Ilyen volt 2025 a pénzügyekben: itt az év végi összegzés

Az 2025-ös év mérlege felemás: a családok és pályakezdők új lehetőségeket kaptak, a számlatulajdonosok viszont mélyebben a zsebükbe nyúlhatnak. Nézzük sorban, mi minden változott!

2025 januárjában nagy várakozásokkal indult el a munkáshitel, ami kifejezetten a 17 és 26 év közötti, nem diplomás fiatal munkavállalók támogatása. Célja a pályakezdés, az egzisztencia megteremtésének segítése. A program keretében maximum 4 millió forint kamatmentes kölcsön igényelhető, 10 éves futamidőre, ami nagyságrendileg havi 35 ezer forintos törlesztőrészletet jelent.

Bár az induláskor erős volt a kereslet, a lelkesedés az év közepére alábbhagyott. Sok igénylő számára ugyanis a 4 millió forintos keret önmagában kevésnek bizonyult a komolyabb célok – például lakásvásárlási önerő – megvalósításához, miközben a hitelfelvételi szabályok szigorúak maradtak.

2025. január 1-jével jelentősen emelkedett a minimálbér és a garantált bérminimum is:

Ez az emelés kulcsfontosságú volt a hitelezés szempontjából, ugyanis a magasabb igazolt jövedelemnek köszönhetően sok alacsonyabb keresetű ügyfél vált újra hitelképessé, vagy igényelhetett magasabb hitelösszeget, mint egy évvel korábban.

A Babaváró hitel szabályozása több ponton is módosult 2025-ben, tovább bővítve az igénylők körét és könnyítve a már szerződésben állók helyzetét:

2024-ben a tranzakciós illeték mértéke több fronton is emelkedett, és a banki költségek növekedése 2025-től közvetlenül megjelent a lakossági díjakban.

A kormány az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) kormányrendelet értelmében a készpénzmozgást nem igénylő pénzügyi műveletekre vonatkozóan 0,3 százalék, maximum 10 000 forintról 0,45 százalék, maximum 20 000 forintra emelte a pénzügyi tranzakciós illeték mértékét 2024. augusztus 1-től, míg a készpénzt érintő műveletekre vonatkozóan 0,6 százalékról 0,9 százalékra. Majd 2024. október 1-jétől bevezették a kiegészítő konverziós illetéket, amely a devizaváltással járó műveleteket terheli 0,45%-os mértékben, legfeljebb 20 ezer forintig – a már meglévő tranzakciós illetéken felül.

Az illeték a lakossági ügyfelek átutalásainál az 50 000 forint feletti részt érinti. A vállalkozói ügyfeleknél nincs összeghatár.

A rendelet értemében ezeket a díjakat közvetlenül 2024. december 31-ig nem háríthatták át a bankok a lakossági ügyfelekre, azonban 2025. január elsejétől ez a korlátozás megszűnt. A bankok pedig kivétel nélkül az ügyfelekre hárították át az emelt terheket , ami a legtöbb átutalási díj másfélszeresére növekedését eredményezte.

A hagyományos bankok a tranzakciós illeték növekedését átterhelték a vállalkozói bankszámlákra már 2024 végéig (a lakossági számlák esetében ez a gyakorlat 2024. december 31-ig tilos volt). A neobankokat és más fintech cégeket ugyanakkor egészen 2025 nyaráig elkerülte ez az adó – csak a kibocsátott bankkártyák után fizettek átalány tranzakciós illetéket, az átutalási forgalmuk után azonban nem.

2025 júliusától azonban az elektronikus pénz számlákon végzett műveletek is illetékkötelessé váltak. Ez a jogszabály-módosítás kiterjesztette a tranzakciós illetéket az elektronikus pénz szolgáltatókra, az úgynevezett neobankokra (mint pl. a Revolut) is. Ez a módosítás a határon átnyúló szolgáltatók – például a Revolut és a Wise – illetékfizetési kiskapuit is bezárja. De nemcsak a nemzetközi cégeket, hanem az első magyar neobankot, a BinX-et is érinti.

A Wise már 2025. februárjától felszámította a tranzakciós illetéket, a BinX közleményt adott ki az új rendelet megjelenése után, melyben leszögezték, hogy nem hárítják át a tranzakciós illetéket az ügyfeleikre, és a Revolut sem számolja fel külön.

Az Alaptörvény módosításával és új jogszabályokkal 2025-ben hivatalosan is alapjoggá vált a készpénzhasználat.

Az indoklás szerint "a készpénzes fizetés lehetősége mindenki számára elérhető marad, ezáltal elkerülve a pénzügyi kirekesztettség lehetőségét".

A módosítás célja az volt, hogy megőrizze a készpénzes fizetés lehetőségét a digitális rendszerekkel szembeni kiszolgáltatottság elkerülése érdekében. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a havi ingyenes készpénzfelvételi lehetőség (2025-ben 150 ezer forint, legfeljebb két részletben) továbbra is biztosított minden magyar állampolgár számára belföldi ATM-ekből vagy postai kifizetőhelyeken.

