Értékalapú befektetés – hogyan találhatsz alulértékelt részvényeket?
Mi az értékalapú befektetés? Hogyan találsz alulértékelt részvényeket? A value investing stratégia előnyeit és hátrányai.
Bár sokan hangoztatják a piacok tökéletességét, gyakori, hogy egy részvény árfolyama nem tükrözi a kibocsátó vállalat valós értékét. Ha ilyen eltérést látsz, befektetőként számodra is érdekes, főként ha az árfolyam alulértékeltséget mutat.
Az értékalapú (value) típusú befektetési stratégiának épp ez a lényege, felkutatni a hibásan, alulárazott részvényeket, azokba hosszabb távra befektetni, végül learatni a sikert az árfolyam korrekciója után.
Mi az értékalapú befektetés?
A value investing lényege, hogy a befektető olyan részvényeket keres, amelyek piaci ára alacsonyabb a vállalat valós, belső értékénél vagy a könyv szerinti értékénél.
Ez hogy fordulhat elő?
A piac nem mindig hatékony, és rövid távon gyakran nem a valós érték alapján árazza be a részvényeket. A befektető ezt az eltérést használja ki, abban bízva, hogy idővel az árfolyam igazodik a valódi értékhez.
Ha ezt a befektetési stratégiát követed és végül az árfolyam korrigál a vállalat valós értékeihez, elmondhatod magadról, hogy okosabb voltál, jobb döntést hoztál a piaci szereplők többségénél.
Ha tehát pontos képed, elemzésed van egy részvény valódi, fundamentális értékéről, és a piac ezt éppen alulértékeli, lehetőséged nyílik kedvező áron vásárolni. Idővel, ahogy az árfolyam közelít a valós értékhez, jelentős nyereség realizálható.
Mik lehetnek a vizsgált fundamentumok?
- Árbevétel alakulása
- Nyereség (nettó eredmény)
- Osztalék
- Saját tőke: nettó vagyon
- Adósságszint: a vállalat hitelállománya és az adósság/EBITDA mutató
- P/E ráta (árfolyam/nyereség): a részvény árfolyamának és egy részvényre jutó nyereségnek a hányadosa.
- P/B ráta (árfolyam/könyv szerinti érték): a részvény árfolyama és a könyv szerinti érték aránya.
- Szabad cash flow (Free Cash Flow): a működésből származó, szabadon felhasználható pénzösszeg.
- Profitmarzsok: bruttó fedezet és üzemi eredmény hányad.
Value befektetés a gyakorlatban
A value befektetés hosszú távon azért működik, mert a piac idővel hajlamos korrigálni az alul- vagy túlértékelt részvények árazását. A befektetők profitálhatnak abból, hogy egyszerűen kivárják, amíg az árfolyam igazodik a vállalat valós értékéhez.
Emellett az értékalapú részvények gyakran erős fundamentumokkal és stabil osztalék fizetéssel rendelkeznek, ami csökkenti a kockázatot és növeli a hosszú távú hozamot.
A 2008-as válság után sok erős bankrészvény, például a JPMorgan Chase, ideiglenesen nyomott áron volt elérhető, noha fundamentálisan stabil maradt – hosszú távon ezek jelentős árfolyamnyereséget hoztak.
A 2010-es években a Ford részvénye is többször alulértékelt volt, miközben a cég nyereséges maradt és osztalékot fizetett.
Warren Buffett híres példája az American Express, amelybe egy botrány után jóval belső értéke alatt vásárolt be, és később többszörösére nőtt a befektetése értéke. Ezek az esetek jól mutatják, hogyan lehet nyereséget elérni a piac által ideiglenesen félreárazott, de erős cégek részvényeiből.
Warren Buffett és Benjamin Graham
Benjamin Graham volt az értékalapú befektetés atyja, aki azt tanította: mindig a vállalat belső (valós) értékéhez viszonyítva érdemes részvényt vásárolni. Ő írta a legendás The Intelligent Investor című könyvet, ami Warren Buffett szerint „minden idők legjobb befektetési könyve.”
Warren Buffett Graham elveit alkalmazta saját stílusban, és ezzel vált a világ egyik leggazdagabb és legismertebb befektetőjévé. Buffett nemcsak olcsó részvényeket keres, hanem olyan cégeket, amelyek hosszú távon stabil nyereséget termelnek és erős versenyelőnnyel bírnak.
Néhány tipikus Buffett -féle legendás mondás: „A kedvenc befektetési időtávom az örökké”, vagy a „nem mindegy, hogy egy csodás vállalatba fektetsz tisztességes áron, vagy egy tisztességes vállalatba csodás áron”.
