Sokan nem tudják, milyen sokféle módon védhetik a bankszámlán tartott pénzüket
Sok ügyfél csak akkor kezd el foglalkozni a pénze védelmével, miután már bekövetkezik a baj. Szerencsésebb esetben akkor, ha a környezetéből hall valamilyen visszaélésről. Pedig a védekezési lehetőség sok esetben megelőző jelleggel is ott van az ügyfelek kezében, egész pontosan a naponta használt banki mobilapplikációban – hívja fel a figyelmet a BiztosDöntés.hu.
Csökkennek a visszaélések
Az elmúlt időszakban jelentős médiafigyelmet kapott a napi átutalási limitek bevezetése minden hazai banknál, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlása nyomán.
A legfrissebb rendelkezésre álló adatok alapján, a korábbi vezető visszaélési forma, az adathalászat, mára visszaesett, bár nem szűnt meg teljesen. A 2023-as csúcson közel 3 ezer ilyen visszaélést regisztráltak a második negyedévben, a kár akkor megközelítette a 3 milliárd forintot. Ennek most esetszámban a felénél, értékben a kétharmadánál járunk.
Virágzik viszont az ügyfelekre ható pszichológiai manipuláción, illetve megtévesztésen alapuló csalások száma, mely történelmi csúcson van. 2024 utolsó negyedévében 3 233 ilyen eset fordult elő, összesen bő 2 milliárd forint értékben. Értékben viszont a tavalyi év első negyedévében járt a csúcson, közel 8 milliárd forinttal. Valószínűleg itt segített leginkább a napi átutalási limit bevezetése.
Sokféle módon védhetik a pénzüket az ügyfelek
A napi bankolásra használt mobilbanki alkalmazások fejlesztésének jelentős része az ügyfelek biztonsága érdekében történik. Számos innovatív fejlesztés áll rendelkezésre, például a banktól érkező hívások beazonosítása a mobilapplikáción keresztül, mellyel jelentősen növelhető a pénzünk biztonsága és kiszűrhető a csalók próbálkozása, mondja Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.
A banki hívás beazonosítása az applikációban a Gránit és az OTP Banknál működik, de ilyen fejlesztésekre később más bankoktól is lehet számítani. Ezek ugyanis segítik beazonosítani a banki csalók hívásait azzal, hogy a banki mobilalkalmazás nem mutatja meg ezeket.
A hazai összefogásból született KiberPajzs üzenetek, melyek bizonyos, bankszámla feletti adatok megváltozásakor, bankkártyák igénylésekor, digitalizálásakor, aktiválásakor vagy tiltásakor érkeznek, minden banknál elérhetőek, SMS-ben vagy applikációban. Ezeket az üzeneteket viszont az ügyfél maga is kezelheti a K&H Bank mobilalkalmazásában.
A már említett átutalási napi limit sok bank applikációjában beállítható, így a CIB Bank, az Erste Bank, a Gránit Bank, a K&H Bank, a MagNet Bank, és az OTP Bank ügyfelei élhetnek ezzel a lehetőséggel, de más bankoknál is van mód rendelkezni erről az internetbankban, telefonon vagy bankfiókban.
A bankkártya használhatósága ma már minden banknál azonnal és ingyen felfüggeszthető egyetlen gombnyomással – ezt blokkolásnak is hívják –, és bármikor vissza is kapcsolható. Blokkolt állapotban a bankkártyát nem tudják megterhelni a csalók.
Az ügyfél maga is rendelkezhet arról a CIB Banknál és az OTP Banknál, hogy a biztonságos hazai vagy európai uniós térségen kívül máshol ne lehessen használni a bankkártyáját (geolokáció). Sőt, az OTP Banknál és a Raiffeisen Banknál külön kikapcsolható az internetes használat is. Természetesen ezek a beállítások is bármikor díjmentesen módosíthatók.
Az OTP Bank applikációjából az ügyfél átmenetileg ki is zárhatja magát, ha arra gyanakszik, hogy valaki megszerezhette a banki hozzáférését. Ilyenkor értelemszerűen más sem tudja elérni a bankszámlát egy másik eszközről, és csak a telefonos ügyfélszolgálaton vagy bankfiókban lehet visszaállítani a hozzáférést.
Sok bank mobilalkalmazása használható párhuzamosan több eszközön is, viszont közülük a BinX és az Erste George appja arra is képes, hogy ezeket a párhuzamos eszközöket kijelentkeztesse a felhasználó az egyik eszközről.
A bankok automatikusan is védik az ügyfelek pénzét
A bankok igyekeznek haladni a korral és felvértezni a banki rendszereket a csalások ellen. Ennek megfelelően, már a csalárd vagy gyanús tranzakció pillanatában is képesek megakadályozni a pénz leemelését a bankszámláról.
A bankkártyás műveletek esetén képesek beazonosítani a tömeges, vagy éppen szokatlan helyről érkező gyanús tranzakciókat. Az ügyfél közreműködése nélkül kiszűrik azt is, ha két tranzakció olyan távolságban történik, melyet fizikailag nem lehet megtenni adott idő alatt. Ez főleg a régebbi, kártyaklónozásos csalás esetében nyújthat hatékony védelmet.
Szintén működtetnek csalásfigyelő rendszereket maguk a bankkártya társaságok (Mastercard, Visa) is.
Ezek a rendszerek azonban hatékonyabban működnek, ha az ügyfél is közreműködik, és jelzi a bankjának, mielőtt külföldre távozik. Ekkor nem fordulhat elő, hogy a bank gyanús műveletként elutasítja a külföldi tranzakciót - hívja fel a figyelmet Gergely Péter.
Az átutalásos csalások banki felismerése azonban jóval nehezebb, hiszen ezeknél az ügyfelek legtöbbször maguk működnek közre a csalásban (jóhiszeműen), miután megtévesztették őket. Erre utal a pszichológiai manipuláción, illetve megtévesztésen alapuló sikeres visszaélések rekord magas száma az előző év utolsó negyedévében.
Ezért a szakértő szerint továbbra is az a legfontosabb szabály minden egyes banki ügyfél, de különösen a megtévesztésre hajlamos idősebb korosztály számára, hogy hogy minden olyan telefonos vagy egyéb próbálkozásra, mely a bankszámlával kapcsolatos, kötelező nemet mondani. Kétség esetén pedig a bank ismert számon hívható telefonos ügyfélszolgálatával érdemes egyeztetni, hogy a kérés valóban a banktól származik-e.
A fenti cikkben szereplő megállapításokat a Biztos Döntés Kft. a releváns tények és körülmények lehető leggondosabb szakmai értékelése alapján igyekezett megfogalmazni. Ebből adódóan a fenti írás nem tényközlés, hanem a Biztos Döntés Kft. – megfontolt és felvállalt – szakmai véleményét jeleníti meg.
