
Kamatláb számítás: Mit jelent, és hogyan működik?
A kamatláb az a százalékban kifejezett ár, amit a tőke meghatározott idejű használatáért kell fizetni a tőkét kölcsönző hitelezőnek. Ismerd meg a kamatlábak számítási módját, és hogy ezek mértéke hogyan befolyásolja befektetésed hozamát, illetve hiteled költségét.
Mi a kamatláb, és miért fontos?
A kamat az eszköz használatának ára, hitel esetén a hitel díja, kötvénybefektetés esetén pedig a befektetés hozama. A kamatnak a tőkéhez viszonyított, százalékban kifejezett értéke a kamatláb.
A kamatláb azt mutatja meg, hogy egy befektetés mekkora hozamot hoz a tőkét kölcsönző számára, vagy hogy a hitel mekkora költséget jelent a kölcsönt felvevőnek.
A kamatláb ismerete azért fontos, mert alapvetően meghatározza a hitelfelvétel költségét, emellett a befektetések hozamának kiszámításában is alapvető szerepe van. A személyes pénzügyeken túl a makrogazdaságban is kiemelt jelentősége van: a jegybanki irányadó kamatlábak alakulása az inflációkezelés és a gazdaság élénkítésének egyik kulcsfontosságú eszköze, ami a gazdasági döntésekre is hatással van.
Kamatláb hitel esetén
Hitelfelvétel esetén a kamatláb a hitelt felvevő fél költsége, vagyis a kölcsön ára százalékos formában kifejezve. A hitelt nyújtó számára pedig a megtérülési rátát jelenti a kölcsönadott (befektetett) tőkéje után. A kamat a tőkén felül visszafizetendő összeg, ami a pénzhasználatért és az ezzel együtt járó kockázatokért kárpótolja a hitelezőt.
A bankok és más hitelezők a kölcsönkérelmek elbírálásánál figyelembe veszik az adósjelölt hitelképességét, a kamatlábat pedig a kockázat mértékéhez igazítják. Minél nagyobb a kockázat, annál magasabb lesz a kamat, azaz a hitel ára.
A kamatláb típusai
A kamatlábak esetén korántsem mindegy, hogy fix vagy változó konstrukcióról van-e szó, illetve a kamatszintek értékelésekor, a hitel vagy a befektetés költségeit illetve hozamát mérlegelve érdemes az infláció mértékét is figyelembe venni.
Nominális és reálkamatláb
A pénzügyek világában meg kell különböztetni a nominális és a reálkamatlábat, ami között az infláció mértéke jelenti az eltérést.
- Nominális kamatláb: Az inflációt nem veszi figyelembe.
- Reálkamatláb: Az infláció levonásával kapott tényleges hozam.
Az inflációt figyelembe vevő reálkamatláb pontosabb képet ad a hitel költségeiről vagy a kölcsönzött tőke megtérüléséről.
Fix és változó kamatláb
Hitelfelvételnél és befektetésnél alapvetően kétféle kamatlábbal találkozhatsz attól függően, hogy a futamidő alatt változik-e a kamat mértéke.
- Fix kamatláb: A teljes futamidő alatt változatlan marad.
- Változó kamatláb: Időszakonként módosul, általában referencia-kamatlábhoz kötött.
Fix kamatláb például a futamidő végéig rögzített jelzáloghitel, amely a szerződésben rögzített hitelkamata nem változik a kölcsön futamideje alatt, így kiszámítható törlesztési terhet jelent.
Változó kamatlábú például a Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), melynek kamata az előző évi infláció mértéke, amit egy meghatározott mértékű kamatprémium egészít ki.
Referencia kamatlábak Magyarországon
Léteznek úgynevezett referencia kamatok is, amiket jellemzően a jegybankok vagy más független intézmények határoznak meg, és amelyek irányadóak a kereskedelmi bankok és a kötvénykibocsátók számára is, melyek ezekhez igazítják saját kamatkondícióikat. Éppen ezért fonos szerepet töltenek be a pénzügy szektorban és a gazdaságban.
Ilyen referencia kamatláb Magyarországon
- a jegybanki alapkamat
- a Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb (BUBOR)
- a Budapesti Kamatswap Ügyletek (BIRS)
Hogyan számolják a kamatlábat?