Mik az értékalapú részvények?
Általában olyan vállalatok papírjai, amelyek piaci árfolyama a belső (valós) vagy a könyv szerinti értékükhöz képest alulértékelt.
Ezek a cégek gyakran stabil pénzügyi háttérrel, alacsony árazási mutatókkal (P/E, P/B) és rendszeres osztalékfizetéssel rendelkeznek. A befektetők ezekben a részvényekben hosszú távon értékteremtési lehetőséget látnak, különösen piaci pesszimizmus idején.
Hogyan találhatók meg az alulértékelt részvények?
Az alulértékelt részvényeket úgy találhatod meg, ha összehasonlítod egy vállalat aktuális piaci árát a becsült belső (valós) értékével, amit fundamentális elemzéssel határozhatsz meg. Az ilyen részvények jellemzően akkor válnak „olcsóvá”, ha a piac túlreagál negatív híreket vagy ideiglenes problémákat. A value befektetők ezeket a torz árazásokat próbálják kihasználni a hosszú távú nyereség reményében.
Hogyan fogj hozzá?
- Kezdésnek válassz egy szektort, amit ismersz, például azért, mert abban az iparágban dolgozol.
- Rendezd sorba a cégeket a P/E mutatójuk alapján, majd válaszd ki közülük, amelyekkel az S&P 500 index historikus P/E medián értéke (18), vagy az adott időre jellemző érték alatt kereskednek (például 2025 július közepén ez az érték 29 volt).
- Folytasd az elemzésedet, nézz meg más mutatókat, keress rá célárakra, elemzői ajánlásokra és ha a részvény megfelel az egyéb elvárásaidnak (pl: minimális market cap, évek óta nyereséges), akár bele is vághatsz.
Értékalapú befektetés vs. növekedési befektetés
Az értékalapú befektetés olcsón árazott, stabil pénzügyi alapokkal rendelkező cégekre fókuszál, míg a növekedési befektetés a gyors növekedést ígérő vállalatokat céloz.
Utóbbi cégek részvényei gyakran magas értékeltségi mutatók mellett forognak, az sem kizárt, hogy még veszteségesek, a befektetők így csak a jövőbeni ígéretekre támaszkodhatnak és a jövőbeni (várt) cashflow jelenértékéből következtethetnek a vállalat jelenlegi fair értékére. A value befektetők a jelenlegi alulértékeltségből profitálnak, addig a growth stratégia követői a jövőben várható teljesítményre (gyors profitnövekedés) építenek.
Melyik stratégia kinek való?
Az értékalapú stratégia inkább azoknak, akik türelmesek, hosszú távra terveznek, és kevésbé hajlandók kockázatot vállalni. A növekedési befektetés viszont azoknak, akik elviselik a nagyobb volatilitást a magasabb jövőbeni hozam reményében.
Value investing előnyök és hátrányok
Előnyök:
- Alacsonyabban árazott részvények vásárlása csökkentheti a kockázatot.
- Hosszú távon stabil és kiszámítható hozamokat biztosíthat.
- A piac idővel gyakran „korrigál”, így a valódi érték előbb-utóbb érvényesülhet
- Kevésbé érzékeny a piaci hangulatváltozásokra, ha az elemzés erős fundamentumokra épül.
Hátrányok:
- Hosszú időbe telhet, mire a piac „elismeri” a részvény valós értékét.
- A részvény „olcsó” maradhat, mert a cég tényleg hanyatlik (value trap).
- Alapos elemzést és türelmet igényel, nem minden befektetőnek való.
- Alacsonyabb rövid távú hozam, különösen bull-piacok idején.
Maradtak kérdéseid?
-
Milyen mutatókat érdemes figyelni értékalapú befektetésnél?
Leggyakrabban a P/E (árfolyam/nyereség), P/B (árfolyam/könyv szerinti érték), osztalékhozam és szabad cash flow mutatókat érdemes figyelni.
-
Mennyire biztonságos az értékalapú befektetés?
Hosszú távon viszonylag stabil és alacsonyabb kockázatú megközelítés, de rövid távon türelmet és kitartást igényel.
-
Milyen iparágakban érdemes keresni alulértékelt részvényeket?
Gyakran a ciklikus szektorokban (pénzügy, energia, ipar), illetve átmeneti problémákkal küzdő, de alapvetően erős fundamentumú ágazatokban találni alulértékelt lehetőségeket.
-
Milyen híres befektetők alkalmazták ezt a stratégiát?
Benjamin Graham, Warren Buffett , Charlie Munger
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
