Tőzsde – hogyan működik, és miért fontos?

Olyan piac, ahol értékpapírokkal, devizákkal, árucikkekre vonatkozó szerződésekkel és más pénzügyi eszközökkel kereskednek, szabályozott körülmények között.

Az árakat a kereslet és a kínálat alakítja. A kereskedés transzparens, gyors. A platform már elektronikus, korábban nyílt kikiáltásos üzletkötés volt jellemző.

A tőzsde számos befektetési lehetőséget kínál, a hagyományos részvényektől a tőzsdén kereskedett alapokon (ETF) át az árupiaci termékekig.

A világ legismertebb tőzsdéi közé tartozik a New York-i Értéktőzsde (NYSE), a Nasdaq vagy a Frankfurti Tőzsde. Ha megismered a tőzsdei alapokat és a különféle kereskedési stratégiákat, tudatosabban és hatékonyabban fektethetsz be.

A tőzsde szerepe, hogy összekapcsolja a befektetőket és a tőkét kereső vállalatokat, ezáltal elősegíti a gazdaság finanszírozását. Feladata, hogy biztosítsa a transzparens, szabályozott és biztonságos kereskedési környezetet az értékpapírok adásvételéhez.

Emellett a tőzsde hozzájárul az árak hatékony kialakulásához, és lehetővé teszi a befektetők számára a vagyonuk likvid és piaci alapú kezelését.

A tőzsdei befektetésekhez kapcsolódnak kereskedési díjak, mint például vételi és eladási jutalékok, valamint számlavezetési vagy portfóliókezelési díjak. Emellett egyes befektetési termékeknél felmerülhetnek alapkezelési költségek és esetenként adók is (árfolyamnyereség-adó).

Tőzsdei ügyletek alatt olyan adásvételi megállapodásokat kell érteni, amelyek tőzsdén jegyzett értékpapírokra – például részvényekre, kötvényekre vagy származtatott termékekre – és más eszközökre vonatkoznak.

A tőzsdei ügyletek célja lehet befektetés, spekuláció vagy kockázatkezelés (hedging).

Az értékpapír elszámolása és teljesítése rövid időn – általában 1-2 munkanapon – belül megtörténik.

Például egy befektető most szerződést köt arra, hogy három hónap múlva 1 000 darab Mol részvényt vásárol 3 500 forintos áron – függetlenül attól, hogy akkor mennyi lesz a piaci ár. Ez egy termin ügylet, mert a vétel csak később történik meg, de az árat már most fixálják a felek.

Ide tartoznak elsősorban az értéktőzsdék, ahol részvényekkel, kötvényekkel és egyéb értékpapírokkal kereskednek. Léteznek árutőzsdék is, ahol nyersanyagokra szóló szerződésekre – például olajjal, arannyal vagy mezőgazdasági terményekkel – zajlik a kereskedés.

Emellett találhatsz határidős és származtatott ügyleteket kínáló tőzsdéket is, amelyek különféle derivatívák (opciók, index futures-ek) adásvételére specializálódtak. És ott van még a nemzetközi devizapiac, a Forex.

Az ilyen típusú a tőzsdéken zajlik az értékpapírok, illetve a különböző devizapárok kereskedése.

A fő típus az értékpapírtőzsde, az üzemeletető itt végzi el egyes értékpapírok bevezetését, lebonyolítja az adásvételeket, egyszóval menedzseli a kereskedést.

A részvénytőzsdéken több kategória jellemző, a BÉT-en például prémium, standard és az Xtend. A kibocsátott és már kereskedhető részvények ezek valamelyikébe lesznek besorolva, különböző feltételrendszer alapján (kapitalizáció, közkézhányad, forgalom).

Kevésbé van fókuszban, de a BÉT-en lehet kereskedni vállalati kötvényekkel is, a forgalom, illetve a likviditás azonban alacsony.

Az árutőzsdéken mezőgazdasági termékekkel (búza, kukorica), energiahordozókkal (olaj, földgáz) és nemesfémekkel (arany, ezüst) kereskednek szabványosított formában. A kereskedés csak nagyon ritkán történik az azonnali piacon, sokkal jellemzőbb a határidős kereskedés.

Ezek a piacok lehetőséget adnak a termelőknek és vásárlóknak árfolyamkockázataik fedezésére (hedging), de a spekulánsok számára is vonzóak. Az árakat a globális kereslet-kínálat, gazdasági hírek és időjárási tényezők is befolyásolják.

A legismertebb árutőzsdék közé tartozik például a Chicago Mercantile Exchange (CME) és a New York Mercantile Exchange (NYMEX).

