történik a részvényárfolyammal az IPO után?

    Rövid távon erősen ingadozhat az árfolyam, volt példa arra, hogy egy kibocsátó részvényeit már nagyon várta a piac és az első kereskedési napon szinte felrobbant az árfolyam. Emlékezetes az Airbnb 2020-as IPO-ja, ahol az első kereskedési napon a bevezetési ár több mint duplájára emelkedett a kurzus.

Kapcsolódó címkék

Legfrissebb útmutatóink befektetés témában