A sávos kamatozás kétféle módon érthető: lehet időben vagy összegben sávos, és akár kombinálva is előfordulhat.
Az időben sávos kamatozás azt jelenti, hogy a lekötött betét a teljes futamidőben időszakonként más-más kamatozással működik. Például a három hónapos futamidőből az első héten csak évi 1 százalék a kamat, aztán folyamatosan növekedve az utolsó héten pedig már évi 10 százalék.
Ezekből a bank szereti a 10 százalékot reklámozni, pedig tegyük fel, a kamat összességében mondjuk csak évi 2 százalék lesz.
Az összegben sávos kamatozás pedig azt jelenti, hogy mondjuk 1 millió forintig évi 2,5 százalékos a kamat, 1 millió forint felett pedig évi 3,5 százalékos.
Az EBKM pontosan azért született meg, hogy ezek az ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek. Ebben az útmutatóban példákon keresztül is levezetjük a kamatozások típusait és hogy lekötött betéteknél mire figyelj oda.
A tőzsdén az árfolyamnyereségen túl is van hozamlehetőség. Hosszú távon kiszámítható, passzív jövedelemre tehetsz szert az osztalékfizető vállalatok részvényeivel, melyek eredményük egy részét rendszeresen kifizetik a tulajdonosoknak. Ismerd meg, hogyan építhetsz hatékony osztalékportfóliót hosszú távra!
Nem kell pénzügyi szakembernek lenni ahhoz, hogy belefuss a bázispont kifejezésbe. Hiteligényléskor, a pénzünk befektetésekor, de még a napi hírek hallgatása közben is találkozhatsz ezzel a mértékegységgel.
A befektetési jegy egy értékpapír, amit egy befektetési alap bocsát ki. Azzal, hogy ilyen terméket vásárolsz, részesedést szerzel az adott alapban – vagyis gyakorlatilag sok más befektetővel együtt „összedobjátok” a pénzt, amit az alapkezelő különböző eszközökbe fektet.