Tőzsde – hogyan működik, és miért fontos?

Olyan piac, ahol értékpapírokkal, devizákkal, árucikkekre vonatkozó szerződésekkel és más pénzügyi eszközökkel kereskednek, szabályozott körülmények között.

Az árakat a kereslet és a kínálat alakítja. A kereskedés transzparens, gyors. A platform már elektronikus, korábban nyílt kikiáltásos üzletkötés volt jellemző.

A tőzsde számos befektetési lehetőséget kínál, a hagyományos részvényektől a tőzsdén kereskedett alapokon (ETF) át az árupiaci termékekig.

A világ legismertebb tőzsdéi közé tartozik a New York-i Értéktőzsde (NYSE), a Nasdaq vagy a Frankfurti Tőzsde. Ha megismered a tőzsdei alapokat és a különféle kereskedési stratégiákat, tudatosabban és hatékonyabban fektethetsz be.

A tőzsde szerepe, hogy összekapcsolja a befektetőket és a tőkét kereső vállalatokat, ezáltal elősegíti a gazdaság finanszírozását. Feladata, hogy biztosítsa a transzparens, szabályozott és biztonságos kereskedési környezetet az értékpapírok adásvételéhez.

Emellett a tőzsde hozzájárul az árak hatékony kialakulásához, és lehetővé teszi a befektetők számára a vagyonuk likvid és piaci alapú kezelését.

A tőzsdei befektetésekhez kapcsolódnak kereskedési díjak, mint például vételi és eladási jutalékok, valamint számlavezetési vagy portfóliókezelési díjak. Emellett egyes befektetési termékeknél felmerülhetnek alapkezelési költségek és esetenként adók is (árfolyamnyereség-adó).

Tőzsdei ügyletek alatt olyan adásvételi megállapodásokat kell érteni, amelyek tőzsdén jegyzett értékpapírokra – például részvényekre, kötvényekre vagy származtatott termékekre – és más eszközökre vonatkoznak.

A tőzsdei ügyletek célja lehet befektetés, spekuláció vagy kockázatkezelés (hedging).

az értékpapír elszámolása és teljesítése rövid időn – általában 1-2 munkanapon – belül megtörténik.

például egy befektető most szerződést köt arra, hogy három hónap múlva 1000 darab Mol részvényt vásárol 3500 forintos áron – függetlenül attól, hogy akkor mennyi lesz a piaci ár. Ez egy termin ügylet, mert a vétel csak később történik meg, de az árat már most fixálják a fele

Ide tartoznak elsősorban az értéktőzsdék, ahol részvényekkel, kötvényekkel és egyéb értékpapírokkal kereskednek. Léteznek árutőzsdék is, ahol nyersanyagokra szóló szerződésekre – például olajjal, arannyal vagy mezőgazdasági terményekkel – zajlik a kereskedés.

Emellett találhatsz határidős és származtatott ügyleteket kínáló tőzsdéket is, amelyek különféle derivatívák (opciók, index futures-ek) adásvételére specializálódtak. És ott van még a nemzetközi devizapiac, a Forex.

Az ilyen típusú a tőzsdéken zajlik az értékpapírok, illetve a különböző devizapárok kereskedése.

A fő típus az értékpapírtőzsde, az üzemeletető itt végzi el egyes értékpapírok bevezetését, lebonyolítja az adásvételeket, egyszóval menedzseli a kereskedést.

A részvénytőzsdéken több kategória jellemző, a BÉT-en például prémium, standard és az Xtend, a kibocsátott és már kereskedhető részvények ezek valamelyikébe lesznek besorolva, különböző feltételrendszer alapján (kapitalizáció, közkézhányad, forgalom).

Kevésbé van fókuszban, de a BÉT-en lehet kereskedni vállalati kötvényekkel is, a forgalom, illetve a likviditás azonban alacsony.

Az árutőzsdéken mezőgazdasági termékekkel (búza, kukorica), energiahordozókkal (olaj, földgáz) és nemesfémekkel (arany, ezüst) kereskednek szabványosított formában. A kereskedés csak nagyon ritkán történik az azonnali piacon, sokkal jellemzőbb a határidős kereskedés.

Ezek a piacok lehetőséget adnak a termelőknek és vásárlóknak árfolyamkockázataik fedezésére (hedging), de a spekulánsok számára is vonzóak. Az árakat a globális kereslet-kínálat, gazdasági hírek és időjárási tényezők is befolyásolják.

A legismertebb árutőzsdék közé tartozik például a Chicago Mercantile Exchange (CME) és a New York Mercantile Exchange (NYMEX).

A Forex (Foreign Exchange Market) a nemzetközi devizapiac, ahol különböző országok valutáival kereskednek. A világ legnagyobb és leglikvidebb pénzügyi piaca, ahol napi több ezer milliárd dollár értékű tranzakció zajlik – jellemzően devizapárokkal (például euró-dollár).

