EPS mutató jelentése és szerepe a részvényelemzésben

Az EPS az „Earnings Per Share” rövidítése, jelentése: részvényenkénti eredmény. Azt mutatja meg, hogy egy vállalat mekkora profitot termel egy darab részvényre vetítve, másképp fogalmazva, mennyi jövedelem jut egy részvényre.

Elemzésekhez kétségtelenül hasznos, mivel jó kiindulást nyújt a vállalat jövedelmezőségéről; növekedése/csökkenése figyelmeztető jelként értelmezhető; meghatározó eleme a P/E mutatónak, illetve a PEG (növekedési ütemmel korrigált P/E) rátának.

Előfordulhat, hogy nem valós fundamentumok, mögöttes értékek, hanem eladói pánikhullám vagy vételi őrület mozgatja ezeket az EPS számokat. Emiatt érdemes hangsúlyozni, pusztán az EPS adat önmagában nem sok információval bír. A cégérték meghatározáshoz sem elegendő, maximum kiindulási pontnak jó.

Az EPS mellett szereplő érték nem jelenti azt, hogy a vállalat azt teljes egészében kifizeti osztalékként. Bár van példa erre is, Magyarországon az ANY Nyomda tipikusan így működött, éveken át 100 százalékos osztalékfizetési rátát alkalmazott.

Gyakoribb, hogy a nyereség egy részével a vállalat gazdálkodik, például ebből finanszírozza a növekedési tervei megvalósítását. Ha azonban a menedzsment úgy dönt, célszerűbb a tőkeszerkezetet olyan módon optimalizálni, hogy megnöveli az idegen tőke arányát, akkor a fenti növekedési, beruházási tervek akár finanszírozhatók hitelből, kötvénykibocsátásból is, így a megtermelt EPS-ből változatlanul számíthatnak osztalékra a tulajdonosok.

Ha az akvizíciók, beruházások megtérülése magas, az növekvő EPS-t eredményez és valószínűleg felértékeli a társaságot a részvény árfolyamán keresztül, így könnyen lehet hogy a befektetők jobban járnak annál, mintha osztalékot kaptak volna.

A várakozások szerint az OTP 2025-ben 4000 forint EPS-re lehet képes. A Magyar Telekom EPS-e 213 forint körül lesz, ha az éves profit a menedzsment várakozása (200 milliárd forint) szerint alakul. A folyó üzleti évben az Nvidia 4,51 dollár EPS-ről jelenthet a konszenzus alapján.

Képlet: EPS = (nettó nyereség – elsőbbségi osztalék) / részvények száma

Egyszerűsített változatban: nettó profit / részvényszám

Ha például a negyedéves nyereség 10 milliárd forint és 500 millió részvénnyel rendelkezik a cég, akkor az egy részvényre jutó nyereség 20 forint.

Lehet szó alap- és hígított EPS-ről (utóbbi figyelembe veszi az opciókat, átváltható kötvényeket is).

A P/E mutató kiszámításának alapja: bár a képlet nem jelöli, a nevezőben az earnings valójában az earnings per share, az EPS szerepel.

Növekvő EPS: általában jó jel, mivel a cég egyre nagyobb nyereségre képes. Ha nincs a vizsgált időszakban változás a kibocsátott részvények számában és az EPS növekszik, az a cég javuló jövedelmezőségének a jele.

Ha az EPS emelkedik vagy a várakozásoknál jobb eredmények születnek, gyakran megemelkedik a részvényárfolyam. A dolog fordítva is igaz, ha az EPS csökken, akkor jó eséllyel az árfolyam is.

Összehasonlítás más cégekkel vagy iparági átlaggal: önmagában az EPS nem sok információval bír, hiszen lehet „A” banknak például 10 millió db részvénye, míg „B” banknak 100 millió darab. Ha ugyanakkora profitra képesek, akkor „A” bank EPS-e 10-szerese lesz, mint a „B”-nek. Sokkal inkább érdemes P/E alapon elvégezni az összehasonlítást, vagy úgy, hogy az EPS-t a korábbi időszak eredménymutatóival veted össze.

Fontos. hogy nem minden EPS-növekedés jelent valós teljesítmény-javulást. Például a részvény-visszavásárlás kismértékben torzíthatja az EPS-t (csökken a részvényszám, nő az egy részvényre jutó profit).

Befektetőként érdemes az EPS többéves változását követni: a stabilan emelkedő részvényenkénti profit felértékelheti a vállalatot. Vedd figyelembe, hogy egyszeri tételek (például leányvállalat értékesítése) kiugró éves vagy negyedéves EPS adatot eredményezhet. Ne hozz befektetési döntést kizárólag az EPS alapján, értékelj a P/E, ROE, szabad cashflow és várható osztalékhozam alapján is.

Rossz jel, ha az EPS csökken, vagy stagnál, ez utalhat a külső környezet, vagy az iparág működési környezetének megváltozására (például szektorális különadók miatt). Bizonyos szektorokban ne számíts kiugró EPS növekedésre, ilyenek például a közművállalatok.

Ciklikus iparágakban pedig nem meglepő, hogy lassuló GDP növekedés esetén például a profit visszaesését tapasztalod. Szezonális iparágakban működő vállalat részvényeseként pedig negyedévről negyedévre találkozhatsz szélsőséges EPS-mozgásokkal, Wizz Air-részvényesként ehhez például hozzá kell szokni.

Az EPS a vállalat nyereségtermelő képességét mutatja meg, elemezhető képet nyújt a vállalat profitjának alakulásáról. Ha a cégnek nincs osztalékpolitikája, vagy a stratégiai célok (felvásárlás, terjeszkedés, capex) úgy kívánják, a nyereség akár teljes mértékben a társaságban maradhat, ilyenkor az adott évi nyereség terhére nincs osztalékfizetés.

Gyakori, hogy a piac ezt pozitívan fogadja, hiszen, ha a vállalat ROE-ja magas, vagyis a sajáttőkére vetített megtérülés például kétszámjegyű, akkor az azt is jelenti, hogy ez a pénz jobb helyen van a cégben, hiszen magasabb hozamot termel, mintha kifizetnék a részvényeseknek és ők fektetnék be. Tipikusan jó példa erre a 20 százalék feletti ROE-ra tartósan képes OTP.

Ha viszont nincs beruházási terv, akvizíciós célpont, nagyobb tőkeigényű befektetés, akkor az évek során felhalmozódott nyereség kihasználatlanul van a vállalat mérlegében (magas a saját tőke), ilyenkor a pénzt ki kell fizetni a tulajdonosoknak, hiszen náluk vélhetően magasabb hozam mellett hasznosítható.

Osztalékfizetés nélkül az EPS gyorsuló ütemben növelhető, hiszen a visszaforgatott nyereség egyre magasabb profitot termelhet.

Az EPS akkor is nő, ha a menedzsment nem osztalékfizetéssel, hanem saját részvény visszavásárlásokkal javadalmazza a tulajdonosokat. Ebben az esetben a kibocsátó mérlegébe került saját részvények nem jogosultak osztalékra, így a közgyűlésen jóváhagyott osztalékot kevesebb részvényes közt kell szétosztani. Ha a cég ezeket a saját részvényeket bevonja (például nincs akvizíciós terve, ahol részvényekkel fizetne), akkor a tőzsdére bevezetett részvényszám is csökken, ezzel pedig az EPS változatlan profitszámokkal is növelhető. Önmagában a magas EPS nem garancia osztalékfizetésre, de erősítheti az ilyen várakozásokat.