A Forex (Foreign Exchange Market) a nemzetközi devizapiac, ahol különböző országok valutáival kereskednek. A világ legnagyobb és leglikvidebb pénzügyi piaca, ahol napi több ezer milliárd dollár értékű tranzakció zajlik – jellemzően devizapárokkal (például euró-dollár).

A Forex piac működése decentralizált, 24 órában elérhető hétköznapokon, és lehetőséget kínál spekulációra, fedezeti ügyletekre vagy akár nemzetközi fizetések lebonyolítására is.

A tőzsde úgy működik, mint egy szabályozott piac, ahol a befektetők értékpapírokat – például részvényeket – adnak-vesznek. Az árfolyamokat a kereslet és kínálat elve határozza meg: ha többen akarnak vásárolni egy részvényt, az ára emelkedik, ha többen adnak el, az ára csökken. A tőzsde átláthatóságot, likviditást és biztonságos kereskedési környezetet biztosít.

Ide tartoznak mindazok, akik részt vesznek az értékpapírok adásvételében vagy annak lebonyolításában:

A tőzsdét elsősorban önmaga, vagyis a tőzsde működtetője finanszírozza, amely egy nyereségorientált vállalat – például a London Stock Exchange Group vagy a New York Stock Exchange tulajdonosa (Intercontinental Exchange), Magyarországon pedig a BÉT.

A főbb bevételi források

A világon több jelentős tőzsde működik, amelyek közül a New York-i Értéktőzsde (NYSE) a legnagyobb és legismertebb, ahol globális óriáscégek részvényeivel kereskednek.

Szintén jelentős az amerikai Nasdaq, amely főként technológiai vállalatokra specializálódott (Microsoft, Alphabet).

A tőzsdén elérhető főbb termékek közé tartoznak a részvények, kötvények, ETF-ek, árupiaci termékek és származtatott ügyletek (opciók, határidős kontraktusok).

Egy cég tőzsdére lépése, vagyis nyilvánossá válása úgy történik, hogy elsődleges nyilvános részvénykibocsátást (IPO – Initial Public Offering) hajt végre. Ennek során a vállalat a részvényeit először kínálja eladásra a nagy nyilvánosság felé, így friss tőkéhez jut a működés vagy növekedés finanszírozásához.

Az IPO-t szigorú szabályozás és felügyeleti engedélyezés előzi meg. Gyakran befektetési bankok segítik a kibocsátó vállalatot a folyamatban. A kibocsátás után a részvényeket bevezetik a tőzsdére, ahol bárki szabadon kereskedhet velük. Az alapítók, vagy korai fázisú befektetők gyakran az IPO során szállnak ki a társaságból.

A tőzsdei befektetés első lépése, hogy válassz egy megbízható brókercéget, amelynek alacsonyak a díjai, jó az ügyfélszolgálata, és felhasználóbarát a platformja.

Bár lehet, hogy nem a legolcsóbb, de több szempontból érdemesebb hazai befektetési szolgáltatót választani.

Ezután értékpapírszámlát kell nyitnod náluk, ami általában egyszerű online folyamat, és néhány személyes adat megadását igényli. Az adóoptimalizálás miatt érdemes a TBSZ számlával is megismerkedned.

Fontos, hogy ismerkedj meg az alapvető tőzsdei fogalmakkal és stratégiákkal, valamint határozd meg a befektetési céljaidat és kockázattűrő képességedet, ebben a szakaszban kipróbálhatod a kereskedést demo számlán.

Az éles kereskedést kezdd kis összeggel, és lehetőleg diverzifikált portfóliót alakíts ki a kockázat csökkentése érdekében.

Végül folyamatosan kövesd a piaci híreket és időnként értékeld felül befektetéseidet.

A tőzsdei kereskedés során többféle stratégia létezik, attól függően, milyen célt és időtávot tűz ki a befektető. A hosszú távú befektetés (buy and hold) stratégiája lényege, hogy a befektető stabil, növekedésre képes részvényeket vásárol, és éveken át megtartja őket, így profitálva az értéknövekedésből.

Az osztalékfókuszú befektetés ezzel szemben olyan cégek részvényeire koncentrál, amelyek rendszeresen fizetnek osztalékot, így a befektető nemcsak árfolyamnyereségre, hanem folyamatos passzív jövedelemre is számíthat.

A tőzsdei befektetések kockázatai közé tartozik elsősorban az árfolyam-ingadozás, a vállalati csőd, valamint a piaci vagy gazdasági visszaesés. Ezek ellen a befektetők diverzifikációval (különböző eszközökbe való befektetés), stop-loss megbízásokkal (veszteségkorlátozással), valamint hosszú távú (például buy and hold) stratégiákkal védekezhetnek. Emellett fontos a pénzügyi ismeretek folyamatos bővítése és a piaci hírek figyelemmel kísérése a megalapozott döntésekhez.