Hogy a készpénzhez való hozzáférés ne csak elméleti lehetőség legyen, a kormány kötelezte a bankokat az ATM-hálózat bővítésére az 1000 főnél népesebb településeken.

Ennek eredményeképp 2025. szeptemberére már jóval több mint 5 400 készülék működött országszerte, 6,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Bár az adatok szerint a tranzakciós forgalomra ez egyelőre csekély hatással volt – a készpénzfelvételek száma nem lőtt ki azonnal: 2025 harmadik negyedévben 4,5 százalékkal (majdnem egymillióval) kevesebb készpénzfelvételi tranzakció történt az egy évvel korábbihoz képest.

2025-ben bejelentették, hogy 2029-ig több lépcsőben bővül az szja-mentesség az édesanyák számára.

Elsőként 2025 október 1-jén lépett életbe jelentős adókönnyítés: a háromgyermekes anyák megkapták az élethosszig tartó SZJA-mentességet a munkajövedelmükre. Ez nemcsak a nettó fizetést növeli meg azonnal, hanem a felvehető hitelösszegét is. Mivel a bankok magasabb nettó jövedelemmel kalkulálnak a Jövedelemarányos Törlesztési Mutató (JTM) számításakor, a nagycsaládos édesanyák könnyebben és nagyobb összegű lakáshitelhez juthatnak.

2026-tól a kétgyermekes édesanyákra is kiterjesztik ezt, elsőként a 40 év alattiak lesznek jogosultak rá, majd minden elején bővül a kör: 2027-től a 40-50 év közöttiek, 2028-tól az 50-60 évesek, majd 2029-től a 60 év feletti kétgyermekes anyák is megkapják a mentességet.

Valamint 2026-tól a 30 év alatti egygyermekes anyáknak is jár az szja-mentesség egészen addig, amíg el nem érik ezt a kort.

A négy- vagy többgyermekes anyáknak már 2020 óta van teljes, a 30 év alatti anyáknak pedig 2023 óta van részben vagy teljes egészében szja-mentességük.

Az év egyik legnagyobb dobása kétségkívül a szeptember 1-jén elrajtolt Otthon Start program volt. Ez a konstrukció kifejezetten az első lakáshoz jutókat célozza meg egy rendkívül kedvező, fix legfeljebb 3 százalékos kamatozású hitellel.

A jogosultak köre is igen széles: mindazok vehetik igénybe, akik első saját otthonukat vásárolják meg, vagyis nincs és az elmúlt 10 évben nem is volt 50%-ot meghaladó tulajdonjoguk egyidejűleg legfeljebb egy belterületi lakóingatlanban. Számos kivétel is társul ehhez: például azok is igénybe vehetik, akiknek kisértékű - legfeljebb 15 millió forint - a tulajdoni részük akkor is, ha az több, mint 50 százalék. Vagy olyan tulajdoni részük van, ami haszonélvezettel terhelten került hozzájuk és a haszonélvező most is bent lakik.

A kedvezményes hitelhez az állami támogatásoknál - mint például a CSOK Plusznál - megszokott alapvető jogosultsági feltételeket szükséges teljesíteni:

A vonatkozó jogszabályt a megjelenését követően is többször módosították, ezek a részletszabályok inkább a jogosultság kiterjesztését és megkönnyítését célozták, valamint egyértelműsítették azt, de alapfeltételek változatlanok maradtak.

A hitelbe adóstárs is bevonható, aki a házastárson kívül, szülő vagy testvér is lehet. Tulajdoni részt viszont csak az igénylő és házastársa szerezhet.

A megvásárolt lakóingatlan 2025-ben csak belterületi lehet, azonban 2026-tól a külterületi lakóingatlanokra is kiterjesztik. Továbbá nincs bentlakási kötelezettség, akár ki is adható, viszont 5 éven belül nem értékesíthető.

2025. áprilisában jelent meg a bankok önkéntes vállalása alapján kínált kedvezményes lakáshitel, melyet az első lakásuk vásárlásához igényelhettek a 35 év alatti fiatalok, ezáltal 5 százalékos THM mellett is kaphattak lakáshitelt.

Az ingatlanra több feltétel is érvényes volt:

Ez az 5 százalékos kamatplafon csak korlátozott ideig, 2025. április 1-től október 31-ig volt elérhető és nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ennek okai a szigorú feltételeiben keresendők, valamint az Otthon Start hitel megjelenésével ez az első lakásvásárlóknak szóló hitel feleslegessé vált.

Hosszú huzavona után, 2025. október 23-án a Revolut megkapta az MNB-től az összes szükséges engedélyt magyarországi fióktelepe elindításához. Ez a lépés jelentős mértékben megkönnyíti a magyar ügyfelek életét, mivel a számlák litván (LT) helyett magyar (HU) IBAN-számot kaphatnak, és a forintátutalások belföldi tranzakciónak minősülnek. A Revolutnak meg kell felelnie többek között a tranzakciós illetékre, az ATM-telepítésre és a magyar nyelvű ügyfélszolgálatra vonatkozó előírásoknak is. Hogy a gyakorlatban mire számíthatnak majd a magyar ügyfelek itt írtunk bővebben.