A Forex piac működése decentralizált, 24 órában elérhető hétköznapokon, és lehetőséget kínál spekulációra, fedezeti ügyletekre vagy akár nemzetközi fizetések lebonyolítására is.

A tőzsde úgy működik, mint egy szabályozott piac, ahol a befektetők értékpapírokat – például részvényeket – adnak-vesznek. Az árfolyamokat a kereslet és kínálat elve határozza meg: ha többen akarnak vásárolni egy részvényt, az ára emelkedik, ha többen adnak el, az ára csökken. A tőzsde átláthatóságot, likviditást és biztonságos kereskedési környezetet biztosít.

Ide tartoznak mindazok, akik részt vesznek az értékpapírok adásvételében vagy annak lebonyolításában:

Nyílt kikiáltásos rendszer – hagyományos módszer, ahol a kereskedés fizikailag, a tőzsdeparketten zajlik szóban és kézjelekkel (régebben a New York-i tőzsdén, vagy 1990 után a Budapesti Árutőzsdén).

Elektronikus kereskedési rendszer – ma már ez a legelterjedtebb forma, ahol a megbízások automatikusan, számítógépes algoritmusok alapján párosulnak

A tőzsdét elsősorban önmaga, vagyis a tőzsde működtetője finanszírozza, amely egy nyereségorientált vállalat – például a London Stock Exchange Group vagy a New York Stock Exchange tulajdonosa (Intercontinental Exchange), Magyarországon pedig a BÉT.

A főbb bevételi források

A világon több jelentős tőzsde működik, amelyek közül a New York-i Értéktőzsde (NYSE) a legnagyobb és legismertebb, ahol globális óriáscégek részvényeivel kereskednek.

Szintén jelentős az amerikai Nasdaq, amely főként technológiai vállalatokra specializálódott (Microsoft, Alphabet).

A tőzsdén elérhető főbb termékek közé tartoznak a részvények, kötvények, ETF-ek, árupiaci termékek és származtatott ügyletek (opciók, határidős kontraktusok).

Egy cég tőzsdére lépése, vagyis nyilvánossá válása úgy történik, hogy elsődleges nyilvános részvénykibocsátást (IPO – Initial Public Offering) hajt végre. Ennek során a vállalat a részvényeit először kínálja eladásra a nagy nyilvánosság felé, így friss tőkéhez jut a működés vagy növekedés finanszírozásához.

Az IPO-t szigorú szabályozás és felügyeleti engedélyezés előzi meg. Gyakran befektetési bankok segítik a kibocsátó vállalatot a folyamatban. A kibocsátás után a részvényeket bevezetik a tőzsdére, ahol bárki szabadon kereskedhet velük. Az alapítók, vagy korai fázisú befektetők gyakran az IPO során szállnak ki a társaságból.

A tőzsdei befektetés első lépése, hogy válassz egy megbízható brókercéget, amelynek alacsonyak a díjai, jó az ügyfélszolgálata, és felhasználóbarát a platformja.

Bár lehet, hogy nem a legolcsóbb, de több szempontból érdemesebb hazai befektetési szolgáltatót választani.

Ezután értékpapírszámlát kell nyitnod náluk, ami általában egyszerű online folyamat, és néhány személyes adat megadását igényli.

Fontos, hogy ismerkedj meg az alapvető tőzsdei fogalmakkal és stratégiákkal, valamint határozd meg a befektetési céljaidat és kockázattűrő képességedet, ebben a szakaszban kipróbálhatod a kereskedést demo számlán.

Az éles kereskedést kezdd kis összeggel, és lehetőleg diverzifikált portfóliót alakíts ki a kockázat csökkentése érdekében.

Végül folyamatosan kövesd a piaci híreket és időnként értékeld felül befektetéseidet.

A tőzsdei kereskedés során többféle stratégia létezik, attól függően, milyen célt és időtávot tűz ki a befektető. A hosszú távú befektetés (buy and hold) stratégiája lényege, hogy a befektető stabil, növekedésre képes részvényeket vásárol, és éveken át megtartja őket, így profitálva az értéknövekedésből.

Az osztalékfókuszú befektetés ezzel szemben olyan cégek részvényeire koncentrál, amelyek rendszeresen fizetnek osztalékot, így a befektető nemcsak árfolyamnyereségre, hanem folyamatos passzív jövedelemre is számíthat.

A tőzsdei befektetések kockázatai közé tartozik elsősorban az árfolyam-ingadozás, a vállalati csőd, valamint a piaci vagy gazdasági visszaesés. Ezek ellen a befektetők diverzifikációval (különböző eszközökbe való befektetés), stop-loss megbízásokkal (veszteségkorlátozással), valamint hosszú távú (például buy and hold) stratégiákkal védekezhetnek. Emellett fontos a pénzügyi ismeretek folyamatos bővítése és a piaci hírek figyelemmel kísérése a megalapozott döntésekhez.