Fedezeti ügylet – mit jelent és hogyan csökkenti a kockázatot?
Mi az a fedezeti ügylet, és hogyan csökkenti a befektetés kockázatát? Ismerd meg a fedezeti stratégiákat a részvény-, deviza- és árupiacon!
A fedezeti ügyletek lényegében stratégiák, amelyekkel mérsékelhetők a piacok volatilitásából eredő kockázatok, legyen szó részvényekről, devizáról vagy nyersanyagokról. Nem csak profi befektetőknek ajánlott a dolog, hasznos eszköz magánszemélyeknek vagy vállalatoknak is. Olvass tovább, hogy megismerd a fedezeti ügyletek alapjait, és hogy miként védheted velük a portfóliódat.
Mi az a fedezeti ügylet?
A fedezeti ügylet (hedging) egy pénzügyi stratégia, amelynek célja egy másik ügylet, trade vagy pozíció kockázatának csökkentése. Ilyen ügyleteket gyakran használnak vállalatok vagy befektetők arra, hogy védekezzenek például az árfolyam-, kamatláb- vagy nyersanyagár-ingadozások ellen.
A fedezeti ügylet során egy ellentétes irányú pozíciót vesznek fel egy másik piacon vagy eszközben. Fontos, hogy a fedezeti ügylet csökkenti a veszteség kockázatát, de ezzel együtt a nyereség lehetőségét is korlátozhatja. Ha ez elsőre bonyolultnak tűnik, gondolj csak arra, hogy egy egyszerű lakásbiztosítás is tekinthető fedezeti ügyletnek.
Hogyan működik a fedezeti ügylet?
Lényege, hogy a piaci kockázatnak kitett pozíció (ez nem csak befektetés, lehet egy vállalat működéséből fakadó kockázat) mellé egy ellentétes irányú ügyletet kötnek, amely ellensúlyozza az esetleges veszteségeket.
Például egy exportőr eladási (put) opcióval védekezhet a forint erősödése ellen, hogy megőrizze devizában keletkező bevételei értékét forintban.
Fontos tudni, hogy nem lehet teljesen nullára csökkenteni a kockázatokat, valamint azt, hogy az ilyen típusú ügyleteknek költségei is vannak.
Például ha egy cégnek a devizaárfolyam kockázat mérséklésére egy olyan devizát kellene shortolnia, amelynek nagyon magas a kamata, akkor lehet, hogy egyszerűen meg sem éri ilyen módon csökkenteni a kitettségét.
Főbb fedezeti stratégiák
A cél a pénzügyi kockázatok ellensúlyozása, a stratégiák különböző eszközöket használnak, mint például határidős ügyletek, opciók vagy swapok.
- Határidős ügylet (futures): Előre rögzített áron történő vétel vagy eladás, jövőbeni teljesítéssel.
- Opciós ügylet: Az opciós ügylet jogot biztosít vételre vagy eladásra, de nem kötelezi semmire az opció tulajdonosát.
- Swap ügylet: Két fél kamat- vagy devizaárfolyam-cserén alapuló megállapodása.
- Természetes fedezés: Bevételek és kiadások azonos devizában történő tervezése a kockázat minimalizálására. Tipikus példa, hogy a Mol az upstream tevékenységének dollárbevételeit természetes hedge-el fedezi (fedezte), ez pedig az volt, hogy dollárban bocsátott ki kötvényeket.
- Shortolás: Short pozíció felvétele a részvények vagy áruk árának csökkenésére játszva védekezés a veszteségek ellen.
- Egyéb: diverzifikált portfólió létrehozása, biztosítások (például egy vállalat esetében vagyonbiztosítás).
Fedezeti ügylet példák a gyakorlatban
Íme néhány gyakorlati példa arra, hogyan működnek ezek a stratégiák a részvény-, deviza- és árupiacon.
