Az idei évben alapvetően megváltozott a lakossági állampapírok piaca: a nagy kamatok kifutottak, az értékajánlatuk pedig jelentősen csökkent. Emiatt rengetegen keresnek új alternatívákat, az állampapírokból kiáramló tőke így egyre nagyobb mértékben jelenik meg az ingatlanpiacon. De vajon tényleg megéri-e ingatlanba fektetni, és milyen hozamra számíthatunk egy konkrét, 10 éves időtávú példa alapján?
Megérkeztek a legfrissebb kereseti adatok és ismét górcső alá vesszük a magyar háztartások anyagi helyzetét. Két, szorosan összefüggő kérdésre keressük a választ: mennyire elegendő az átlagbér a lakáshitelek felvételéhez a jelenlegi kamat- és ingatlanárak mellett. Persze nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy jelentős különbségek vannak a keresetek között, így nem mindenki indul azonos esélyekkel.
Bár elsőre nem tűnik magától értetődőnek, az egészségpénztári tagság és a lakáshitel kiválóan kiegészíthetik egymást. Együtt alkalmazva akár több százezer forintos megtakarítás is elérhető a hitel futamideje alatt.
Az elmúlt években megszokotthoz képest kevesebb lakás vásárlásához kellett hitel idén tavasszal, hiszen az emberek egy része az állampapír-megtakarítását tette át ingatlanba. Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint ugyanakkor a megugró árak miatt azok, akiknek mégis hitelre volt szükségük, komolyabb összegeket vettek fel. A szakértő szerint a következő hónapokban lassulhat a kihelyezések növekedésének dinamikája.
5,85 és 7,99 százalék közötti kamattal kínálják piaci lakáshiteiket májusban a magyar bankok, így egy 15 millió forint hitel havi törlesztője banktól függően 106 871 és 126 410 forint között lehet 20 éves futamidőre. Vagyis összességében 4,7 millió forint múlik a megfelelő bank kiválasztásán.
Már 2025 őszén érkezik a háromgyerekes anyákat célzó szja-mentesség, amelyhez jövőre további kedvezményezett csoportok csatlakoznak. Ezzel több pénz marad a családi kasszákban, így akár magasabb hitelösszegekre is pályázhatnak azok, akik hitelfelvételben gondolkodnak.
A szabad felhasználású jelzáloghitelek kamata jelentősen csökkent az elmúlt időszakban, így egyre versenyképesebb alternatívát jelentenek a személyi kölcsönök mellett.
Az idei első negyedévben lakáshitelből az előző év azonos időszakához képest másfélszeresére nőtt az újonnan kihelyezett hitelek állománya az Ersténél, míg a személyi kölcsönöknél 31 százalékos a növekedés. A hitelállomány mellett a megtakarítások is gyorsan nőnek. A magyarországi Erste-csoport által kezelt lakossági ügyfélvagyon – befektetés és betét – 15 százalékkal nőtt március végére.
Már nem tud támaszt nyújtani a lakáshitel-dinamikának a CSOK Plusz, ám márciusban az állampapír-kifizetésekből származó pénz lakásokba forgatása mellé igényelt piaci hitelek ezt a visszaesést kiegyenlítették. Bár a kamatok nem jelentenek akadályt – az átlagkereset mellett is több kölcsön érhető el 7 százalék thm alatt. A következő hónapokban az egyre erősebb bázis miatt eltűnnek majd a 40-50%-os bővülések Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője szerint.
Bár a nyers adatok szerint némileg nőtt az új lakáshitelszerződések értéke márciusban, szezonálisan kiigazítva már csökkenést láthatunk februárhoz képest. A BiztosDöntés.hu szakértője szerint nagy kérdés, hogy a lakáshitelezés képes lesz-e áttörni a jelenlegi szinteket, vagy megreked a havi 120-140 milliárdos sávban.