A kamatláb a kamat és a tőke hányadosa, szorozva százzal. Jellemzően egy évre vetítve határozzák meg, a futamidő során felhalmozott kamatok kiszámításához az idővel is korrigálják.
Egyszerű kamatszámítás képlete
A kamatot alapesetben úgy kapod meg, hogy az alapösszeget (hitel vagy tőke) megszorzod a kamatlábbal, és az időszakok számával (jellemzően évben adják meg, de ettől eltérő is lehet a kamatozási időszak).
- Kamat = Alapösszeg × Kamatláb × Idő
Ha például egymillió forintot kötsz le állampapírban évi öt százalékos kamattal, akkor 1 000 000 x 0,05 x 1 = 50 ezer forint kamatot kapsz vissza az első év végén.
Kamatos kamat számítása
A kamatos kamat számítása az előbbinél összetettebb. Tudatos befektetőként érdemes ezt is ismerned, mert a kamatok újrabefektetésével ugyanis nem lineárisan, hanem exponenciálisan növelhető a befektetés értéke, mivel a korábban megkapott kamatok után is kamatozik a befektetésed.
A kamatos kamat számításának képlete:
FV = P × (1 + r)^t, ahol:
- FV = jövőbeli érték,
- P = kezdőtőke,
- r = kamatláb,
- t = időtartam.
Amennyiben a fenti példában szereplő egymillió forintos tőkét nem egy, hanem öt évre kötöd le évi öt százalékos kamatozású állampapírban, a megkapott kamatokat újrabefektetve az ötödik év végén
1 000 000 x (1 + 0,05)^5 = 1 628 894 forintot fog érni a befektetés.
Kamatlábak hatása a pénzügyekre
Hitelfelvételnél a kamatláb költséget jelent, ezért minél alacsonyabb kamatozású hitelhez jutsz, annál kevesebb összeget kell visszafizetned a futamidő végéig. A magasabb kamat pedig nagyobb törlesztőrészletet eredményez. A befektetésnél viszont kedvező a magas kamat, hiszen minél magasabb kamatozással fekteted be a pénzed, annál több hozamod, vagyis nyereséged keletkezik.
Érdemes tudatában lenned, hogy a hozam-kockázat elv a kamatlábaknál is érvényesül, vagyis minél magasabb a hozam, annál magasabb a kockázat is. A rosszabb hitelbesorolással rendelkező államok vagy vállalatok csak magasabb kamatokkal tudják értékesíteni állampapírjaikat, illetve kötvényeiket, a rosszabb adósnak pedig magasabb kamatkondíciójú hitelt kínál a bank.
A kamatoknak makrogazdasági szinten is komoly szerep jut, a jegybanki kamatpolitika egy olyan eszköz, amin keresztül fékezhető az infláció üteme (a kamatráta emelése szigorítja a hitelezést, ezáltal csökkenti a gazdaságban lévő pénzmennyiséget), de a GDP-növekedés ösztönzésére is használható (az irányadó kamatok csökkentése ösztönzi a hitelkihelyezést, így a beruházásokat és a fogyasztást).
Maradtak kérdéseid?
-
Mi a különbség a nominális és reálkamatláb között?
A reálkamatláb figyelembe veszi az inflációt is, az infláció mértékével csökkentett tényleges hozamot jelenti. -
Hogyan változnak a kamatlábak a piaci körülmények hatására?
A gazdaság zsugorodása vagy lassulása idején a jegybankok a gazdaság élénkítése érdekében emelhetik az alapkamatot, ami a kereskedelmi hitelkamatok emelkedését eredményezi. Az infláció megfékezése céljából a jegybank dönthet úgy, hogy csökkenti az irányadó kamatrátát, ami a hitelfelvételi költségek csökkenésével jár. -
Miért fontos figyelni a referenciakamatlábakat (pl. BUBOR, EURIBOR)?
A független intézmények – jellemzően jegybankok – által meghatározott referenciakamatok a kereskedelmi bankok és a kötvénykibocsátók számára is irányadóak, a hitelek és a kötvények kamata is igazodik ezekhez.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.