Részvényfedezeti ügylet
Egy befektető, aki hosszú távra részvényeket tart, például OTP részvényeket, eladási (put) opciót vásárolhat, hogy megvédje portfólióját egy esetleges árfolyameséstől.
Ha az árfolyam csökken, az opció nyeresége kompenzálja a részvények értékvesztését. Így csökkenő árfolyamok esetén sem kell eladnia a portfóliójában lévő részvényeket, nem kell realizálni a nyereséget, működhet a buy&hold stratégia, nem lesz realizált nyeresége és adófizetési kötelezettsége.
Deviza fedezeti ügylet
Egy magyar exportőr, aki euróban kapja bevételeit, de forintban jelentkeznek a költségei, deviza határidős ügyletet köthet az euró-forint devizapár eladására/shortolására.
A fedezeti ügyleten elért nyereség (forinterősödés) kompenzálja az eurós árbevételen elszenvedett fx-veszteséget. Másik esetben (gyengül a forint) a fedezeti ügylet veszteséges lesz ugyan, de ezt az alaptevékenységén elért fx-nyereség azt ellensúlyozza.
Nyersanyag fedezeti ügylet
Egy légitársaság, például a Wizz Air fedezeti ügyletet köthet Brent típusú kőolajra, hogy védekezzen a késztermék (kerozin) árak emelkedése ellen. Ehhez vásárolhat határidős Brent olaj kontraktusokat, így ha az árak emelkednek, az azon elért nyereség ellensúlyozza a magasabb üzemanyagköltségeit.
A fedezeti ügyletek előnyei és hátrányai
A fedezeti ügylet legnagyobb előnye, hogy csökkenti a piaci árfolyam-ingadozásokból eredő pénzügyi kockázatot, így kiszámíthatóbbá teszi a bevételeket és költségeket.
Ugyanakkor hátránya, hogy költségekkel jár, és a kedvező piaci mozgásokból származó nyereség egy részérről is le kell mondanod.
Előnyök:
- Kockázatcsökkentés: Segítenek mérsékelni az árfolyam-ingadozásokból eredő veszteségeket.
- Piaci bizonytalanság kezelése: Védelmet nyújtanak váratlan események vagy hírek ellen.
- Rugalmasság: Különböző eszközosztályokra (részvény, deviza, nyersanyag) is alkalmazhatók.
- Portfólió stabilitás: Hozzájárulhat a hosszú távú hozamok kiegyensúlyozásához.
Hátrányok:
- Költségek: Díjak, prémiumok és tranzakciós költségek csökkenthetik a hozamot.
- Nincs hozam: A fedezeti ügylet célja a védelem, nem a nyereségtermelés.
- Túlbiztosítás veszélye: Túlzott fedezés esetén elmaradhatnak a pozitív piaci hozamok.
- Komplexitás: Megfelelő ismereteket és tapasztalatot igényel a hatékony alkalmazásuk
Maradtak kérdéseid?
-
Miben különbözik a spekuláció és a fedezeti ügylet?
A fedezeti ügylet célja a meglévő kockázatok csökkentése, míg a spekuláció lényege a piaci mozgásokból származó nyereségszerzés. A hedgelés a veszteségek elkerülését szolgálja, a spekuláció vállaltan kockázattal jár, a magasabb hozam reményében.
-
Milyen piacokon alkalmazzák a fedezeti ügyleteket?
Elsősorban a deviza-, árupiaci, részvény-, kamatláb- és derivatív piacokon alkalmazzák.
-
Mennyire költséges a fedezeti ügylet?
A költség a választott eszköztől függ, és magában foglalhat díjakat, opciós prémiumokat, a shortoláshoz (mivel kölcsön kell venni az eszközt) kapcsolódhat magas kamatköltség, így nem mindig olcsó megoldás.
-
Minden befektetőnek érdemes fedezeti ügyletet kötni?
Nem minden befektetőnek érdemes ilyen típusú ügyletet kötni, mivel annak költségei és komplexitása csak bizonyos kockázatok esetén indokolják a használatát.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
