Befektetési alapok
A befektetési alapok kezelése hasonlóan egyszerű, mint a bankbetéteké. Viszont itt akár el is veszítheted a pénzed egy részét. Ezért célszerű tisztában lenned a kockázatokkal, mielőtt befektetsz.
A sávos kamatozás kétféle módon érthető: lehet időben vagy összegben sávos, és akár kombinálva is előfordulhat.
Az időben sávos kamatozás azt jelenti, hogy a lekötött betét a teljes futamidőben időszakonként más-más kamatozással működik. Például a három hónapos futamidőből az első héten csak évi 1 százalék a kamat, aztán folyamatosan növekedve az utolsó héten pedig már évi 10 százalék.
Ezekből a bank szereti a 10 százalékot reklámozni, pedig tegyük fel, a kamat összességében mondjuk csak évi 2 százalék lesz.
Az összegben sávos kamatozás pedig azt jelenti, hogy mondjuk 1 millió forintig évi 2,5 százalékos a kamat, 1 millió forint felett pedig évi 3,5 százalékos.
Az EBKM pontosan azért született meg, hogy ezek az ajánlatok összehasonlíthatóak legyenek. Ebben az útmutatóban példákon keresztül is levezetjük a kamatozások típusait és hogy lekötött betéteknél mire figyelj oda.
A befektetési alapok kezelése hasonlóan egyszerű, mint a bankbetéteké. Viszont itt akár el is veszítheted a pénzed egy részét. Ezért célszerű tisztában lenned a kockázatokkal, mielőtt befektetsz.
Tudatos befektetőként elengedhetetlen tisztában lenned portfóliód adóvonzatával, az elvárt hozamcéljaid meghatározásakor költségoldalon az árfolyamnyereség adózásával is érdemes számolnod. Cikkünkben képbe hozunk a részvények, ETF-ek, kriptovaluták és befektetési alapok adózásáról, és az adóoptimalizálási lehetőségekről.
Az EBITDA a leggyakrabban használt pénzügyi mutatók egyike, amely fontos szerepet játszik a vállalatok jövedelmezőségének elemzésében. Segítségével a cégek működési hatékonysága egyszerűen összehasonlítható, miközben kiszűrhetők a nem alaptevékenységből származó torzító tényezők. Az alábbiakban mindent elárulunk arról, amit az EBITDA-ról tudni kell!